A hang, amely utat talált: nemzetközi siker lett a budapesti iskolai kezdeményezésből

Hallottak már olyan iskoláról, ahol a diákok nemcsak tanulnak, hanem valódi alakítói is annak, ami körülöttük történik? Egy budapesti, pestszentlőrinci középiskola tanulói az oktatójuk mentorálásával megálmodták és elindították a Diákhang projektet. Az alapgondolat egyszerű: a tanulói részvétel ne érjen véget ott, hogy megkérdezik a fiatalok véleményét.

Idén a nyolcadik alkalommal tesz közzé felhívást az Az UNICEF Magyarország. A Rajtad áll a jövőd! néven ismertté vált programja egy nemzetközi kezdeményezés része, a céljuk, hogy lehetőséget teremtsenek 14-22 éves magyarországi fiatalok számára saját jövőjük aktív alakítására. Tavaly egy ilyen felhívás keltette fel a  BGSZC Pestszentlőrinci Technikum tanulói – Simon Amanda, Suba Alexandra, Sűrű Erik, Keresztes Kornél és Orbán Ádám – és  Horváth Hajnal oktató figyelmét. Megálmodták, majd elindították a Diákhang projektet. Arra kerestek választ, hogyan teremthetnének lehetőséget arra, hogy a diákokat érintő kérdésekről párbeszédet kezdeményezzenek, javaslatokat fogalmazzanak meg, és megtapasztalják, hogy a véleményüknek valódi hatása lehet. Olyan, formális és informális lehetőségeket kerestek, vagy próbáltak maguk megteremteni, ahol a diákok és oktatók beszélhetnek arról, mi segíti vagy nehezíti a tanulást, hogyan érzik magukat az iskolában, min lenne érdemes közösen változtatni. A kezdeményezés mára az iskola életének meghatározó részévé vált.

…és mi miért nem?

Az ötlet megszületésében egy egészen hétköznapi helyzet is szerepet játszott – idézik fel a tanulók. Az egyik csapattag hallotta, hogy szakmai rendezvényt szerveznek egy olyan témában, amely közvetlenül kapcsolódik az általa választott szakmához. Felmerült benne a kérdés: ha mindez az ő szakmájáról és részben a jövőjéről is szól, miért csak az oktatók vehetnek részt rajta? A kérdés egy nagyobb felismeréshez vezetett: miért ne lehetne természetes, hogy azokban a folyamatokban, amelyek a diákokat is érintik, az ő nézőpontjuk is megjelenjen? Ezen a ponton ért tehát össze a világszervezet felhívása és a fiatalok elképzelése. Négy csapat alakult az iskolában, amelyek közül a Diákhang a tanulói részvétel témájával kezdett foglalkozni. A program során nem kész megoldásokból kellett választaniuk: először azt a helyzetet kellett feltárniuk, amelyen változtatni szerettek volna.

„Azt éreztük, hogy szeretnénk többet tudni azokról a dolgokról, amelyek bennünket is érintenek, és jó lenne, ha több lehetőségünk lenne arra, hogy az oktatóinkkal beszélgessünk. Nemcsak az órákról, hanem arról is, hogyan érezzük magunkat, mi segít bennünket a tanulásban, és min lehetne változtatni” – fogalmazzák meg a diákok.

A csapat azonban nem elégedett meg a saját tapasztalataival, arra is kíváncsiak voltak, hogy mások hasonlóan látják-e a helyzetet. Az ötlet mellé állt a szakképzési centrum vezetése és az iskola igazgatója, az ő segítségükkel bonyolítottak le a centrum  18 iskolájába egy kérdőíves felmérést, külön kérdésekkel a diákok és az oktatók számára. A visszajelzések száma minden várakozásukat felülmúlta, mintegy 1800 kitöltött űrlap érkezett vissza, ráadásul sokan a nyitott kérdésekre részletes válaszokat adtak. Az eredmények azt mutatták, hogy a diákok által megfogalmazott igény nem egyedi. Az oktatók közül is sokan jelezték, hogy szívesen beszélgetnének kötetlenebbül a tanulókkal, ha lenne erre megfelelő alkalom és lehetőség.

Forrás: UNICEF Magyarország / Facebook

A felmérésből két fontos feltétel rajzolódott ki: a párbeszédhez idő és megfelelő tér is kell. Az egyik kézzelfogható válasz erre a Diákhang szoba lett. Az iskola könyvtárában kialakított, növényfallal és fotelekkel berendezett közösségi tér nyugodt helyet biztosít a beszélgetésekhez és a közös gondolkodáshoz, emellett podcaststúdióként is használható. A következő lépés, igaz, ennek pontos működési kereteinek kialakításán még dolgozni kiell, a Diákfogadóóra ötlete volt. Ezek, ha megvalósulnak, olyan alkalmak lesznek, ahol diák és oktató a tanórán kívül, kötetlenebb formában beszélgethet tanulásról, iskoláról, vagy arról, mit várnak egymástól.

Más szemmel néznek egymásra

A csapat tagjai fontosnak tartják hangsúlyozni mentoruk és osztályfőnökük, Horváth Hajnal szerepét is. Közel egy éven keresztül segítette őket abban, hogy az ötletből valódi projekt, majd működő kezdeményezés szülessen. Az online feladatoktól a képregénykészítésen át a támogatók kereséséig kísérte a csapatot, miközben a különböző személyiségű diákokat a projekt fontosságába vetett hit és a kölcsönös kitartás vitte tovább a nehezebb időszakokon is.

És hogy lett-e egymásra több idő? Az éppen nem, de Horváth Hajnal szerint nem is ez a legfontosabb. „Talán nem is az időnk lett több, hanem a helyzetet látjuk másképp. A szemléletmódunk változott meg. Arra van időnk, amire szánunk. Remélem, hogy még többen leszünk oktatók, akik megpróbálunk figyelni arra, hogy legyen idő, legyen hely.” – fogalmaz.

Az iskola idén szeptemberben  egy egész tanítási napot a diákok hangjára épített. Közel ötszáz tanuló vett részt különböző műhelyekben és programokban, miközben más intézményekből érkező pedagógusok ismerkedhettek a kezdeményezéssel és annak továbbvihető elemeivel. Az alapító csapat tagjai még három évig az iskola tanulói, de már most fontosnak tartják, hogy újabb diákok kapcsolódjanak a Diákhanghoz. A cél ugyanis nem az, hogy a kezdeményezés egyetlen csapathoz kötődjön, hanem hogy egyre több tanuló tapasztalja meg: lehet kérdezni, véleményt mondani, ötleteket hozni és részt venni az iskola alakításában. Így válhat a Diákhang egy projektből hosszú távon is működő iskolai kultúrává. Talán ezt foglalja össze legjobban a Diákhang saját mondata is: „Hogy a hangunk ne csak zaj legyen, hanem párbeszéd.”

Vevők a magyar ötletekre

A Diákhang története közben jóval túlnőtt az eredeti projekten. A diákok kezdeményezésüket már Lannert Judit oktatási miniszternek is személyesen bemutathatták. A közelmúltban a pestszentlőrinciek további szép sikert könyvelhettek el, hiszen a Mátészalkai SZC Budai Nagy Antal Technikum és Szakgimnázium diákjaiból álló Nyugalom Küldetése  és a a Gyulai SZC Harruckern János Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium csapata, a Project C – őket a Népszava Visszhang című rovatában mutattuk be – mellett egyike voltak annak a három magyar csoportnak, amely  bejutott az UNICEF nemzetközi imaGen Ventures versenyének globális TOP 20-as listájára. Az eredményt az UNICEF Magyarország történelminek nevezte a közösségi oldalán. Mindhárom projekt a Rajtad áll a jövőd! Programból indult, az imaGen Ventures ezeket a helyi projekteket méri össze szerte a világból. Két magyar csapat a 2025/26-os, egy pedig a 2024/25-ös programévből jutott be a globális élmezőnybe. Erre korábban még nem volt példa, de jól mutatja, írta a világszervezet,  hogy a magyar fiatalok ötletei nemzetközi szinten is versenyképesek.