Donald Trump szankciói miatt Brüsszel Washingtonnal is szembefordulhat a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság védelmében

Újabb konfliktus körvonalazódik az Európai Unió és Donald Trump kormányzata között. Az amerikai vezetés október 9-én a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) egészére kiterjedő szankciókat jelentett be, Brüsszelben pedig mind többen sürgetik, hogy az unió a saját jogi eszközeivel védje meg az intézményt és az azzal kapcsolatban álló vállalatokat. A Tagesschau keddi, brüsszeli tudósítása szerint az Európai Parlament több frakciójában és egyes tagállamokban már a blokkoló rendelet alkalmazását követelik.

Washington intézkedései az eddigieknél súlyosabban érinthetik a bíróság mindennapi működését. A korábbi amerikai korlátozások külön bírákra és ügyészekre vonatkoztak, az új döntés azonban magát az intézményt is sújtja. A szankciók következménye lehet, hogy a bankok, biztosítótársaságok és technológiai szolgáltatók nem mernek szerződéses kapcsolatban maradni a testülettel. A pénzügyi átutalások, az alkalmazottak juttatásai és az informatikai szolgáltatások egyaránt veszélybe kerülhetnek.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter a bíróság fellépését az Egyesült Államok számára elfogadhatatlannak nevezte. Az Egyesült Államok nem részese a testület alapját képező római statútumnak, és elutasítja, hogy a hágai bírák amerikai állampolgárok vagy szövetséges országok vezetőinek ügyeivel foglalkozzanak. A bíróság ugyanakkor bizonyos feltételekkel a nem részes államok polgárainak tetteit is vizsgálhatja, ha a feltételezett bűncselekmény részes állam területén történt.

A testület korábban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen is. A hágai intézmény feladata a népirtás, a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálása, illetve a felelősségre vonás, ha az érintett országok ezt nem végzik el. A bíróság október 9-i nyilatkozatában a jogállamiság és a nemzetközi igazságszolgáltatás elleni támadásnak minősítette az amerikai döntést.

Európai jogi eszköz az amerikai szankciókkal szemben

A vita középpontjába az 1996-ban elfogadott uniós blokkoló rendelet került. Ezt eredetileg azért hozták létre, hogy az európai gazdasági szereplők védelmet kapjanak olyan harmadik országbeli jogszabályokkal szemben, amelyek saját területükön kívül is követelményeket támasztanak. A rendelet hatálya nem terjed ki automatikusan minden amerikai szankcióra: az érintett szabályokat külön fel kell venni a mellékletébe. Jelenleg elsősorban a Kubával és Iránnal kapcsolatos amerikai intézkedéseket tartalmazza.

Ha az Európai Bizottság a hágai bíróságra vonatkozó amerikai korlátozásokat is bevonná a szabályozásba, az uniós vállalkozások főszabály szerint nem tehetnének eleget az ezekből eredő amerikai tiltásoknak. Az európai bíróságok nem ismernék el az érintett külföldi döntések joghatását, és bizonyos esetekben lehetőség nyílna a keletkezett károk megtéríttetésére. A rendelet kivételes felmentést is lehetővé tesz, ha a betartása súlyos sérelmet okozna az adott vállalatnak vagy az Európai Uniónak.

Háborús bűnösök pereit is veszélyeztetik Donald Trump szankciói a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság ellen

Ez azonban nem jelentene teljes védelmet. Egy olyan európai bank, amely jelentős üzleti tevékenységet folytat az Egyesült Államokban, két, egymással ellentétes jogi kötelezettség közé szorulhatna. Az amerikai piac elvesztésének veszélyét egy uniós előírás önmagában nem szünteti meg. Éppen ezért a blokkoló rendelet hatékonyságáról régóta folyik vita: erős politikai jelzés, de a vállalatok tényleges mozgásterét az amerikai pénzügyi rendszerhez fűződő kapcsolataik is meghatározzák.

A Financial Times és a Reuters korábbi beszámolói szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság október elején megszüntette kapcsolatát az Axa biztosítótársasággal, miközben igyekezett felkészülni az amerikai korlátozások bővítésére. A történet megmutatta, hogy a szankciós fenyegetés már azelőtt befolyásolhatja a szolgáltatók döntéseit, hogy az új intézkedések teljes körűen hatályba lépnének.

Hollandia és Belgium sürget, Németország kivár

A tagállamok egyelőre nem képviselnek egységes álláspontot. Hollandia, ahol a bíróság székhelye található, és Belgium támogatja az uniós ellenlépés előkészítését. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter azt jelezte, hogy Párizs kész napirendre venni a blokkoló rendelet alkalmazását. A német szövetségi kormány viszont óvatosabb. Az Európai Bizottság egyelőre tárgyalna Washingtonnal, annál is inkább, mert az új amerikai korlátozások teljes érvényesüléséig hat hónapos átmeneti időszak áll rendelkezésre.

Az Európai Parlamentben a néppárti Axel Voss és a szociáldemokrata Bernd Lange is sürgeti a fellépést. Lange, a kereskedelmi bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai döntés az Európai Unió területén zajló tevékenységet is érinti, ezért a kérdés az uniós jogrend védelméről is szól. A liberális Sandro Gozi szerint Kanadával, Nagy-Britanniával és Japánnal is össze kell hangolni a válaszlépéseket. Ezek az országok szintén támogatásukról biztosították a hágai bíróságot.

A német, francia, olasz, holland, dán, brit, kanadai és japán külügyminiszter október 9-én közös nyilatkozatban bírálta a szankciókat, és megerősítette a bíróság függetlensége melletti elkötelezettségét. A dokumentum ugyanakkor a párbeszéd folytatását is fontosnak tartotta. Az európai vita tehát nem arról szól, hogy szükséges-e támogatni a Nemzetközi Büntetőbíróság működését, hanem arról, milyen jogi és diplomáciai árat vállaljanak ezért az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokban.

Magyarország számára is kényes kérdés

Budapest helyzetét különösen érdekessé teszi a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fűződő kapcsolatának közelmúltbeli változása. Magyarország még az Orbán-kormány idején kezdeményezte a római statútumból való kilépést, ám 2026. május 29-én Magyar Péter frissen megalakult kormánya hivatalosan visszavonta az erről szóló értesítését. A bíróság június 1-jén üdvözölte a döntést. Magyarország így továbbra is a 125 részes állam közé tartozik, és a statútumból fakadó kötelezettségei változatlanul fennállnak.

Ha az Európai Bizottság módosítaná a blokkoló rendelet mellékletét, az uniós jogszabály Magyarországon is közvetlenül alkalmazandó lenne. A magyar kormánynak ugyanakkor politikai álláspontot is ki kellene alakítania arról, hogy támogatja-e az intézkedést, milyen végrehajtási segítséget tart szükségesnek a vállalatoknak, és miként viszonyul az amerikai kormány tiltakozásához.  A következő hónapokban ezért a brüsszeli döntés előkészítése mellett az is kérdés lesz, sikerül-e diplomáciai megállapodást kötni Washingtonnal.