Brüsszelben újraosztanák az uniós milliárdokat, Magyarországnak is meg kell küzdenie értük

Brüsszelben arról folyik a vita, mennyi pénzből gazdálkodhat az Európai Unió 2028 és 2034 között, és mely céloknak kellene viselniük a megtakarítások terhét. A Financial Times hétfői beszámolója szerint az ír soros elnökség kompromisszumos költségvetési tervezete nem közelítette egymáshoz az álláspontokat: hat jelentős nettó befizető ország közös levélben bírálta, miközben az uniós támogatások kedvezményezettjei is kifogásokat fogalmaztak meg. A vitának közvetlen magyar tétje van, mert a felzárkóztatási és mezőgazdasági források, valamint az európai gazdaságfejlesztési programok jövője egyaránt eldőlhet.

Az ír elnökség október 10-én ismertetett javaslata 141 milliárd euróval, nyolc százalékkal csökkentené az Európai Bizottság eredeti tervezetét. A 2028–2034-es költségvetés így mintegy 1620 milliárd eurót tenne ki, ami az ír elnökség közlése szerint még mindig harminc százalékkal haladná meg a jelenlegi ciklus keretét. A számok összevetésénél fontos, hogy a dokumentumok eltérő árszinteket és költségvetési számítási módokat is alkalmazhatnak.

Érintetlen agrártámogatások

A Financial Times Europe Express hírlevelében Paola Tamma arról írt, hogy az ír javaslat elsősorban a fejlesztési és nemzetközi együttműködési keretet, illetve az Európai Versenyképességi Alapot csökkentené. Ez utóbbi a kutatást, az innovációt, a védelmet és más stratégiai célokat szolgálná. A mezőgazdaságra és a kevésbé fejlett térségek támogatására szánt források ezzel szemben nagyrészt érintetlenek maradnának. Ez a hangsúlyeltolódás váltotta ki a legtöbb vitát.

Berlin a kiadások nagyságát és a források elosztását is kifogásolja. Németország, Dánia, Ausztria, Svédország, Finnország és Hollandia az Európai Tanács elnökének, António Costának a tárgyalópartnereihez küldött levélben azt kifogásolta, hogy az ír kompromisszum aránytalanul vágna vissza az EU stratégiai céljaiból. A Financial Times által megismert dokumentum szerint a hat ország a jelenlegi kerethez képest még így is túlságosan nagynak tartja a költségvetési emelést. Vagyis egyszerre követelnek kisebb összkiadást és más elosztási arányokat.

Két tábor, kétféle uniós jövőkép

A másik oldalon a nettó kedvezményezett országok mellett Olaszország és Spanyolország is tiltakozott a csökkentések ellen az uniós nagykövetek vasárnapi egyeztetésén – írta a Financial Times a tárgyalásokról tájékoztatott forrásokra hivatkozva. Ugyanezek az országok ugyanakkor kedvezően fogadták, hogy a hagyományos mezőgazdasági és regionális támogatásokat az ír elnökség viszonylag megkímélte. Ez jól mutatja a tárgyalások nehézségét: ugyanaz a kompromisszum az egyik oldalon túl drága, a másikon túl szűkös, miközben a pénz elosztásával is elégedetlenek.

Lezárult a feltételességi eljárás, 4,2 milliárd euró szabadul fel, Magyarország visszatérhet az Erasmus+-programba

Magyarország számára különösen fontosak a kohéziós források és az agrártámogatások. Az utak, közszolgáltatások, térségi beruházások és mezőgazdasági fejlesztések finanszírozásában évtizedek óta jelentős szerepük van az uniós pénzeknek. Az ír tervezet ezért egy szempontból kedvezőbb lehet a magyar érdekeknek annál a változatnál, amely a hagyományos támogatási kereteket terhelné meg nagyobb csökkentéssel. Ebből azonban még nem számítható ki a magyar részesedés: az országonkénti elosztás, a jogosultság és a felhasználás feltételei külön tárgyalási kérdések.

A vitának van egy másik, Magyarország számára kevésbé magától értetődő oldala is. A versenyképességi és innovációs források visszafogása azokat az európai gazdaságfejlesztési programokat érintheti, amelyekben magyar kutatóhelyek és vállalatok is részt vehetnek.

A rendeződő brüsszeli viszony most nem elég

A Magyar Péter vezette kormány számára mindez másfajta diplomáciai próbatétel, mint az Orbán-korszak befagyasztott támogatásairól és jogállamisági feltételeiről folytatott tárgyalások. A kapcsolatok rendezése vagy a korábban visszatartott pénzek megszerzése nem garantálja, hogy a következő hétéves keretben a magyar gazdaság számára kedvező szabályok születnek. Ehhez már a többi tagállam költségvetési érdekei között kell szövetségeseket keresni. A Financial Times cikke nem közöl külön magyar kormányzati álláspontot; a magyar következmények az ismertetett költségvetési vitából adódó szerkesztői értelmezések.

A folyamat ráadásul még korántsem zárult le. A Financial Times szerint António Costa ezen a héten átveszi a tárgyalások politikai irányítását az ír elnökségtől. A vezetők októberi csúcstalálkozója után november végére és decemberre is terveznek újabb egyeztetéseket, és az év végéig szeretnének megállapodásra jutni. Egy, a lapnak nyilatkozó uniós diplomata szerint az állam- és kormányfőknek kell most áthidalniuk a költségvetési vitában kialakult távolságot.

Magyarországnak ebben a helyzetben nem elegendő egyetlen táborhoz csatlakoznia. A kohéziós és agrártámogatások megőrzésében más érdekeltekkel közösen léphet fel, miközben a gazdasági modernizáció szempontjából sem közömbös, mennyi pénz jut az innovációra és a versenyképességre. Az ír tervezet még csak tárgyalási alap, de már most látható: az uniós milliárdok sorsát elsősorban a tagállamok között kibontakozó kemény elosztási vita határozza meg.