Háborús bűnösök pereit is veszélyeztetik Donald Trump szankciói a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság ellen

Donald Trump amerikai elnök kormánya pénteken az egész Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen szankciókat jelentett be. Washington korábban bírákat és ügyészeket vett célba, most azonban magának a hágai intézménynek a működését akarja korlátozni. A döntés néhány órával azután született, hogy a Nobel-békedíjat Navanethem „Navi” Pillay dél-afrikai jogásznak, a bíróság egykori bírájának ítélték. Az egybeesés különösen élessé tette a nemzetközi jog jövőjéről szóló vitát. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok nem fogadhatja el, hogy a bíróság amerikai állampolgárok felett gyakoroljon joghatóságot. Washington az intézményt kiszolgáló pénzügyi és technológiai kapcsolatok megszakításával próbál nyomást gyakorolni Hágára. Az intézkedések hatálybalépéséhez 180 napos átmeneti időt adtak, hogy a vállalatok rendezhessék ügyeiket. Ez azonban a bíróság számára azt jelenti, hogy rövid idő alatt kell gondoskodnia a munkájához nélkülözhetetlen szolgáltatások pótlásáról. A dolláralapú fizetések, a biztosítások és az informatikai rendszerek működtetése terén a bíróság külső szolgáltatóktól függ. Az amerikai piacra is dolgozó európai vállalatoknak mérlegelniük kell, milyen jogi és üzleti kockázatot vállalnak, ha továbbra is kiszolgálják az ICC-t. A lépés így a nyomozások és a tanúvédelem feltételeit is befolyásolhatja. Az Egyesült Államok régóta vitatja a hágai bíróság joghatóságának egyes elemeit, különösen akkor, amikor amerikai katonák cselekményeit vizsgálják. A mostani konfliktusban Izrael ügye is meghatározó: 2024. november 21-én a Hamász vezetői mellett az ICC elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen a gázai háborúval kapcsolatos feltételezett bűncselekmények miatt. Izrael elutasítja a bíróság eljárását. A Trump adminisztráció szerint az ICC olyan országok vezetőit is felelősségre vonná, amelyek nem fogadták el az alapító szerződését.

Az Egyesült Államok a működést bénítaná meg

A Nemzetközi Büntetőbíróságot a római statútum alapján hozták létre, és 2002 óta működik. Népirtás, emberiesség elleni és háborús bűncselekmények, valamint az agresszió bűntette miatt indíthat eljárást a rá vonatkozó joghatósági feltételek mellett. Jelenleg 125 állam részes fele a szerződésnek. Az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Izrael nem tagja, de ez önmagában nem zárja ki, hogy bizonyos ügyekben az ICC joghatóságot gyakoroljon: például akkor, ha az állítólagos bűncselekmény részes állam területén történt. Az ICC rendkívüli támadásnak nevezte az amerikai intézkedéseket. Közleményében arra figyelmeztetett, hogy a szankciók akadályozhatják a bírósági eljárásokat, és megfélemlíthetik azokat, akik bizonyítékok feltárásában vagy a vádlottak felelősségre vonásában működnek közre. A bíróság már hónapokkal ezelőtt készült a szigorításra: alternatív informatikai megoldásokat keresett, és igyekezett csökkenteni függését az amerikai szolgáltatóktól. A kérdés az, hogy ezek a tartalékmegoldások tartósan is működőképesek lesznek-e. Az amerikai kormány szerint egy olyan nemzetközi testület, amelyhez Washington nem csatlakozott, nem ítélkezhet amerikai állampolgárok felett. Az ICC támogatói ugyanakkor arra hivatkoznak, hogy az alapító szerződés területi joghatóságot is lehetővé tesz, és a legsúlyosabb bűncselekmények esetében a felelősségre vonás nem függhet kizárólag a vádlott állampolgárságától.

Az európai országok védelmet ígérnek

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki, és megerősítette, hogy továbbra is együttműködik az ICC-vel. Brüsszel egyik lehetséges eszköze az úgynevezett blokkoló rendelet alkalmazási körének bővítése. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy uniós vállalatok ne legyenek kötelesek követni bizonyos, az EU által el nem ismert amerikai korlátozásokat, illetve egyes károk megtérítését kérhessék. Az eljárás jogilag és gazdaságilag bonyolult, mert egy nagyvállalat egyszerre kerülhet szembe az európai és az amerikai előírásokkal. Nyolc ország – Kanada, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Hollandia és az Egyesült Királyság – közös nyilatkozatban erősítette meg támogatását a bíróság függetlensége mellett. A külügyminiszterek az amerikai szankciókat elutasították, ugyanakkor párbeszédet sürgettek azokkal az országokkal is, amelyek nem részesei a római statútumnak. A nyilatkozat külön kiemelte, hogy a szankciók az intézmény munkatársait és családjaikat is érinthetik. A nyilatkozat a működőképesség védelmét is sürgeti. António Guterres ENSZ-főtitkár súlyos csapásnak nevezte a döntést a nemzetközi büntető igazságszolgáltatásra. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az intézkedések visszavonását követelte. Navi Pillay arról beszélt, hogy a nemzetközi jog intézményeire egyre erősebb politikai nyomás nehezedik.