Negyedik éve lejtőn van az építőipar, csalóka az augusztusi kiugró adat

Megtévesztő az üzenet, az építőipar nem kezdett szárnyalni, sőt, az ágazati termelés már három és fél éve lejtmenetben van. A KSH ma közzétett augusztusi adatsora egyszeri kiugrás egy nagyon alacsony bázishoz képest – értékelte a Népszabadság kérdésére Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke a gyorsjelentést. Eszerint  az egy évvel korábbinál 21,9, az előző hónaphoz képest 14 százalékkal nagyobb volt az építőipari termelés volumene 2026 augusztusában. A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult, az épületeké 9,6 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké megkétszereződött, 102,4 százalékkal nőtt. Utóbbi oka, hogy ha körülnézünk, látjuk, hogy mi volt augusztusban a legforróbb téma, konkrétan a vízügyi létesítményekhez kapcsolódó munkák – mutatott rá az ÉVOSZ elnöke. A paksi fenékküszöb építése mellett a Mohácsi-híd kivitelezése és a BYD-beruházáshoz kapcsolódó komoly közműépítések, valamint a Budapest-Belgrád vasúthoz kapcsolódó kifizetések, illetve a körgyűrű építés is jelentős összeggel járultak hozzá a bevételekhez.

Az augusztusi 718 milliárd forintos termelési érték egyébként éves szinten nem kiugró, januárt és februárt leszámítva az ágazatban 680-730 milliárd forint között mozgott a havi forgalom. A fő irányt azonban a rendelésállomány alakulása mutatja, miszerint az új szerződésállomány 55,2 százalékkal csökkent, így már a teljes volumen is több mint 11,4 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban. Ezek a fő trendek – mondta Koji László, hogy a meglévő munkák kifutnak, és kétszámjegyű csökkenés van szerződéseknél. Mindez azt vetíti előre, hogy ez az év egészen biztosan mínuszos lesz, mi több, 2027 is nagyon nehéz lesz a magyar építőipar számára.

Építőipari keresetek Magyarországon: a régióban már versenyképes, de fényévekre van a németekétől

Az ágazat a negyedik mínuszos évét zárhatja idén, a cégek tartalékai elfogytak. Létszükséglet, hogy beinduljanak a nagy kormányprogramok, a Wekerle program, valamint a területfejlesztési programok és a mezőgazdasági, ipari uniós támogatással építési beruházást is magukban foglaló projektek. A lakosság állampapírban tartott tőkéjét energiamegtakarítást szolgáló korszerűsítési beruházások támogatásával és az új lakások vásárlását motiváló intézkedésekkel lehetne és kellene az ingatlanpiacra becsatornázni az ÉVOSZ elnök szerint.