Építőipari keresetek Magyarországon: a régióban már versenyképes, de fényévekre van a németekétől

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) friss adatai szerint a magyar építőiparban dolgozók bérszintje eléri a régiós középmezőny felső részét, de a hazai bérszínvonal továbbra is jócskán elmarad a nyugat-európai jövedelmi viszonyoktól.

Egy építőipari szakmunkás bruttó havi személyi alapbére Magyarországon átlagosan 544635 ezer forint (körülbelül 1470–1718 euró) között mozog. Ez az összeg bruttó, így a kézhez kapott nettó kereset az egyéni adókedvezményektől függően eltérő lehet. Ezzel a bérrel a szakmunkások kategóriájában Magyarország már csaknem azonos szinten van a lengyel alsó sávval, és jelentősen megelőzi a szlovák szinteket, de még mindig csak a töredékét keresi itthoni egy szakember a németországi kollégáihoz képest. Ott a szakmunkásbérek a 4118–4585 eurós sávot is elérik – derül ki az ÉVOSZ közleményéből.

Az alacsonyabb képzettséget igénylő pozíciókban a helyzet hasonló: a betanított munkások bruttó átlagbére 508 ezer forint (1374 euró), míg a segédmunkásoké 439 ezer forint (1188 euró) környékén alakul. Ez kedvezőbb a szlovák mutatóknál, de elmarad a nyugati bérszintektől. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete Magyarországon idén pontosan 590538 forint  (1596 euró) volt, ami elmarad a lengyel (2100 euró) és cseh (1720 euró) adatoktól, de meghaladja a szlovák szinteket.

Ezzel szemben Németországban az átlagkereset a 4213 eurót is eléri, a minimális bruttó óradíj pedig a magyar 2145 forintos (5,80 eurós) szinthez képest Németországban a 15,86 eurót, a szakképzett területeken pedig a 24 eurót is elérheti.

A felsőfokú végzettségű termelésirányítók és építésvezetők magyar átlagos alapbére több mint egymillió forint (2801 euró/hó), hasonló képzettséggel és tapasztalattal Németországban kétszer ekkora jövedelmet érnek el. Ugyanakkor a bérek összehasonlítása önmagában csalóka egy munkavállaló számára  – figyelmeztetett Koji László, az ÉVOSZ elnöke, hiszen a megélhetés költségei is lényegesen eltérhetnek. Különösen igaz ez a magas német megélhetési költségeknél, ezért az elemzés – hangsúlyozta – elsősorban a bértarifák relatív versenyképességének és a munkaerőpiaci pozíciók összehasonlításának alapjául szolgál.

A magyar építőipar legfőbb kihívása mindenesetre továbbra is a szakképzett munkaerő itthon tartása.