Trump a barátjának nevezte Putyint, úgy tűnik, ezen kívül más nem dőlt el a Hszivel hármasban tartott csúcstalálkozón
A három vezető nagy egyetértésben beszélt a világbékéről.
Történelmi jelentőségűnek nevezte Hszi Csin-ping kínai elnök, hogy első alkalommal tartanak személyes találkozót Kína, Oroszország és az Egyesült Államok vezetői. A kínai államfő Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnökkel találkozott a dél-kínai Sencsenben tartott APEC-csúcstalálkozón.
Hszi a háromoldalú csúcstalálkozón a nagyhatalmak együttműködésének és a világbéke megőrzésének fontosságát hangsúlyozta az MTI szerint. Kijelentette, hogy Kínának, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak közösen kell fellépnie a globális kihívásokkal szemben, és hozzá kell járulnia a nemzetközi béke és stabilitás megőrzéséhez. „A nagyhatalmak közötti jó együttműködés nem választás, hanem kötelesség” – fogalmazott, hozzátéve, a történelem tanulsága szerint ha a nagyhatalmak együttműködnek, a világ békében élhet, ha viszont szembefordulnak egymással, a világban zűrzavar támad.
Hszi szép szavait a világbékéről azért némileg árnyalja – jegyezhetjük meg -, hogy történetesen mindhárom vezető ismert a finoman szólva agresszív külpolitikájáról: Vlagyimir Putyin éppenséggel négy és fél éve próbálja térdre kényszeríteni Ukrajnát, Hszi Csin-ping Kínája rendre Tajvant fenyegeti a sziget elfoglalásával, Donald Trump pedig február vége óta Iránnal háborúzik, előtte Venezuelát támadta meg, de még a NATO-szövetséges Dániához tartozó Grönland ellen sem zárta ki a katonai agressziót.
Grönland sorsa még mindig kétséges, az őslakók minden létező nagyhatalomnak beintenének
A felek előzőleg kétoldalú tárgyalásokat is folytattak. Trump és Hszi a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról, a kereskedelmi vitákról, valamint az ukrajnai és az iráni háborúról tárgyalt csütörtökön. A mintegy egy órás megbeszélés az idei harmadik személyes találkozójuk volt. Trump a tárgyalás kezdetén méltatta a két vezető személyes kapcsolatát, és azt mondta, jelentős előrelépést értek el a két ország gazdasági viszonyának kiegyensúlyozásában. Az amerikai elnök szerint a két ország tisztességes módon csökkentette és osztotta fel a vámokat. Hozzátette, további kínai megrendeléseket szeretne elérni az amerikai mezőgazdasági termékek számára, mivel Kínának jelentős igénye van ezekre az árukra. Hszi úgy fogalmazott, hogy Trump erőfeszítései „beíródnak majd a történelembe”, és megerősítette együttműködési szándékát.
Az amerikai elnök az ukrajnai háború lezárásának szükségességéről is beszélt, és úgy vélte, ebben Kína érdekei is egybeesnek az Egyesült Államokéval. Iránnal kapcsolatban arról beszélt, hogy mindkét országnak határozott érdeke, hogy Teherán ne jusson atomfegyverhez, és hogy biztosított legyen az energiakereskedelem zavartalan áramlása a Hormuzi-szoroson keresztül.
A tárgyalások fontos témája volt az amerikai-kínai kereskedelmi feszültség és a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges fejlett félvezetőkért folyó verseny is. Washington a többi között a kínai mezőgazdasági termékvásárlások elmaradását és a ritkaföldfém-export korlátozásait kifogásolja. A két ország kereskedelmi megállapodása január 10-én jár le.
Baráti ölelés nem számít, Donald Trumpot bírálta az APEC-vacsorán a kínai elnök
Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin külügyi tanácsadója a Vesztyi hírszolgálatnak arról számolt be, hogy az orosz vezető és Donald Trump kétoldalú találkozójának fő témája az orosz-ukrán konfliktus rendezése volt. Usakov pozitívan értékelte a csaknem egyórás tárgyalást, kiemelve, hogy a felek a csütörtökön esedékes kínai-orosz-amerikai háromoldalú csúcstalálkozó előkészületeiről és a kétoldalú kapcsolatokról is tárgyaltak.
Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója ugyancsak a Vesztyinek azt mondta, hogy Putyin és Trump egyaránt az ukrajnai konfliktus békés rendezésére törekszik. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva valótlannak minősítette azokat a híreket, amelyek szerint Putyin a csúcs első napján találkozott volna Elon Musk amerikai üzletemberrel.
A The Guardian szerint azóta véget is ért a háromoldalú találkozó, nagyjából másfél órán át tartott az egész, igaz, ez is meghaladta az eredetileg tervezett egyórás keretet. A világ három legnagyobb nukleáris hatalmának vezetője tárgyalt a nukleáris fegyverek és a nukleáris háború jelentette fenyegetésről. Hszi Csin-ping elmondta, hogy „minden erőfeszítést meg kell tenni a nukleáris háború megakadályozása érdekében”, a nukleáris fegyvereket átfogóan be kell tiltani és teljesen meg kell semmisíteni. Trump itt megjegyezte, hogy „nem könnyű dolog feladni” a nukleáris fegyverkezést. Hszi a második világháborúból kiindulva azt közölte, hogy Kína, Oroszország és az Egyesült Államok „kulcsfontosságú antifasiszta erő”, amelyek együttműködésükkel „békét és nyugalmat” vívtak ki a világ számára.
Putyin a találkozón arról beszélt, hogy országaiknak sok közös érdeke van az háború rendezése terén. Mint mondta, „közös felelősséggel” tartoznak a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása jegyében Trump a háborús bűncselekmények szankcionálására hivatott hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) kezdte bírálni, amely a vele épp egy asztalnál helyet foglaló Putyint is körözi. Trump azt magyarázta, hogy az ICC szerinte „kicsúszott az irányítás alól”, a három összegyűlt vezető pedig szerinte épp történelmet ír: „Örömmel tölt el, hogy ez az út lehetőséget adott nekünk, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína vezetői közötti első háromoldalú találkozóra is, és ma, tehát ebben az értelemben, és azt hiszem, sok más szempontból is, valóban történelmet írunk” – fogalmazott. Az ICC-nekk egyébként sem az Egyesült Államok, sem Oroszország, sem Kína nem tagja.
A kínai és az orosz állami média azt közölte, hogy a három vezető hamarosan közös nyilatkozatot tesz közzé a találkozóról. Trump a megbeszélést követően villámgyorsan elhagyta a helyszínt és fel is szállt a hazafelé tartó repülőgépére.
Egységes európai fellépést és garanciákat vár Ukrajna a berlini és a sencseni csúcstalálkozótól
A The Guardian szerint William Hurst, a Cambridge-i Egyetem Geopolitikai Központjának professzora összességében mérsékelt lelkesedéssel értékelte a találkozót, mint mondta, nem tud arról, hogy bármiféle átfogó megállapodást kötött volna a három vezető, a csúcstalálkozó szerinte inkább szimbolikus volt. Kemi Badenoch, a brit Konzervatív Párt vezetője ugyanakkor nyugtalanítónak ítélte meg a találkozót. Mint fogalmazott, három világhatalmi vezetőt látott, akik úgy néztek ki, mintha fel akarnák osztani egymás között a világot. Egy ilyen hárompólusú világban elképzelése szerint Hszi kapná Ázsiát, Trump a világ nyugati féltekét, Oroszország pedig Európát. Különösen aggasztónak találta ezt annak fényében, hogy Trump a barátjának nevezte Putyint.
Ezt is ajánljuk
A nukleáris lefegyverzésért küzdő Trump, Putyin és Hszi közös nyilatkozatban ment neki a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak
Musk védi az orosz katonákat, hazugsággal vádolja Zelenszkijt
Kínos helyzetbe hozták Vlagyimir Putyint az ukránok a Krími híd elleni újabb támadással
Egységes európai fellépést és garanciákat vár Ukrajna a berlini és a sencseni csúcstalálkozótól
Rekordösszegű, 107,3 milliárd dolláros tőzsdei bevezetéssel robbantott be az Anthropic









