Belföld

Iványi Gáborék az összes tartozásukat visszafizették

Semmilyen anyagi vagy jogi akadálya nincs annak, hogy a kormány visszaállítsa eredeti egyházi státuszunkat – nyilatkozta Iványi Gábor lelkész a Népszabadságnak. Adósságuk rendezéséhez jelentős mértékben hozzájárult egy milliárdos nagyságrendű „baráti kölcsön” is.

Iványi Gáborék az összes tartozásukat visszafizették
Fotó: Népszava-archív

Az összes adósságukat rendezték, beleértve a közüzemi tartozásokat és azokat az elmaradt járulékokat is, amelyeket az évek során az állami elvonások miatt nem tudtak befizetni a munkatársak után – számolt be Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője a Népszabadságnak.

Az egyszázalékos felajánlásokon kívül a civil támogatóktól rengeteg kisebb-nagyobb, esetenként százmilliós pénzadomány érkezett, de még ez sem lett volna elég a tetemes tartozás visszafizetésére. Szükség volt ehhez arra az „elképzelhetetlenül nagy”, milliárdos összegű „baráti kölcsönre”, amit egy nagyvállalkozó nyújtott.

Az illető nem szeretné felfedni a kilétét. Előzőleg Iványi Gábor nem ismerte, még csak nem is hallott róla, a nagyvállalkozó kereste meg őt. Az indította erre, hogy eljutott hozzá és felháborította a hír: idén februárban, tehát még bőven a Fidesz kormányzása idején, az egyház békásmegyeri templomában, a Megbékélés Házában – ahol Iványi Gábor és családja lelkészi lakása is van – kikapcsolták a villanyt. A téli hidegben ezzel a fűtés és a villanymotorral működő vízszolgáltatás is szünetelt.  

A Fidesz mindent elkövetett, hogy kivéreztesse Iványiék egyházát. Az Orbán-rendszer megszüntette a testvérközösség egyházi státuszát, ennek következtében a költségvetési források jelentős része is elapadt. Egyre kevesebb pénz jutott karitatív munkára, a hátrányos helyzetű gyerekek számára létrehozott iskolák és szociális, hajléktalanellátó intézmények fenntartására. A kormányzati fellépés intézménybezárásokhoz vezetett, Iványiék tartozásai egyre nőttek. A hatósági zaklatások állandósultak, a lelkészt – és több társát – bíróság elé állították hivatalos személy elleni erőszak vádjával.

„Mára viszont rendeztük az adósságainkat, semmilyen anyagi vagy jogi akadálya nincs annak, hogy a kormány visszaállítsa eredeti egyházi státuszunkat. Ezért szoktam azt mondani, hogy hálás vagyok azoknak, akik próbáltak ellehetetleníteni bennünket. Egészen hihetetlen, hogy ennek köszönhetően mennyi segítséget és szeretetet kaptunk” – fogalmazott Iványi Gábor.

Idén szeptemberben – egyelőre egy évfolyammal – újra megkezdődhetett a tanítás a Fidesz által bezáratott budapesti iskolájukban. Új fejlemény, hogy a szintén bezáratott szegedi iskolájuk ügyében egy jogorvoslati kérelem nyomán Iványiék számára kedvező bírósági döntés született: jövő szeptembertől ott is elindulhat a tanítás.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség szeptember közepén adta hírül, hogy „jogerősen ismét bejegyzett egyházként vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék”. A bejelentést sokan félreértették, úgy hitték, rendeződött az egyházi státusz kérdése. Pedig nem. Több egyházi kategória létezik, a „bejegyzett” és a „bevett” státusz nem ugyanaz.

Ausztriában is felfigyeltek a Magyar-kormány egyházpolitikai fordulatának első lépéseire

A közleményben az is olvasható, hogy a cél a 2011 előtti jogosultságok visszaszerzése, amihez a bevett egyházi státusz áll a legközelebb.

Ez orvosolná a „közel másfél évtizedes jogsértő állapotot, és olyan kiegészítő normatív támogatásokkal járna, amelyek biztosítanák a MET és az egyházi fenntartású szociális, oktatási és egészségügyi intézmények hosszú távú biztonságos működését”.

Iványi Gábor hozzátette: az adósságok törlesztésével megszabadultak egy hatalmas tehertételtől, de anyagi problémáik nem oldódtak meg. „Még mindig haldoklunk” – jelentette ki. A kölcsön visszafizetéséhez is fontos, hogy mielőbb visszakapják egyházi státuszukat. 

Korábban beadványt írtak a kormánynak, amelyben kérték a bevett és elismert egyházi státuszuk helyreállítását. Mivel a mostani jogszabály szerint ehhez megállapodást kell kötni a kormánnyal, a beadványhoz egy megállapodástervezetet is mellékeltek. A kérelmet a kormány „illetékességből” továbbította a kulturális tárcához, ahova az egyházi ügyek tartoznak. Ezek után Iványiék levélben fordultak Tarr Zoltán kulturális miniszterhez. A válaszra rendelkezésre álló 30 napos határidő még nem járt le.

Lapunk megkereste Heidl Györgyöt, a minisztérium egyházi kapcsolatokért is felelős államtitkárát, aki kérdésünkre annyit mondott: „Egyik első egyeztetésem Iványi Gáborral történt, mindnyájunk érdeke, hogy rendeződjön a helyzet”.

 

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás