Tizenhárom intenzíves ápoló felmondására reagált Hegedűs Zsolt – a dolgozók azonnali megoldást várnak
Amennyiben nem vonják vissza a felmondásukat és nem sikerül őket pótolni, gyakorlatilag ellehetetlenülhet a főváros baleseti ellátása.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter úgy véli a konfliktus hátterében jelentős részben a jelenlegi bérrendszer áll. A Népszabadság tegnap számolt be arról, hogy az Országos Baleseti Intézet intenzív osztályának fele, 13 szakember beadta a felmondását. Amennyiben nem vonják vissza és nem sikerül őket pótolni, gyakorlatilag ellehetetlenülhet a főváros baleseti ellátása.
A miniszter a közösségi portálon közzétett bejegyzésében közölte, hogy a kórház vezetése folytatja a béregyeztetéseket, és az Országos Kórházi Főigazgatóságot is tájékoztatták. A helyzet kezeléséhez a kórház, az OKFŐ és a minisztérium összehangolt fellépését tartja szükségesnek. Konkrét, azonnali bérmegállapodásról vagy a felmondások visszavonásáról azonban nem számolt be. Hegedűs a megoldást részben a 2027-re tervezett, 6×15 cellás bértáblában látja, amely a végzettség és az elismert gyakorlati idő alapján határozná meg az alapbéreket. Az átlagosan 15 százalékos emelés mellett egyes alacsonyabb keresetűek 30–35 százalékos növekedésre is számíthatnak, míg az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó szakdolgozóknak legalább 7,5 százalékot ígérnek.
Felmondott az intenzíves szakápolók csaknem fele az Országos Baleseti Intézetben, az elmaradt bérrendezés miatt fogyott el a türelmük
A poszt alatti hozzászólások egyik visszatérő kérdése azonban éppen az, hogy miként szüntetné meg az új bértábla a már kialakult különbségeket, ha a jelenleg magasabb bért keresők fizetése sem csökkenhet. Egy szakdolgozó például arra hívta fel a figyelmet, hogy ha két, azonos végzettségű és tapasztalatú ápoló közül az egyik már most több százezer forinttal többet keres, és mindketten megkapják a garantált emelést, a különbség továbbra is fennmaradhat. Mások azt kifogásolták, hogy az új rendszer a munkakörhöz előírt végzettséget veszi alapul, így nem feltétlenül ismeri el a dolgozó valamennyi megszerzett szakképesítését vagy diplomáját. Komoly vitát váltott ki a kórházvezetőknek meghagyott mozgástér is. A miniszter szerint az intézmények külön keretből továbbra is adhatnak többletjuttatásokat a nagyobb terhelésű, különleges felelősséggel járó vagy nehezen betölthető munkakörökben. Több hozzászóló viszont attól tart, hogy éppen ezek az egyedi döntések tartják fenn a jelenlegi igazságtalanságokat. Mások ellenkezőleg, attól félnek, hogy az egységesítés során elveszhet az intenzív, sürgősségi és más különösen megterhelő osztályokon végzett munka magasabb díjazása.
A bérverseny finanszírozási következményeire az Orvostechnikai Szövetség is felhívta a figyelmet a miniszter bejegyzéséhez írt hozzászólásában. A szervezet szerint az elavult intézményi struktúra és a szakemberhiány miatt a kórházak sokszor olyan bérajánlatokkal próbálják feltölteni az álláshelyeket és biztosítani a működéshez szükséges minimális létszámot, amelyekre nincs fedezet a bérkeretükben. A többletet ezért a dologi kiadásokra, vagyis többek között az eszközökre és a működés más költségeire szánt pénzből kénytelenek előteremteni. Ez a szövetség szerint növeli a kórházi adósságot. Az Orvostechnikai Szövetség jelezte azt is, hogy tagvállalatainak lejárt követelései az előző év azonos időszakához képest jelentősen emelkedtek, miközben a teljes kórházi adósságállomány nagyságrendileg változatlan maradt, annak ellenére, hogy az intézmények finanszírozásába idén 80 milliárd forint többletforrás épült be. A szervezet ezért azt sürgeti, hogy a bérek emelésével párhuzamosan a dologi finanszírozás is javuljon. Álláspontjuk szerint ugyanis a biztonságos betegellátáshoz nemcsak jól képzett, motivált és kipihent szakdolgozókra, hanem korszerű eszközökre is szükség van, és a beszállítók számláit is határidőre ki kell fizetni.
Az egyik részletes szakmai hozzászólás objektív, mérhető mutatókhoz – például betegforgalomhoz, ápolási igényhez és műtéti esetszámhoz – kötné a pótlékokat, hogy azok ne a vezetők személyes mérlegelésétől függjenek. A hozzászólásokban a bérek mellett a munkakörülmények is hangsúlyosan megjelentek. Többen havi 200 órát meghaladó munkavégzésről, túlterheltségről, a szakmai képzettség elismerésének hiányáról és a pályaelhagyás veszélyéről számoltak be. Egy hozzászóló a tizenkét órás műszakok munkaidő-elszámolását is kifogásolta, és a kórházak bérgazdálkodásának nyilvánosságát sürgette.
Volt olyan hozzászóló is, aki védelmébe vette a kormányzatot. Többen türelmet kértek a kormány számára, hangsúlyozva, hogy az egészségügy problémái évtizedek alatt halmozódtak fel. Egy vidéki szakápoló például arra utalt, hogy a tervezett emelés az alacsonyabb keresetűek számára érdemi előrelépést jelenthet. A legégetőbb kérdésre azonban a hosszabb távú bérrendezés önmagában nem a választ, például mi történik az érintett intenzív osztályon, ha a tizenhárom szakápoló valóban távozik? Többen arra figyelmeztettek, hogy az intenzív ellátáshoz szükséges speciális szaktudás nem pótolható egyik napról a másikra, a megmaradó dolgozók túlterhelése pedig további felmondásokhoz vezethet.
Ezt is ajánljuk
4,8 milliárd forintot költött a külügy Orbán Viktor és kísérete repülőútjaira
1,3 milliárd forint ment át azon a magyar cégen, amely EU-s kifizetéseket intézett oroszoknak
Iványi Gáborék az összes tartozásukat visszafizették
Orbán Viktor titkársága rágalmazást emleget a Szijjártó-féle KKM-levél ügyében
Tartanak az új nevű oltástól Pécsett a szülők









