Külföld

Kedden alakul meg a szerb parlament, a Diáklista már egyeztet a nagyhatalmakkal

Különös figyelem övezi, kit jelöl a mozgalom a belgrádi törvényhozás elnöki tisztségére és más vezető posztokra. Miközben a kormányalakítás még hátravan, képviselőik már tárgyaltak európai uniós, orosz és amerikai illetékesekkel, egyedül Kína maradt ki eddig a sorból.

Kedden alakul meg a szerb parlament, a Diáklista már egyeztet a nagyhatalmakkal
Fotó: Nenad Mihajlovic/ AFP

Kedden tartja alakuló ülését a szerb parlament, amelynek egyik legfontosabb kérdése az lesz, kit jelöl a választásokon győztes Diáklista a törvényhozás elnöki posztjára, valamint más kulcsfontosságú parlamenti tisztségekre. Mindez azért is különösen érdekes, mert a diákmozgalom eddig rendkívül szűkszavúan kommunikált a leendő vezetői névsoráról és a hatalomgyakorlás konkrét kereteiről.

Bár a Diáklista még nem alakított kormányt, a külpolitikai kapcsolatépítést már a hatalomátvétel előtt megkezdte. Az N1 televízió összeállítása szerint a mozgalom képviselői az elmúlt időszakban sorra vették Szerbia hagyományos nemzetközi partnereit, így európai uniós, orosz és amerikai tisztségviselőkkel is tárgyalóasztalhoz ültek. A szerb diplomácia négy pillére közül eddig egyedül Kína hiányzik a megbeszélések sorából, ami felveti a kérdést, milyen irányt vesz majd az új belgrádi vezetés külpolitikája.

 

Brüsszelben a demokrácia helyreállítása volt a fő téma

 

A diplomáciai egyeztetéseket az Európai Unióval kezdték meg: Brüsszelben a Diáklista négy képviselője tárgyalt Marta Kos bővítési biztossal. A delegáció tagjainak kilétét nem hozták nyilvánosságra, csak annyi ismert, hogy a megbeszélés középpontjában Szerbia belpolitikai helyzete állt, ami persze túl sokat nem árul el az elhangzottakról. Sajátos módon a találkozó után csak uniós részről érkezett reakció. után Marta Kos azt közölte, több témát is áttekintettek, és a diákok képviselői az egyik legfontosabb jelenlegi prioritásként azt jelölték meg, hogy Szerbia ismét demokratikus állammá váljon.

 

Időhúzásra is játszhat a Vučić-rezsim, hiába reménykedik gyors hatalomátvételben az ellenzék

 

Maga a Diáklista egyetlen szót sem közölt a brüsszeli vizitről. Külpolitikai elemzők üdvözölték ugyan a kapcsolatfelvételt, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a mozgalom továbbra is távolságtartó magatartást tanúsít az Európai Unióval szemben. Mivel a lista jelöltjei között egyelőre nem láthatók ismert külpolitikai szakértők, a szakmai értékelések szerint Brüsszel elsősorban arra használta fel a találkozót, hogy közvetlenül megismerje a leendő hatalomgyakorlókat. Azért kényes kérdés az EU-hoz fűződő viszony a Diáklista számára, mert a csatlakozás támogatóinak aránya a nyugatbalkáni államok közül itt a legalacsonyabb, a teljes lakosság mintegy harmada támogatja, s a rendkívül heterogén mozgalomban is sokan meglehetősen kritikusan tekintenek Brüsszelre.

Branka Latinović, a Szerbiai Európai Mozgalom képviselője az N1-nek úgy nyilatkozott, hogy az uniós intézmények azokkal a szereplőkkel egyeztettek, akik az új kormány megalakításának gerincét alkotják majd, és akiknek szerepük lesz a kormányfőjelölt, valamint a tárcavezetők kiválasztásában. Véleménye szerint Brüsszel számára természetes prioritás, hogy előzetesen tájékozódjon azoknál, akikkel a jövőben a legszorosabban együtt kell működnie.

 

Moszkva és Washington után Peking még vár

 

A brüsszeli egyeztetéseket követően a Diáklista további két nagyhatalom képviselőivel is felvette a kapcsolatot. Az orosz vonalon Alekszandr Bocan-Harcsenko belgrádi orosz nagykövettel tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatokról és Koszovó kérdéséről, míg az amerikai oldalon Brendan Hanrahan tisztségviselővel egyeztettek a jövőbeli partnerség lehetőségeiről.

A szerb külpolitika négy hagyományos pillére közül azonban a kínai szék egyelőre üresen maradt. Boško Jakšić külpolitikai kommentátor az N1-nek nyilatkozva ezt a diákok korábbi nyilatkozataival magyarázta. Emlékeztetett arra, hogy a mozgalom előre jelezte: felül kívánja vizsgálni mindazokat az államtitokká nyilvánított szerződéseket, amelyeket Szerbia Kínával kötött, és amelyek a bírálatok szerint súlyos korrupciós kockázatokat hordoztak. A szakértő szerint Pekingnek még nincs kiforrott válasza a Diáklista ezen követelésére, és jelenleg is készíti elő álláspontját.

 

Választási győzelem vezér nélkül: elkezdhetjük felfogni, milyen elképesztő bravúr volt a Diáklista győzelme a Vučić-rezsim felett

 

Szerbia gazdasági kapcsolatai Kínával igen szorosak: 2024-ben Kína Németország után az ország második legnagyobb árukereskedelmi partnere volt, és a két ország között júliusban szabadkereskedelmi megállapodás is életbe lépett. A kínai jelenlét különösen a stratégiai iparágakban erős: a Zijin meghatározó szereplő a szerb rézbányászatban, a HBIS pedig a szendrői acélművet működteti; 2024-ben Szerbia három legnagyobb exportőre kínai tulajdonú vállalat volt. Az együttműködés út-, híd- és vasútépítésekre is kiterjed, így Kína nemcsak kereskedelmi partnerként, hanem beruházóként is jelentős. A kapcsolat ugyanakkor egyenlőtlen: 2024-ben Szerbia mintegy 5,1 milliárd euróért importált Kínából, miközben oda irányuló kivitele csak körülbelül 1,7 milliárd eurót tett ki.

 

Folytonosság vagy európai fordulat?

 

A kínai egyeztetések késlekedése ellenére Peking az említettek miatt nyilvánvalóan továbbra is előkelő helyen szerepel a Diáklista külpolitikai programjában, akárcsak Szerbia katonai semlegessége, az Oroszország elleni szankciók elutasítása, valamint Koszovó függetlenségének el nem ismerése. Branka Latinović ezt nem tartja különösebben biztatónak, mivel szerinte ezek az elemek a korábbi szerb külpolitikai irányvonal szinte teljes folytonosságára utalnak.

 

Fordulópontot hoz a Diáklista győzelme, új lendületet adhat Szerbia uniós integrációjának is

 

Boško Jakšić ezzel szemben úgy vélte, nem kell gyors külpolitikai irányváltásra számítani, és ezt kifejezetten kedvezőnek nevezte. Abban azonban az N1 által megszólaltatott szakértők egyetértettek, hogy amennyiben az új belgrádi vezetés mégis módosítana a külpolitikai irányon, azt abba az irányba kellene megtennie, amelyben Szerbia évek óta egy helyben toporog: az Európai Unió felé.

 

 

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás