Volodimir Zeleenszkij bejelentette, hogy a Krími hídra mért csapás válasz az ukrán infrastruktúrát romboló támadásokra
Az ukrán elnök megerősítette, hogy erőik egy többlépcsős műveletben csapást mértek a Krími hídra, válaszként az Ukrajna infrastruktúráját romboló orosz támadásokra. A híd közúti oldalának központi eleme a vízbe zuhant, a vasúti forgalmat azonban kedden sikerült helyreállítani. Miközben az orosz szövetségi Nyomozó Bizottság terrorcselekmény címén indított eljárást az ügyben, az orosz erők Kijev Északi és Déli hídját rongálták meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegramon közzétett nyilatkozatában elmondta: a páros híd közúti és vasúti oldalát is célba vevő kedd hajnali csapás a hetedik szakasza volt egy hetek óta tartó műveletnek, amelyet az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) dolgozott ki és koordinált, a hadsereg vezérkarával együttműködve.
„Ma mindenki láthatja a következményeit annak, ami az Oroszország területéről az ukrajnai Krímbe vezető elsődleges katonai utánpótlási útvonallal történt” – fogalmazott Zelenszkij. Elárulta, hogy erőik módszeresen semmisítették meg az orosz légvédelmi rendszereket, radarokat, elektronikai hadviselési eszközöket és más célpontokat a hídhoz vezető útvonal mentén.
Az elnök felsorolta a hadműveletben bevetett ukrán fegyverrendszereket is. „Ma – a kritikus szakaszban – a Paljanicja drónok példásan teljesítettek, és a híd közúti oldalát találták el, míg a Neptun rakéták, a Ruta és az FP-5 drónok kíséretében, a vasúti oldalt vették célba” – fűzte hozzá.
A támadást Zelenszkij válaszlépésnek nevezte az ukrán infrastruktúra – köztük a Zaporizzsjában, Dnyipróban, Kijevben és az Odesszai régióban található hidak – elleni ismétlődő orosz csapásokra. „Ismételten deeszkalációs lépéseket javasoltunk Oroszországnak, ám minden javaslatunkra csak határozott elutasítást kaptunk válaszul” – mondta. Egyútal figyelmeztette Moszkvát: támadásai nem maradnak válasz nélkül. „A háború mindig visszatér oda, ahonnan kiindult” – jelentette ki.
Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna folytatja megrongálódott infrastruktúrája helyreállítását. A legnagyobb ukrán magán energiaszolgáltató, a DTEK Csoport vezéérigazgatója ugyanakkor a BBC orosz adásának nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy Oroszország egyetlen nagyobb csapással tönkreteheti a közelgő tél előtti minden felkészülésük eredményét.
Eközben Robert „Magyar” Brovdi, az ukrán pilóta nélküli rendszerek erőinek (USF) parancsnoka egy Telegram-bejegyzésben szintén megerősítette a Krími híd elleni csapást, felsorolva, hogy a műveletben az SZBU mellett részt vettek az ukrán haditengerészet mélységi csapásmérő egységei, a rakéta- és tüzérségi erők, a 414. dandár újonnan alakult 7. központja („Magyar madarai”), valamint az USF 1. különálló központja is.
„Moszkva a Krím miatt fog elbukni. A »szent« híd elfáradt; most jött el a gumicsónakok ideje. Az egészből árad – sőt, bűzlik – a birodalom történelmi szégyene: egy »királyi« állcsúcsra mért ütés a cárnak, éppen a jelentős geopolitikai manőverek előestéjén” – írta, Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva két nappal a kínai, az orosz és az amerikai elnök sencseni találkozója előtt.
A Putyin-rezsim kezeli a helyzetet, és újjáépítésről beszél
Az orosz hatóságok kedden szintén megerősítették a Krími hidat ért ukrán támadást, amelynek következtében a 2014-ben megszállt félszigetet Oroszország Krasznodari területével összekötő átkelő közúti felének fő íve a tengerbe zuhant, és kijevi közlés szerint még három szakasza leomlott. Bár átmenetileg a híd vasúti oldalát is le kellett zárni, kedd délutánra a vasúti forgalmat az orosz hatóságok szerint helyreállították.
A szövetségi Nyomozó Bizottság közölte, hogy az ügyben „terrorcselekmény” címén indítottak büntetőeljárást. Eközben – mint azt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte – összeült egy kormánybizottság a híd körül kialakult helyzetet megvitatására, Marat Husznullin miniszterelnök-helyettes pedig tájékoztatta Vlagyimir Putyin elnököt a helyzetről.
Peszkov kijelentette: „a Krími hidat helyreállítják, és az jobb lesz, mint amilyen korábban volt.”
Kercsi-szoros felett átvezető, 19 kilométer hosszú híd – amelyet a Krím 2014-es orosz megszállását követően kezdtek el építeni, és 2018-19-re készült el – kulcsfontosságú közlekedési, szállítási és katonai utánpótlási összeköttetést jelent Oroszország déli része, a Krím, valamint az Ukrajna déli részén állomásozó orosz erők között. A teljes körű invázió kezdete óta Ukrajna három alkalommal is célba vette a létesítményt – 2022 októberében, 2023 júliusában és 2025 júniusában –, robbanóanyagok, tengeri drónok, valamint a híd víz alatti tartószerkezetei elleni műveletek bevetésével.
A híd autós forgalmát már a hétfőre virradóra végrehajtott tömeges ukrán dróntámadás után több mint 16 órára le kellett állítani, mielőtt „váltakozó irányban” újraindulhatott. A hídhoz vezető autópályán kialakult sok kilométeres dugók miatt a helyi hatóságok melegedő és ételosztó pontokat állítottak fel. A Mash orosz hírportál beszámolója szerint Krím és a Krasznodari határterület közötti forgalom egy részét a kercsi kompjáratokra terelték át. Marat Husznullin mindazonáltal azt hangoztatta, hogy a hatóságok már összegyűjtötték a híd „erőforrásait, tervezőit és építőit a helyreállításhoz”. „A logisztikai kérdésekben regionális vezetőkkel dolgozunk együtt” – jegyezte meg.
Kérdés, hogy logisztikai válság fenyegeti-e a Krímet
A BBC orosz adása szerint a Krími hídra mért ukrán csapás ellenére korai lenne a Krím teljes blokádjának veszélyéről beszélni, mivel a félsziget nincs teljesen elvágva a külvilágtól.
Először is, továbbra is létezik egy szárazföldi folyosó a Zaporizzsja és Herszon megyék megszállt területein keresztül. Ukrajna ugyanakkor módszeresen támadja a Krímből észak felé átvezető közlekedési útvonalakat, hidakat és a Csongar térségében található egyéb átkelőhelyeket, ami már most problémákat okoz az üzemanyag és egyéb rakományok, köztük a katonai felszerelések szállításában. Másodszor, a Kercsi-szorosban működő kompátkelőhely részben kompenzálhatja a híd elvesztését, igaz, a kapacitása nagyon korlátozott, és sebezhető is.
Harmadszor, Oroszország tengeren is elláthatja a Krímet, ami azonban szintén veszélyes, mivel számos ukrán haditengerészeti és légi drón működik a térségben. Ráadásul a krími híd tengerbe zuhant roncsai, és különösen annak hatalmas íve elzárhatják a hajózási csatornát, útját állva a Fekete-tenger és az Azovi-tenger közötti hajóforgalomnak, ami megbonyolítja az azovi-tengeri Mariupol és Bergyanszk kikötőinek használatát.
Az ukránok Moszkvát és más orosz területeket is támadtak
Ukrajna hétfőről keddre Moszkva ellen is tömeges dróntámadást hajtott végre. Az orosz főváros polgármestere, Szergej Szobjanyin arról számolt be, hogy estétől kedd reggel 7 óráig közel 800 ukrán drón repült a moszkvai régió felé, amelyek közül 321-et még Moszkva megközelítése közben hatástalanítottak. Becsapódásokról és károkról ugyanakkor nem tett említést.
A Moszkva megyével délnyugaton szomszédos Kalugai terület kormányzója, Vlagyiszlav Sapsa közel 300 ukrán drón lelövéséről adott számot. A baskírföldi katasztrófaelhárítás sajtószolgálata pedig egy Ufa és Szalavat ipari övezeteit célzó hatalmas ukrán dróntámadás sikeres visszaveréséről számolt be. „A Védelmi Minisztérium, a vállalati biztonsági erők és a BARS mobil tűzoltóegységei több mint 50 drónt lőttek le. … nincs kritikus kár” – idézte közleményüket az Interfax orosz hírügynökség.
Orosz csapás rongálta meg Kijev két legforgalmasabb hídját
Míg a Krími híd elleni ukrán műveletet Moszkva „terrorcselekménynek” minősítette, keddre virradó éjjel orosz támadások rongálták meg Kijev két legnagyobb forgalmú hídját. Az Északi és Déli hidat is le kellett zárni a forgalom elől, ami hatalmas dugókat okoz a három millió lakosú ukrán fővárosban. Vitalij Klicsko polgármester a hő- és vízellátásban keletkezett zavarokról is beszélt. A városvezetés jelentése szerint a támadás következtében megsérültek a hidakon áthaladó távhővezetékek, emiatt legalább hat kerület fogyasztóit tartalék hőellátásra kellett átállítani.
Az elmúlt nap orosz támadásaiban Ukrajna-szerte 14 ember vesztette életét, 78 pedig megsebesült – közölték a helyi hatóságok. Az orosz erők energetikai infrastruktúrát rongáltak meg Cserkaszi, Csernyihiv, Csernyivci, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Odessza, Rivne és Zaporizzsja megyékben is.
Az orosz védelmi minisztérium ukrajnai katonai és közlekedési célpontokra mért nagyszabású éjszakai csapásokról adott hírt kedden. Az orosz csapások „az ukrán hadiipari komplexum cirkálórakéták, nagy és közepes hatótávolságú drónok gyártásával foglalkozó létesítményeit érték, valamint Kijev, Zaporizzsja, Cserkaszi és Dnyipropetrovszk megyék közlekedési infrastrukturális létesítményeit” – idézte tárca közleményét az Interfax hírügynökség. A minisztérium energiatermelő létesítményekben, kikötői infrastruktúrában és az ukrán fegyveres erők által használt tengeri hajókban keletkezett károkról is beszámolt.
Ezt is ajánljuk
Orosz drón hatolt be Munkács légterébe, robbanásokat is lehetett hallani
Újra odavágtak az ukránok, a tengerbe zuhant a Krími híd egyik íveleme
Gyengült, de még mindig élen a román szélsőjobb
Titokban szabadultak a Putyin-kritikus Borisz Nyemcov gyilkosai
Titokban küldött katonákat Ukrajnába a francia hadsereg









