Apadó tömeg és több mint kétszáz előállítás az ötödik szombati franciaországi tüntetéshullámon

Ötödik egymást követő szombaton vonultak utcára a tiltakozók Franciaország nagyvárosaiban, hogy a vásárlóerő megőrzését, a bérek emelését és az oktatási feltételek javítását követeljék a kormánytól. A megmozdulásokon ugyan érezhetően kevesebben vettek részt, mint az október közepén kezdődött tiltakozási hullám korábbi hétvégéin, több nagyvárosban így is összecsapásokra került sor a rendfenntartók és radikális csoportok között.

A részvételi adatok megítélésében ezúttal is jelentős különbség mutatkozott a hatóságok és a szervezők közlései között. Országszerte nagyjából 106 ezer ember vett részt az ötven-hatvan bejelentett felvonuláson, közülük mintegy 24 ezren Párizsban demonstráltak a francia belügyminisztérium szombat esti közleménye szerint. A tárca értékelése alapján ez volt az elmúlt hetek legalacsonyabb szombati részvétele. Ezzel szemben az egyetemista és középiskolás érdekképviseleteket tömörítő diák-szakszervezeti szövetség országosan kétszázezer, a fővárosban pedig közel százezer megmozdulóról számolt be a Reuters beszámolója szerint, noha a szervezők adatai is elmaradtak az egy héttel korábban közölt 250 ezres létszámtól.

Törvénytervezet és megélhetési gondok a követelések között

A tiltakozó akciók eredetileg a magas megélhetési költségek, a lakhatási nehézségek és az iskolai forráshiány miatt robbantak ki október 17-én, azóta azonban a követelések köre tovább bővült. Párizsban szombaton több jogvédő szervezet és gyermekjogi aktivista is csatlakozott a menethez, tiltakozva a rendfenntartó erők fegyverhasználatát érintő törvényjavaslat ellen. A jogszabálytervezet vélelmezett jogos védelmi helyzetet ismerne el a szolgálatban lévő rendőrök és csendőrök számára fegyverhasználat esetén, amit a szenátus plenáris vitája előtt a francia szenátus hivatalos tájékoztatója alapján a törvényügyi bizottság már változatlan formában támogatott. Jogvédő szervezetek, köztük a francia Emberi Jogi Liga felhívása szerint a tervezet megnehezítené a hatósági túlkapások és a tiltakozásokon használt kényszerítő eszközök körülményeinek kivizsgálását, ezért a tüntetők egyfajta szabad kezet adó jogszabályként bírálják a kezdeményezést.

Laurent Nuñez belügyminiszter előzetesen mintegy hetvenezer rendőrt és csendőrt vezényelt az utcákra a rendbontások megelőzése érdekében. A felvonulások többsége békésen zajlott le, Párizsban, Bordeaux-ban és Nantes-ban azonban egyes csoportok pirotechnikai eszközökkel dobálták meg az egyenruhásokat és barikádokat emeltek, mire a rendőrség könnygázzal oszlatott. A belügyi tárca összesítése alapján este hat óráig 219 embert állítottak elő országszerte, és tíz rendőr könnyebben megsérült. Marseille-ben a hatóságok a hétvégére megtiltották a gyülekezést, ennek ellenére ott is mintegy háromezer-ötszázan vonultak utcára.

Újságírókat bántalmaztak Lyonban, kedden folytatódik a nyomásgyakorlás

A legsúlyosabb incidens Lyonban történt, ahol a nyolcezres menet peremén tüntetők egy csoportja rátámadt a BFMTV hírcsatorna két újságíróból és két biztonsági őrből álló stábjára. A rohamrendőröknek ki kellett menekíteniük a stáb tagjait; az egyik riportert többször megütötték, kameráját a földhöz vágták, összetörték, majd elvették az AFP francia hírügynökség helyszíni beszámolója alapján. A helyi hatóságok tájékoztatása szerint az ügyben legalább egy feltételezett elkövetőt már őrizetbe vettek.

A mostani tiltakozási hullám több mint egy hónapja tartja nyomás alatt Sébastien Lecornu miniszterelnök kormányát, amely a november eleji nagy sztrájknapot követően szociális konferenciát hívott össze a bérek és a vásárlóerő kérdésének megvitatására a svájci közszolgálati RTS összefoglalója szerint. A szakszervezetek és a diákmozgalmak azonban elégtelennek tartják a kormányzati lépéseket, és több középiskolában továbbra is blokádok nehezítik a tanítást. Hat közszolgálati szakszervezet, köztük a CGT, az UNSA, a FSU és a Solidaires keddre újabb országos sztrájkot és demonstrációkat hirdetett az illetményalap azonnali emeléséért, a betegszabadság első napját sújtó bérlevonás eltörléséért, valamint a közszolgáltatások finanszírozásának bővítéséért.