Uniós intézmények és öt európai ország vesz részt az orosz-ukrán béketárgyalásokon

Megállapodásra jutottak az Európai Unió állam- és kormányfői arról, milyen összetételű küldöttség képviselje Európát az ukrajnai háború lezárását célzó jövőbeli tárgyalásokon. A dublini informális uniós csúcstalálkozót követően António Costa, az Európai Tanács elnöke pénteken bejelentette, hogy az ukrajnai békéért felelős európai tárgyalócsoportot az uniós intézmények, valamint az úgynevezett E5-országok, vagyis Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Lengyelország alkotják majd. A a döntés célja, hogy az európai érdekek egységesen és kellő súllyal jelenjenek meg a rendezési folyamatban, írta a német Tagesschau.

Intézményi és nagyhatalmi kompromisszum

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pontosította, hogy az uniós intézmények részéről maga a Bizottság és az uniós tagállamok Tanácsa vesz részt a munkában. Hangsúlyozta, Brüsszel továbbra is támogatja Ukrajnát, miközben megvédi a közösség saját érdekeit. António Costa úgy fogalmazott, az Európai Unió alapelvei és tárgyalási álláspontja jól ismertek, az európai csapat pedig szoros összhangban és teljes egységben fog fellépni. Kiemelte azt is, hogy a kontinensnek világos és egységes hangon kell megszólalnia minden olyan fórumon, amely Ukrajna jövőjét és Európa biztonságát érinti, hiszen az unió kulcsszerepet játszik majd Kijev európai integrációjában, újjáépítésében és gazdasági talpra állításában.

A dublini megállapodást ugyanakkor elhúzódó belső egyeztetések előzték meg, mivel a tagállamok eltérően látták, kinek kellene tárgyalnia Moszkvával. Több kisebb uniós tagország amellett érvelt, hogy az Európai Unió hivatalos csúcsvezetői vegyenek részt a megbeszéléseken. Kristen Michal észt miniszterelnök pénteken kijelentette, a béketárgyalásokon António Costának, valamint az észt származású uniós külügyi főképviselőnek, Kaja Kallasnak kellene megszólalnia a közösség nevében, és maga Kallas is igényt tartott a részvételre. Luc Frieden luxemburgi kormányfő már csütörtökön kiállt Costa megbízása mellett, ám ez az elképzelés ütközött a nagy tagállamok, így Németország és Franciaország terveivel.

Berlin ragaszkodott a vezető szerephez

Friedrich Merz német kancellár pénteken Dublinban úgy nyilatkozott, jelenleg nem látja szükségét annak, hogy intézményi vitát nyissanak a képviselet kérdéséről. A német kormányfő már egy nappal korábban is a bevált formátumokra, konkrétan a Németországot, Franciaországot és az Egyesült Királyságot tömörítő E3-csoportra hivatkozott, amely szorosan együttműködik Olaszországgal és Lengyelországgal. Merz világossá tette, hogy Németország helye a tárgyalóasztalnál megkérdőjelezhetetlen, és Berlin képviselni fogja az európai érdekeket. A német kormány érvelése szerint elsősorban azoknak az államoknak kell részt venniük az alkudozásban, amelyek az Ukrajnának nyújtott támogatások és a későbbi biztonsági garanciák fő terhét viselik.

A korábbi, az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország részvételével zajlott Abu-Dzabi-i egyeztetéseken az E3-országok biztonságpolitikai tanácsadói, valamint az Európai Bizottság és a NATO képviselői ugyan jelen voltak a helyszínen, de magához a tárgyalóasztalhoz nem ülhettek le, jóllehet az E3 diplomatái előkészítették a megbeszéléseket az amerikai és az ukrán féllel. Berlin külön előnynek tartja, hogy ebben a körben az EU-n kívüli katonai nehézsúlyú szereplő, az Egyesült Királyság is benne van. Merz egyúttal Washingtonnak is üzent: kijelentette, hogy sem Ukrajna, sem Európa nélkül nem lehet tárgyalni, amiben egyetértés van az amerikaiakkal, ugyanakkor meglepetések nélküli, csapatjátékos hozzáállást várt el az Egyesült Államoktól a következő hetekben várható érdemi egyeztetések előtt. A kancellár emellett a jövő hétre Berlinbe hívta az Ukrajnát támogató országok koalícióját, ahol több mint húsz állam- és kormányfő részvételével Kijev jövő évi finanszírozásáról és a béketárgyalásokról egyeztetnek.

Bécsi óvatosság és moszkvai kételyek

Christian Stocker osztrák szövetségi kancellár kedvező fejleménynek nevezte, hogy egyre több szereplő ismeri el Európa helyét a tárgyalóasztalnál. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kontinensnek alaposan fel kell készülnie, és előre tisztáznia kell, pontosan kik ülnek majd asztalhoz, milyen szemlélettel és milyen konkrét javaslatokkal, mert csak így töltheti be a kívánt szerepet.

Miközben Európa régóta küzd azért, hogy bevonják a folyamatba, Oroszország eddig elutasította ezt. Miután az amerikai különmegbízottak, Jared Kushner és Steve Witkoff tárgyaltak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Dublinba utaztak, hogy egyeztessenek Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel és európai vezetőkkel; az ukrán elnök ezt követően arról számolt be, hogy a következő fordulón Európának is lesz szava. A Kreml azonban pénteken elbizonytalanította ezt a forgatókönyvet: Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte, Moszkva még nem döntött a tárgyalási formátum bővítéséről. Friedrich Merz a megszokott orosz taktikának minősítette a nyilatkozatot, hangsúlyozva, hogy az előző este világos üzenet érkezett, és az európaiak egyetértenek az amerikai féllel.