Munkácsy ravatalától a Warhol-képekig – 130 éves a Műcsarnok
– Mivel 130 éves a Műcsarnok, ez ünnepi alkalom, hogy összefoglaljuk, mi is történt ennyi idő alatt az intézményben. A három teremben úgy rendeztük el a kiállítást, hogy az elsőben a 130 év tárlatait mutatjuk be egy idővonalon az 1896-os nyitástól egészen napjainkig, a második és harmadik teremben pedig a Műcsarnok elmúlt hat évét elevenítjük fel – mondta lapunknak Kondor-Szilágyi Mária, a kiállítás egyik kurátora. – Mi egy kiállítótér vagyunk, nincs gyűjteményünk, hanem saját kurátori koncepció szerint valósítjuk meg a kiállításokat, vagy befogadjuk azokat, ezért is szerepelhet ebben az épületben ilyen sokféle tárlat.
Az idővonalon több száz kiállításról olvashatunk. A sort az 1896-os Ezredéves Országos Kiállítás nyitja, amelyet a honfoglalás ezredik évfordulójára rendeztek. Az idővonal az épület történetének más eseményeit is felidézi. A képzőművészek 1897-ben jelmezünnepélyt tartottak a falai között, 1900-ban pedig itt ravatalozták fel Munkácsy Mihályt
Az első világháború idején az épületben hadikórház működött, a Műcsarnokot vezető Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításait pedig a Szépművészeti Múzeumban rendezték meg. A második világháborúban, 1944 júniusában bombatalálat érte a Műcsarnokot. Legközelebb 1949-ben nyílt kiállítás az épületben. Nagy Imre és mártírtársai újratemetésekor, 1989. június 16-án a Műcsarnok lépcsőjén állították fel az öt koporsót és az 1956-os forradalom áldozatait jelképező hatodik, üres koporsót. Az épületet fekete és fehér drapéria borította. A ravatal installációját ifjabb Rajk László és Bachman Gábor tervezte.
Az idővonal a politikai évfordulókhoz kötődő tárlatokat is felidézi. A VII. Magyar Képzőművészeti Kiállítást például 1959-ben, a Magyar Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulója tiszteletére rendezték meg. Victor Vasarely 1969-ben, Friedensreich Hundertwasser osztrák építész és festő 1978-ban, Magdalena Abakanowicz lengyel szobrász és textilművész 1988-ban kapott kiállítást a Műcsarnokban. Andy Warhol szitanyomatait 1991-ben, Luc Tuymans belga festő képeit 2007-ben, Thomas Ruff német fotóművész provokatív portréit 2008-ban láthatta itt a közönség. Marina Abramović Az üresség nyolc leckéje című installációját 2012-ben mutatták be.

A Műcsarnok kiállításainak egyes korabeli plakátjait is kiállították. Fotó: Koncz Márton / Népszabadság
– Egy 130 éves időszak műtárgyainak bemutatása nem egyszerű feladat, így több kiállítás egy-egy alkotását válogattuk be a tárlatra. Az első teremben például öt szobrot láthatunk, Medgyessy Ferenctől, Stróbl Alajostól, Vilt Tibortól, Schaár Erzsébettől és Pásztor Jánostól, melyeket a Magyar Nemzeti Galéria Szobrászati Osztályától kaptuk kölcsön – mondta Kondor-Szilágyi Mária. A műtárgycédulák arról is tájékoztatnak, hogy az egyes alkotások melyik műcsarnoki kiállításon szerepeltek. A jubileumi tárlaton ritkán látható rajzok is helyet kaptak. Ilyen Schickedanz Albertnek, a Műcsarnok tervezőjének az épület főhomlokzatáról készült 1898-as tusrajza, valamint a Hősök terének ugyancsak 1898-as beépítési terve. A kiállított katalógusok közül a legrégebbi az Ezredéves Országos Kiállítás képes tárgymutatója.

Schickedanz Albert, a Műcsarnok tervezőjének a főhomlokzatról készült 1898-as tusrajza. Fotó: Koncz Márton / Népszabadság
A második terem a Műcsarnok elmúlt hat évéből válogat. A Nemzeti Szalonokat, az építészeti tárlatokat és más csoportos kiállításokat egy-egy műtárgy idézi fel. A címkékről itt is megtudhatjuk, melyik tárlaton mutatták be az adott művet.
Az utolsó terem az egyéni kiállításoké, köztük a fotóművészeti tárlatoké. Itt is egy-egy alkotás idézi fel a korábbi bemutatókat. A válogatásban többek között Reigl Judit, Lovas Ilona, Szurcsik József, Gyarmathy Tihamér, Cseke Szilárd és Keserü Ilona művei láthatók. – Úgy érzem, a Műcsarnok azért különleges a többi képzőművészeti intézmény között, mert itt hatalmas terek vannak, amelyeket össze lehet kapcsolni, és el is lehet választani, így nagyon különféle kiállításokat lehet rendezni – mondta a kurátor. – Ezért is lehetünk hálásak a tervezőnek, Schickedanz Albertnek, aki ilyen különleges épületet álmodott meg.

A tárlat az elmúlt hat év kiállításait külön kiemeli. Fotó: Koncz Márton / Népszabadság
Infó: Műcsarnok 130. Kurátorok: Kondor-Szilágyi Mária és Szegő György. Műcsarnok, Budapest XIV. kerület, Dózsa György út 37. Megtekinthető 2027. január 17-ig.
Ezt is ajánljuk
Hiába magyaráz a bolond – Nyíri Orsi képzőművész a jelenünk kaotikusságára reflektál
Szerelem a front két oldalán – A fekete golyó nyitja a budapesti Spanyol Filmhetet
Felmentették az AI használatának vádja alól az afrikai irodalmi díj nyertesét
Eperjes Károly művészeti tanácsai 51 millió forintot értek a soproni színháznak
Összefog a kulturális élet valamennyi területe, követelik az L. Simon-adó eltörlését









