Európa beleszólást követel saját biztonságának alakításába

Az Európai Politikai Közösség (EPK) csütörtöki, dublini találkozóján negyven ország közös nyilatkozatban rögzítette az európai biztonság alapelveit. A francia kezdeményezésből született dokumentum legfontosabb politikai üzenete, hogy a kontinens jövőjét érintő megállapodásokat nem lehet az európai államok feje fölött megkötni. A szöveg külön hangsúlyozza: az ukrajnai békéhez vezető útról Ukrajna részvételével kell határozni.

A francia elnöki hivatal által közzétett nyilatkozat aláírói között ott van egyebek mellett Magyarország, Németország, Franciaország, Ukrajna és az Egyesült Királyság is. A végleges névsor negyven államot sorol fel. 

A tárgyalóasztalnál akarnak ülni

A dublini állásfoglalás hátterében az Oroszország és Ukrajna közötti háború lezárásáról folyó diplomáciai egyeztetések állnak. Az Egyesült Államok közvetítésével zajló tárgyalások Európában régóta aggodalmat keltenek: a vezetők attól tartanak, hogy a kontinens biztonsági rendjét meghatározó döntésekbe nem kapnak megfelelő beleszólást. A Reuters hírügynökség dublini csúcstalálkozóról szóló beszámolója szerint a kezdeményezést a francia diplomácia készítette elő.

A dokumentum az ENSZ Alapokmányára, a NATO alapító szerződésére, az európai uniós szerződésekre, valamint az 1975-ös helsinki záróokmányra épít. Megerősíti az államok szuverenitását, a határok sérthetetlenségét, a területi integritást és azt a jogot, hogy minden ország maga válassza meg szövetségeit. Ezzel közvetlenül szembemegy azzal a felfogással, amely a nagyhatalmaknak külön befolyási övezeteket biztosítana Európában.

António Costa, az Európai Tanács elnöke a találkozón arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna biztonsága elválaszthatatlan Európa biztonságától. A csúcstalálkozó hivatalos uniós összefoglalója szerint a legsürgetőbb feladatok közé a tűzszünet, a fekete-tengeri hajózás helyreállítása és egy tartós békemegállapodás feltételeinek megteremtése tartozik. Costa szerint a döntő kérdés továbbra is az, hogy Moszkva kész-e valóban felhagyni a háború folytatásával.

A hibrid fenyegetések is bekerültek

A nyilatkozat külön foglalkozik azokkal a támadásokkal, amelyek nem érik el a nyílt fegyveres konfliktus szintjét. Ide tartoznak a kiberműveletek, a kritikus infrastruktúra elleni akciók, a külföldi információs beavatkozások és a társadalmak destabilizálására irányuló kísérletek. Az aláírók az ilyen fenyegetések jobb felismerését, az elkövetők azonosítását és a válaszlépések összehangolását szorgalmazzák.

Szó esik a védelmi ipar fejlesztéséről is. Az európai államok ellenállóbb ellátási láncokat, szorosabb hadiipari együttműködést és nagyobb termelési kapacitásokat szeretnének. A szöveg hangsúlyozza, hogy a NATO-tagok számára továbbra is a szövetség jelenti a kollektív védelem alapját, az amerikai és kanadai szerepvállalást pedig nélkülözhetetlennek tekintik. A nagyobb európai önállóságot tehát a transzatlanti kapcsolatok fenntartásával kívánják összeegyeztetni.

A dokumentum a biztonság fogalmát a demokratikus intézmények védelmére, a sajtószabadságra, az emberi jogokra és a jogállamiságra is kiterjeszti. Emellett a terrorizmus, az emberkereskedelem, a szervezett bűnözés és a stratégiai nyersanyagfüggőség visszaszorítását is közös célként említi. Ezek különböző súlyú vállalások, amelyek végrehajtásához később nemzeti és nemzetközi döntésekre lesz szükség.

Magyarország is csatlakozott

A csúcstalálkozón Magyar Péter miniszterelnök is jelen volt. Ma az Unió informális csúcstalálkozóján is részt vesz Dublinban, ezen a következő hétéves költségvetés és a mesterséges intelligencia kérdése kerül napirendre.

A dublini találkozót Micheál Martin ír miniszterelnök és António Costa vezette. Az EPK-t 2022-ben, az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió után hozták létre, hogy az Európai Unión kívüli országokkal is rendszeresen lehessen egyeztetni. Az informális fórum nem hoz kötelező határozatokat; jelentősége abban áll, hogy az eltérő szövetségi helyzetű európai államok közös politikai üzenetet fogalmazhatnak meg.

Dublinban éppen ez történt. A negyven aláíró közös nevezőre jutott a határok tiszteletben tartásáról, az ukrajnai béke feltételeiről és az európai részvétel szükségességéről. 

Putyin nem enged maximalista követeléseiből, de belegyezett a tárgyalások folytatásába