Putyin nem enged maximalista követeléseiből, de belegyezett a tárgyalások folytatásába

„Azt hiszem, ma előrelépés történt” – kommentálta röviden a találkozót Witkoff az amerikai hírtévének. „Abu-Dzabiban… az emberek még azt gondolták, nem tudjuk újraindítani a háromoldalú (tárgyalásokat), mégis sikerült, és ráadásul megállapodtunk egy új találkozóról.”

November 10-11-én, kilenc hónapi szünet után újították fel az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokat Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok delegációi között. Az Egyesült Arab Emírségek fővárosában lezajlott egyeztetések után a felek csak egyetlen konkrét megállapodást jelentettek be: egy új, nagyszabású fogolycserét. Átfogóbb előrelépés azonban nem történt.

Az ukrán delegáció egyik kulcsfigurája, David Arahamija mindazonáltal úgy nyilatkozott, hogy „nagy előrelépés” történt Ukrajna háború utáni biztonsági garanciáinak terén, és kellő lendületet kaptak a tárgyalások ahhoz, hogy a felek még az új év előtt megoldásra jussanak. Szerdai dublini nyilatkozatában ukrán elnök is lehetségesnek nevezte, hogy még idén áttörést érjenek el. Rámutatott ugyanakkor, hogy sok múlik majd azon, az Egyesült Államok hogyan tárgyal Oroszországgal.

Putyinnal folytatott találkozójukon Witkoff és Jared Kushner, Donald Trump elnök másik megbízottja híradások szerint megvitatták Oroszországnak a békefolyamattal kapcsolatos főbb követeléseit, és Putyin kifejezetten kemény hangot ütött meg, megismételte számos maximalista követelését, amelyek Ukrajna vagy Európa számára vélhetően elfogadhatatlanok.

Tárgyalásaik után Witkoff és Kushner továbbindultak Dublinba, hogy ott Volodimir Zelenszkijjel egyeztessenek az abu-dzabi forduló eredményéről és a tárgyalások továbblendítésének lehetőségéről. Zelenszkij az Európai Politikai Közösség informális csúcstalálkozóján vesz részt az ír fővárosban.

Oroszország számára csak egy demarkációs vonal létezik Ukrajnával

Az orosz média szerint Putyin a találkozó elején kijelentette, hogy Oroszország számára csak egy demarkációs vonal létezik Ukrajnával – az államhatár. Moszkva „tudatában van az ukrán fél által felvetett szürke zónák kérdésének” – idézték szavait.

Kijelentésével az orosz elnök nyilvánvalóan arra utalt, hogy néhány hónappal az Ukrajna elleni teljes körű invázió megindítása után, 2022 őszén az orosz parlament – az 2014-ben megszállt Krím félsziget mintájára – alkotmányba foglalta az addigra nagyrészt megszállt négy kelet-ukrajnai régió, Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja teljes területének Oroszországhoz csatolását. Az ENSZ és a legtöbb nyugati ország érvénytelennek és jogellenesnek tekinti ezt a lépést.

A TASZSZ állami hírügynökség jelentése szerint Putyin a találkozón egyebek közt azt javasolta, hogy szervezzenek humanitárius missziót a donyecki Kosztantinyivka kiürítésére a megszállt Herszon megyei Oleski településen – Melania Trumpnak, az amerikai elnök feleségének közvetítésével – október végén végrehajtott evakuációs művelet mintájára. A TASZSZ szerint Putyin azt állította, hogy a Kramatorszki járásban lévő iparvárost már az orosz erők ellenőrzik, és Moszkva készen áll arra, hogy egy humanitárius misszió feltételeinek biztosítására.

A területi kérdések tisztázása lesz a legnehezebb

A BBC orosz szolgálata felidézi, hogy Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök már július elején arról számolt be Putyinnak, hogy csapataik teljesen elfoglalták Kosztantinyivkát. Az ukrán fegyveres erők és az elnök hamisnak minősítették ezt az állítást, és Zelenszkij július 4-én találkozót javasolt Putyinnal a városban.

Az ukrán erők azóta is tartják a frontot a donyecki területen, hatalmas, havi több tízezer fős veszteséget okozva az orosz erőknek. Zelenszkij kedden arról beszélt, hogy az orosz küldöttség az abu-dzabi tárgyalások első napján a Donbász olyan részeiről állította, hogy azokat erőik ellenőrzésük alatt tartják, amelyek valójában ukrán kézen vannak.

Jared Kushner az emírségi fővárosban tartott sajtótájékoztatóján a területi kérdéseket nevezte „a legnehezebbnek”. Az orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Megyinszkij pedig utóbb kijelentette, hogy semmilyen területcsere nem jöhet szóba, Moszkva nem fog „egyetlen négyzetcentiméternyi földet” sem átengedni Ukrajnának.

A tárgyalások előestéjén a The Economist és a The Guardian forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok a kelet-ukrajnai Donbász (Donyec-medence) közigazgatási határainak a jelenlegi frontvonal mentén való átrajzolására tett javaslatot, hogy Oroszország kijelenthesse, 100 százalékig ellenőrzést gyakorol az egész régió felett, Kijevnek pedig ne kelljen kivonni csapatait a még általuk ellenőrzött Donyeck-megyei területekről. Ukrajna azonban elutasította ezt a javaslatot, mondták el a két brit lap forrásai.