Újabb bombariadó-hullám az olasz iskolákban: már a kormányfői hivatal is fenyegetést kapott

Második egymást követő napon bénította meg a tanítást az a tömeges elektronikus levéláradat, amelyben robbanószerkezetek elhelyezésével fenyegették meg az olaszországi oktatási intézményeket. A Corriere della Sera hírfolyama szerint november 12-én, csütörtökön több mint tíz régióban – köztük Lombardiában, Piemontban, Venetóban, Emilia-Romagnában, Lazióban, Campaniában, Pugliában, Abruzzóban, Umbriában, Moliséban, Liguriában és Szicíliában – legalább 1803 iskola kapott fenyegető üzenetet. Szerdán még ennél is szélesebb körű, több mint hatezer intézményt érintő hullámot regisztráltak, csütörtök reggel pedig már a római kormányfői hivatal, a Palazzo Chigi, valamint a római büntetés-végrehajtási bíróság is szerepelt a címzettek között.

A csütörtök reggeli üzenetek szövege némileg eltért a szerdaitól, de az aláírás ismét az önmagát Mihail Andropovnak nevező feladóra utalt. Az ismeretlen küldő azt állította, hogy az épületeket aláaknázták, a bent tartózkodók élete veszélyben van, a kormányfői hivatalnak küldött változatban pedig Giorgia Meloni miniszterelnök azonnali lemondását követelte, több száz áldozattal fenyegetőzve. A Palazzo Chigi közlése szerint a hivatalba érkezett riasztást azonnal hamisnak minősítették, a római bíróság épületét sem ürítették ki, és az igazságszolgáltatási munka zavartalanul folytatódott.

Kormányzati iránymutatás az evakuálásokról

Miközben a reggeli órákban több városban – például Rómában, Nápolyban, Cataniában, valamint Salerno, Campobasso, Isernia és Genova térségében – az iskolaigazgatók elővigyázatosságból kiürítették az épületeket és értesítették a szülőket, a belügyi és az oktatási tárca közös iránymutatást küldött a prefektusoknak és az intézményvezetőknek. A kormány arra kérte az iskolákat, hogy csak a levél beérkezése miatt ne függesszék fel a tanítást, és csak akkor rendeljék el az épület kiürítését, ha a területileg illetékes prefektus konkrét veszélyre utaló adatok alapján így dönt. A miniszterelnöki hivatal jelezte, hogy a köztársaság biztonságáért felelős tárcaközi bizottság délutáni technikai ülésén egységes eljárásrendet rögzítenek a hasonló esetek kezelésére.

Antonio Tajani miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter a képviselőház kérdések órájában kijelentette, Európa-szerte veszélyes hibrid hadviselési kampány zajlik, amelynek célja az alapvető szolgáltatások megbénítása, az intézmények megingatása, valamint a polgárok megfélemlítése. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy korábban olasz szupermarketeket és a légi közlekedést is érték támadások, oroszbarát hekkercsoportok pedig személyes adatait is nyilvánosságra hozták. Tajani szerint mindez Olaszország Ukrajnát támogató álláspontjával függ össze, de hangsúlyozta, Róma nem enged a nyomásnak. Nello Musumeci polgári védelmi miniszter Cataniában szintén a pánikkeltés szándékát emelte ki, és védelmébe vette a biztonsági kiadások növelését.

Nyomozás és nemzetközi visszhang

A római ügyészség terrorelhárítási részlege Francesco Lo Voi főügyész irányításával eljárást indított ismeretlen tettes ellen közveszéllyel fenyegetés gyanújával, a rendőrség pedig külföldi szerverekről indított elektronikus levelek nyomait is vizsgálja. A tajvani Central News Agency beszámolója szerint a csanghuai Dayeh Egyetem közölte, az első vizsgálatok alapján feltörhették egy egykori hallgatójuk elektronikus postafiókját, ahonnan nagy mennyiségű üzenetet, köztük az olasz iskoláknak szóló fenyegetéseket is továbbították. Az intézmény felfüggesztette a fiókot, a tajvani hatóságok pedig technikai segítséget ajánlottak fel az olasz nyomozóknak.

Az ügy nemzetközi vitákat is kiváltott. Az Európai Politikai Közösség dublini csúcstalálkozóján Giorgia Meloni az ellenzéki pártokkal tartott reggeli egyeztetést őszintének és eredményesnek nevezte, hangsúlyozva, hogy válsághelyzetben félre kell tenni a megosztottságot. Emmanuel Macron francia elnök aggodalmát fejezte ki az Európát sújtó bombariadó-hullám miatt, s jelezte, egyelőre nincsenek bizonyítékok arra, hogy megnevezzék a tetteseket. Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője szolidaritásáról biztosította Olaszországot, Skóciát és Észak-Írországot, miközben Alekszej Vlagyimirovics Paramonov római orosz nagykövet a közösségi médiában a 2004-es beszláni iskolai terrortámadásra emlékeztetve közölte, hogy az orosz hatóságok készek együttműködni a feladók azonosításában. Maurizio Landini, az olasz CGIL szakszervezeti szövetség főtitkára pedig a Rai Radio 1 műsorában háborús cselekménynek nevezte a történteket.