Elkészült a felmérés, a magyarok 71 százaléka szerint a pártok befolyásolják a katolikus egyházat
A magyar katolikus egyház nem ad hiteles iránymutatást olyan fontos értékekben, mint a tisztesség, az emberi méltóság, az igazságosság vagy a szociális kihívások – a többség legalábbis így gondolja a Szemlélek Alapítvány megbízásából készült kutatás szerint. A válaszadók kétharmada szerint Magyarországon nem megfelelő az egyházi abúzusok feltárása.
A magyar társadalom többsége, 57 százaléka szerint a Magyar Katolikus Egyháznak érdemben nincs pozitív hatása a társadalom életére. Mindössze 24 százalék érzékel kedvező hatást, miközben a megkérdezettek 19 százaléka nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben – derül ki egy reprezentatív felmérésből.
A lapunkhoz eljuttatott közlemény szerint a Megujul.hu nevű keresztény internetes portál 2026 őszén kutatást és online felmérést végzett a katolikus egyház jelenét és jövőjét érintő témákban. Az ezer fő megkérdezésével készült kutatást a Szemlélek Alapítvány megbízásából a Závecz Research készítette.

Forrás: megujul.hu
A megkérdezettek 55 százaléka szerint az egyház nem ad hiteles iránymutatást olyan fontos értékekben, mint a tisztesség, az emberi méltóság, az igazságosság vagy a szociális kihívások. 22 százalék tartja hitelesnek az egyház útmutatását, vagyis két és félszer annyian vélekednek negatívan, mint pozitívan (a nem válaszolók aránya 23 százalék).
A határozott többség, 71 százalék úgy ítéli meg, hogy a politikai pártok befolyásolják az egyház tevékenységét.
Ennek az ellenkezőjét 17 százalék gondolja (12 százalék nem válaszolt).
Arra a kérdésre, hogy a katolikus egyház mennyire hitelesen képviseli a kereszténység tanítását és a szeretet üzenetét, a kutatás résztvevői az iskolai osztályzatok módszerével átlagosan 2,5-es érdemjegyet adtak, ami félúton van az elégséges és a közepes között.

Forrás: megujul.hu
A magyar lakosság nagy többsége nincs tisztában azzal, ki a katolikus püspöki kar elnöke. A kutatás résztvevőinek 82 százaléka nem tudta megnevezni a tisztséget betöltő személyt: a helyes választ, Székely János nevét csupán 9 százalék említette. Az emberek 6 százaléka – tévesen – Erdő Pétert nevezte meg, 1 százalék pedig Veres Andrást. További 2 százalék más neveket adott meg.
Több vezető nő, de nem papként
A felmérést kiegészítve készült egy – nem reprezentatív – online felmérés is: az anonim kérdőívet a Megujul.hu felületén lehetett kitölteni. Összesen mintegy másfél ezren éltek a lehetőséggel.
Az itteni válaszadók szerint a magyar társadalom elsősorban lelki támogatás, szociális gondoskodás és közösségépítés terén lehet hálás az egyháznak.
Az értékalapú oktatást is mintegy 40 százalék emelte ki. A társadalmi iránymutatást ezzel szemben csak 22,5 százalék nevesítette, vagyis a túlnyomó többség szerint ezen a területen nincs mit megköszönni az egyháznak. Különösen beszédes ez az érték annak fényében, hogy ennél több válaszadó, 30,1 százalék szerint nem sokat köszönhet a magyar társadalom a katolikus egyháznak, 6,3 százalék szerint pedig semmit – hangsúlyozta a közlemény.

Forrás: megujul.hu
A kitöltők nagy többsége, 70,5 százaléka szerint a jelenleginél egyértelműen több teret kellene kapniuk a világi hívőknek a katolikus egyház jövőjének alakításában. Ez azonban nem vonatkozik az új püspökök kiválasztására, ahol – ha szerény többséggel is – a nemleges válaszok kerültek túlsúlyba. Arra a kérdésre, hogy jelenleg mennyire van lehetőségük alakítani a katolikus egyház jövőjét a világi hívőknek, rendkívül gyenge osztályzat, 2,2-es értékelés született.
Jelentős többség véli úgy, hogy több női vezetőre van szüksége a katolikus egyháznak: azzal a kiegészítéssel, hogy nem papként, hanem egy-egy szakterület döntéshozójaként gondolnak a vezetői tisztségre. Alapvetően inkább helyeselték a válaszadók, hogy társadalmi témákban az állami vezetők kikérik az egyházi vezetők véleményét: 3,3-as átlagos osztályzat született, ezen belül – 34,2 százalékos arányban – a teljes egyetértést kifejező 5-ös érdemjegyből érkezett a legtöbb.
Megosztottak a kitöltők a kormányzati kapcsolat hatásáról
Megosztott a válaszadók közössége abban a témában, hogy milyen hatással van a katolikus egyház szabad működésére a jelenlegi kormányzattal, állami vezetéssel való kapcsolata. A 3-as osztályzat azt üzeni, hogy ugyanannyi válaszadó gondolja a Tisza-kormánytól függetlennek az egyházat, mint ahányan államfüggőnek érzékelik az egyház működését.
A közlemény szerint érdemes rámutatni, hogy 2025 tavaszán pontosan ugyanerre a kérdésre, de egy másik közéleti helyzetben, a Fidesz-KDNP kormányzása idején átlagosan egy teljes érdemjeggyel gyengébb, 2-es osztályzat született függetlenség témájában.
Az online válaszadók szerint egyértelműen megújulásra van szüksége a világegyháznak és a magyar egyháznak egyaránt. Az egyházi személyek által elkövetett visszaélések kezelését a felmérés résztvevőinek 27,9 százaléka szerint megfelelően végzi a Vatikán, 40,9 százalék elégedetlen.
A magyar katolikus egyházzal viszont csupán 13,8 százalék elégedett, míg a válaszadók kétharmada szerint Magyarországon nem megfelelő az egyházi abúzusok feltárása,
jóvátétele és a megelőzés folyamata.

Forrás: megujul.hu
„El kell szakadni az államtól”
Idehaza is egyre ismertebb a Ferenc pápa által kezdeményezett átfogó egyházi megújulási folyamat, ám annak részleteit illetően még mindig szerény a hívek tájékozottsága. 2025 tavaszán 22,4 százalék válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem hallott az úgynevezett szinodális folyamatról, ez az érték 2026 őszén már csak 18,4 százalék volt. Azok aránya, akik aktívan vagy legalább alkalmanként követik, milyen konkrétumok történnek, 48,2 százalékról 59,5 százalékra növekedett.

Forrás: megujul.hu
Ezzel együtt a szinodalitásról szóló szinódus záródokumentumát, amely a megújulási folyamat központi irányelveit tartalmazza, még mindig csak a válaszadók 14,7 százaléka olvasta. Igaz, ez a duplája a 2025 tavaszi 7,1 százaléknak. Azok száma, akik még nagy vonalakban sem ismerik a dokumentum tartalmát, 59 százalékról 45,4 százalékra csökkent az elmúlt másfél év során.
Az online felmérés lehetőséget adott arra, hogy a válaszadók akár részletesen is kifejtsék álláspontjukat. Néhány vélemény: „Lényegi kérdésekben őszintén aktívnak, politikai téren elfogadónak, a hozzájuk fordulókkal támogatónak, nehézségeket bevállalónak, sokkal nyitottabbnak a világi kérdésekben is”, „Az egyháznak el kell számolni az elmúlt 16-20 évvel! A hallgatás bűn. El kell szakadni az államtól! Meg kell tisztulni!”
Ezt is ajánljuk
Matolcsy György munkaköri feladatokra hivatkozva kért diplomata-útlevelet Matolcsy Ádámnak
Los Angeles helyett Dubaj – Feljelentést tett az oktatási minisztérium a Tempus Közalapítvány gazdálkodása miatt
Vizsgálóbizottságban járna utána az ügynökbotránynak a Fidesz és a KDNP
Le kell hajolni a kis munkákért is a magyar építőiparban
Orbán „Vezérigazgató” Áron intenzíven kereste a kapcsolatot Szijjártó Péterrel is









