Felajánlotta lemondását az ÁBTL főigazgatója, amiért Lezsák Sándor tévesen szerepelt a nyilvánosságra hozott ügynökaktákban

Felajánlotta lemondását az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója, amiért Lezsák Sándor neve tévesen, egy informatikai hiba miatt jelent meg a beszervezettek adatait tartalmazó honlapon.

Cseh Gergő Bendegúz minderről az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülése után beszélt. Mint mondta, akkor tudtak volna pontosabb munkát végezni, ha korábban megkapják az adatokat és humán erőforrás segítségével ellenőrizni tudják. „Akinek az idején történt a hiba, annak kell eltakarítani a romokat. Ha ez megtörténik, visszatérünk erre” – mondta arra a kérdésre, hogy a hiba miatt lemond-e.

A tiszás tagok nem mentek el, határozatképtelen volt az ügynökakták miatt összehívott nemzetbiztonsági bizottsági ülés

Az ülésről távol maradtak a kormánypárti képviselők, így azt határozatképtelenség miatt nem lehetett megtartani. Ennek ellenére a meghívottak ott maradtak és válaszoltak a felmerülő kérdésekre. Ezek közt több alkalommal is felmerült a kormányzati nyomásgyakorlás kérdése, amelyet Cseh Gergő Bendegúz rendre igyekezett megkerülni. Több alkalommal is azt hangoztatta, hogy ő egy jogalkalmazó, számára a jogszabály írta elő a nevek közzétételének dátumát. Saját bevallása szerint nem tudott arról, hogy a közzételkor ártatlan emberek adatai is nyilvánosságra kerülhetnek.

A főigazgató jelezte, őt magát is sokkolták a történtek és újfent elnézést kért a hibákért. A levéltár a rendelkezésére álló informatikai rendszereket alkalmasnak tartotta a feladat elvégzésére, azonban nem számoltak a téves adatokkal és a rossz helyre került kódokkal. Ha előre tudják, hogy ilyen problémák merülhetnek fel, segítséget vagy haladékot kértek volna – magyarázta. Az adatbázisban 163 hibát azonosítottak és javítottak ki, azóta pedig a főigazgató elmondása alapján nem tapasztaltak hasonló problémát. Úgy véli, a történtek nem adnak okot arra, hogy a teljes nyilvánosságra hozott iratanyag valódiságát kétségbe vonják. A levéltár korábban és azóta is igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy az érintettekről nem szabad egyetlen karton vagy naplóbejegyzés alapján ítélkezni.

Egy informatikai hiba miatt Lezsák Sándoré mellett még 160 megfigyelt személy neve is nyilvánosságra került az ügynökaktákban

A B-dossziék közzététele különösen időigényes feladat. Egy-egy beszervezési dosszié akár 100-200 oldalas is lehet, az iratokban szereplő védett személyes adatok miatt pedig alapos előzetes ellenőrzésre van szükség. A mintegy 9 ezer dosszié feldolgozását februárig is nagyon nehéznek tartja.

A főigazgató arról is beszélt, hogy életében mindössze kétszer találkozott a miniszterelnökkel, legutóbb november 4-én, és telefonon sem egyeztettek más alkalommal. Lemondásának esetleges elfogadásával kapcsolatban azt reméli, hogy munkatársai megbecsülése nem sérül, és nem őket teszik felelőssé a történtekért.

Ügynökkalauz, avagy beavatás a hálózati iratok rejtelmeibe