A Fehér Ház átfogó európai biztonsági tervet vázolt fel az ukrajnai béketárgyalások előtt

A Fehér Ház egy európai biztonsági keretrendszerre vonatkozó javaslatot, valamint Ukrajnának szóló biztonsági garanciákat vázolt fel csütörtökön, miközben a Trump-adminisztráció a jövő héten Abu-Dzabiban tartandó, Ukrajnával és Oroszországgal folytatandó háromoldalú béketárgyalásokra készül. A kezdeményezést Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és vezető tárgyalója a közösségi médiában ismertette az ukrán, NATO- és európai tisztségviselőkkel folytatott Brüsszeli egyeztetéseket követően.

Az ötpontos keretrendszer a felek közötti állandó biztonsági konzultációt, válságkommunikációt, fokozott katonai átláthatóságot, az eszkalációs kockázatok csökkentését célzó kölcsönös intézkedéseket, valamint az európai biztonság és stabilitás hosszú távú rendezését foglalja magában.

„Célunk olyan gyakorlati megállapodások kidolgozása, amelyek kezelik valamennyi fél biztonsági aggályait, csökkentik a jövőbeli konfliktusok kockázatát, valamint stabilabb és kiszámíthatóbb biztonsági környezetet teremtenek” – írta X-bejegyzésében Kushner. Egyben azt hangoztatta, a kezdeményezés tiszteletben tartja minden ország szuverenitását és területi integritását, és egyetlen államnak sem lesz vétójoga más országok biztonsági döntései vagy szövetségi választásai felett. Hozzátette: a NATO továbbra is központi szerepet tölt majd be az európai kollektív védelemben.

A javaslatot mások mellett ismertető Kyiv Post ukrán hírportál ugyanakkor rámutat, hogy ez az álláspont ellentétben áll Oroszország azon, régóta fennálló követelésével, miszerint Ukrajnának fel kell adnia NATO-tagsági ambícióit, és el kell fogadja a jövőbeli biztonsági megállapodásaira vonatkozó korlátozásokat.

Bejegyzésében Kushner közölte, hogy a konzultációk az általa Steve Witkoff különmegbízott egyik golfpályája nyomán „Shell Bay” néven említett formátumban folytatódnak Ukrajna, a NATO, az EU és más európai partnerek részvételével, miközben Oroszország szintén jelen lesz a béketárgyalásokon.

A bejelentés Volodimir Zelenszkij elnök és Kushner, valamint Witkoff szerdai másfél órás egyeztetését követi. Erről Zelenszkij azt mondta, Ukrajna benyújtotta javaslatait Washingtonnak, és ragaszkodott ahhoz, hogy a háború utáni biztonsági garanciáknak kötelező érvényűeknek és végrehajthatóknak kell lenniük.

A Szabad Európa (RFE/RL) hírportál ugyanakkor arról ír, hogy Donald Trump szerdán a Fehér Házban Kirill Dmitrijevvel, Vlagyimir Putyin orosz elnök különmegbízottjával találkozott. Megbeszélésük után Trump úgy nyilatkozott: szerinte közel lehet egy „nagy, nagyszerű megállapodás” megkötése, amely nemcsak Ukrajnát, hanem „egész Európát” érintheti. Hozzátette, hogy szerinte „mindenki el lesz ragadtatva”.

Szakértők biztonsági aggályai

Az ukrajnai biztonsági garanciák és egy szélesebb körű európai biztonsági architektúra összekapcsolása kérdéseket vetett fel az Oroszország-szakértők körében, egyrészt a terv hatókörét, másrészt a NATO-ra gyakorolt ​​lehetséges hatásait illetően.

Glen Howard, a Saratoga Alapítvány elnöke és orosz ügyekkel foglalkozó tapasztalt stratégiai szakértő a Szabad Európának azt mondta: Kushner bejelentése mögött az a szándék állhat, hogy megnyugtassák Ukrajnát és az európai szövetségeseket: nem hagyják figyelmen kívül az érdekeiket, miközben nyomást gyakorolnak Oroszországra.

Howard ugyanakkor aggasztónak nevezte az utalást egy szélesebb körű európai biztonsági architektúrára. Ennek kapcsán felidézte Jurij Usakovnak, a Kreml tanácsadójának múlt heti kijelentését, amelyben a NATO 1997, a szövetség kelet-európai és balti országokkal való bővülése előtti állapotának visszaállítását szorgalmazta. Arra is figyelmeztetett, hogy már a NATO kiterjedésének tárgyalóasztalra helyezése is precedenst teremthet Oroszország és a jövőbeli amerikai kormányzatok számára.

John Herbst, az Egyesült Államok volt ukrajnai nagykövete és az Atlanti Tanács Eurázsia Központjának igazgatója sem volt nagyon derűlátó a közelgő tárgyalásokkal kapcsolatban. Megemlítette Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrég tett kijelentését, miszerint Moszkva nem köt kompromisszumokat, valamint Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó újbóli kinevezését az orosz delegáció élére.

Herbst megkérdőjelezte, hogy miért összpontosít Washington a háború utáni biztonsági intézkedésekre és a deeszkalációra, mielőtt érdemi orosz kötelezettségvállalást szerezne a harcok beszüntetésére. Feltevése szerint Oroszország eddigi hajthatatlansága készteti arra a Trump-adminisztrációt, hogy más területeken keressen előrelépést, ahelyett hogy nagyobb nyomást gyakorolna a Kremlre.

A kihívás az, mondta a szakértő, hogy olyan garanciákat dolgozzanak ki, amelyek elég erősek ahhoz, hogy megnyugtassák Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, de nem olyan széles körűek, hogy Oroszország elutasítsa a rendezést. Ez azonban „lehetetlen feladat” – szögezte le Herbst, azzal érvelve, hogy Oroszország nem akar komoly biztonsági garanciákat biztosítani Ukrajnának, miközben Kijevnek szüksége van ezekre ahhoz, hogy független államként fennmaradhasson.

Herbst szerint az jelentene jelentős áttörést, ha Oroszország egyértelműen elkötelezné magát a harcok leállítása mellett – amit ő maga valószínűtlennek tart. Mint kifejtette, Putyin továbbra is Ukrajna feletti ellenőrzésre törekszik, és azt szeretné, ha Trump rávenné Kijevet, hogy adja át a Donbasz még ukrán kézen lévő részeit. Mivel katonai úton nem képes elfoglalni a területet, Putyin folytatja az ukrán városok és a civil infrastruktúra elleni támadásait, hogy így kényszerítse megadásra Kijevet – véli Herbst.

Kijevnek téli tűzszünetre lenne szüksége

Az Ukrajna infrastruktúráját egyre intenzívebben romboló orosz légicsapások közepette az ukrán elnök a minap felfedte, hogy azt javasolta Washingtonnak, tárgyaljon Moszkvával egy téli tűzszünetről. A ZDF német közszolgálati televíziónak adott interjúban Zelenszkij – az ukrán elnökválasztást sürgető washingtoni és moszkvai nyilatkozatokra reagálva – úgy fogalmazott, hogy ha egy ilyen tűzszünetet sikerülne tető alá hozni, „az embereknek lenne áramuk és vizük, és ezalatt az idő alatt választásokat is tarthatnánk”.