Belföld

Ungváry Krisztián Orbán Viktor ügynökmúltjáról: Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet

A történész arra reagált, hogy a Panyi Szabolcs által elmondott történet szerint Németh Miklós szeptemberben feljegyzéseket adott át az Állambiztonsági Levéltárnak Orbán Viktor ügynökmúltjáról.

Ungváry Krisztián Orbán Viktor ügynökmúltjáról: Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet
Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó miniszterelnök látta Orbán Viktor kézzel írt és aláírt ügynöki jelentéseit, melyek zalaegerszegi katonáskodása alatt katonatársai magatartásáról, politikai, szexuális és vallási irányultságáról adott, állította Panyi Szabolcs Friderikusz Sándor podcastjében, melyben az oknyomozó újságíró a hamarosan megjelenő könyvéről beszélt, s idézett annak tartalmából.  

A Panyi által elmondott történet szerint Németh Miklós az idén szeptemberben feljegyzéseket adott át az Állambiztonsági Levéltárnak Orbán Viktor ügynökmúltjáról. Németh szerint Kárpáti Ferenc akkori honvédelmi miniszter 1990 márciusában kereste meg őt soron kívül találkozót kérve tőle, melyen aztán részt vett Kovács János tábornok, a katonai hírszerzés és elhárítás akkori vezetője is. Az exkormányfő állította, Kárpáti ekkor három darab eredeti, kézzel írt és aláírt ügynöki jelentést adott át neki, melyek állítólag Orbán Viktortól származtak. Az utolsó kommunista miniszterelnök megjegyezte, bár felismerni vélte Orbán kézírását és aláírását, a jelentés szerzőjét, a kézírás és a szignó valódiságát nem tudta ellenőrizni. Németh állította, az iratokat Kárpátinál maradtak, ő másolatokat sem kapott, s hozzátette, a történtekről szóló feljegyzést az idén márciusban ügyvédi letétbe helyezte. Egyben reményét fejezte ki, hogy bízik benne, valahol még léteznek az iratok, s eljutnak a nyilvánossághoz.

Az újságíró a podcastben arról is beszélt, hogy az iratok átadásánál jelen volt a levéltár vezetése mellett Rainer M. János történész, az új parlament által felállított Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság elnöke is, s Németh Miklós csak azután adta át a levéltárnak a dokumentumokat, miután bizonyossá vált, adott a törvényi feltétele, hogy nyilvánosságra kerülhetnek.

Panyi és Friderikusz beszélgetése során az is elhangzott, hogy Németh állítása szerint 2013-ban, Kárpáti halála előtt megkérdezte a hajdani honvédelmi minisztert, mi lett az Orbán-féle iratokkal, s így derült ki, hogy azok Stefán Gézához kerültek, aki 1994-től 15 évig vezette főigazgatóként a Katonai Biztonsági Hivatalt, s akinek egy nappal a halála után minden irat eltűnt a páncélszekrényéből: ezekről a dokumentumokról azóta sem tudják, hol lehetnek?

„Sorkatonai szolgálatom első időszaka alatt megpróbáltak beszervezni, de ezt visszautasítottam, így a kísérlet sikertelenül végződött. Később folyamatos megfigyelés alatt tartottak engem, a feleségemet és ellenzéki társaimat. Az állampárt titkos nyomozásainak célszemélyei voltunk mindannyian” – reagált a műsorban elhangzottakra a Facebook-oldalán Orbán Viktor, aki dokumentumok fénymásolatait is közzétett igazolásképpen. Ezekről megjegyezte, „a nyolcvanas évek elejétől mindenféle titkosszolgálati eszközt bevetettek ellenünk. Megfigyeltek, besúgókat állítottak ránk, lehallgató eszközöket telepítettek a munkahelyünkre, a lakásunkba, sőt, a hálószobánkba is”.

Orbán Viktor: Megpróbáltak beszervezni

„Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet” – írta a podcastban elhangzottakról közösségi oldalán Ungváry Krisztián történész, aki korábban többször is foglalkozott már a témával.

„Orbán Viktor leszerelése után az állambiztonság célszemélye, megfigyeltje volt. Lehet persze, hogy előtte ügynöki feladatokat is ellátott, azonban ezt bizonyítani is kellene. Különösen furcsa és aggályos az ügyben tapasztalható teljes aránytévesztés. Orbán az elmúlt 16 év során gyakorlatilag minden nap sokkal súlyosabb dolgokért felelős, mint amit ún. ügynökként elkövethetett (ha egyáltalán az volt)”.

Ungváry szerint kifejezetten aggályos, hogy bemondás alapján már akkor megszületik az ítélet, amikor nem is tudni, hogy pontosan mi is történt: „Mert mi az egyetlen bizonyítékunk? Az, hogy Németh Miklós látott valamit, aminek tartalmát, kontextusát vissza sem tudja adni rendesen. Ráadásul Németh sem megbízható szereplő, hiszem már mondott olyanokat, hogy a teljes ügynöklista Moszkvában lelhető csak fel”, ami a történész szerint bizonyosan nem igaz.

Az Orbán Viktor esetleges beszervezéséről szóló történet amúgy nem új, korábban időről időre napvilágot láttak ezzel kapcsolatos feltételezések. A HVG 11 éve írta meg, hogy 1998-ban előkerült egy 6-os karton Orbán Viktor nevével – ilyet vezettek az állambiztonsági szervek a hálózat tagjairól –, ám csak a dokumentum első oldala, ami alapján nem bizonyítható vagy cáfolható, hogy beszervezték-e a Fidesz elnökét. Egy másik iratból pedig az derült ki, hogy 1982-ben is történt kísérlet Orbán beszervezésére – a III/III-as főcsoportfőnökség részéről –, de végül letettek róla. Elérthető viszont a katonai titkosszolgálat – a III/IV-es főcsoportfőnökség – által Orbánról készített A-karton, mely szerint az exkormányfő zalaegerszegi sorkatonasága alatt egy elhárító őrnagy közvetlen társadalmi kapcsolata volt 1981. október 20-tól a leszereléséig. A társadalmi kapcsolatokat az állambiztonság nem beszervezte, hanem megbízta, általában szóban jelentettek, a katonai elhárításnál információforrásnak használták őket, s nem szervezték be őket ügynöknek, így nem szerepelnek az állambiztonsági nyilvántartásban, s velük kapcsolatban nincs B-, illetve M-dosszié, azaz beszervezési és munkadosszié: előbbi a hálózati személyekről – ügynökökről, informátorokról, titkos megbízottakról – és a beszervezési jelöltekről nyitott akta, mely az igazi nevet, a beszervezés alapjául szolgáló terhelő adatokat, a kézzel írt vagy aláírt beszervezési nyilatkozatot, önéletrajzot, környezettanulmányt, fényképes kérdőívet, a kiképzési terveket, valamint a tartótiszt jelentéseit tartalmazta, illetve, hogy hogyan viselkedik az ügynök a találkozókon, utóbbi pedig az ügynöki tevékenység valódi lenyomatát, vagyis a jelentéseket, melyek közül külön jelölték az operatív értékkel bírókat, emellett ebben rögzítették az ügynöknek kiadott utasításokat, illetve az állambiztonság reakcióit és intézkedéseit az adott információkra vonatkozóan.

Az ügyben kerestük Németh Miklóst és Rainer M. Jánost is, ám cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.

Nagy Ervin az ügynökaktákról: Lesznek a művészvilágban is olyanok, akikre nem gondoltunk

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás