Katonai fenyegetések árnyékában tárgyal a Hormuzi-szoros sorsáról Washington és Teherán

Katonai csapásmérő opciók lebegtetése és intenzív kulisszák mögötti diplomáciai tárgyalások kettős stratégiájával próbálja rábírni a washingtoni adminisztráció az Iráni Iszlám Köztársaságot a világ legfontosabb kőolaj-tranzitútvonalának számító Hormuzi-szoros feloldására, valamint az urándúsítási program befagyasztására. A teheráni teokratikus vezetés azonban igyekszik a geopolitikai tőkét kovácsolni a helyzetből: miközben a katari közvetítéssel zajló dohai egyeztetéseken meglepő rugalmasságot mutat a tengeri zárlat feloldásának menetrendjében, kiterjedt megtorlással fenyegeti meg az Egyesült Államok közel-keleti szövetségeseit és támaszpontjait, amennyiben a Pentagon újabb offenzívát indítana.

A felek közötti versenyt az idő múlása is fokozza, mivel a november eleji amerikai kongresszusi félidős választások közvetlen közelsége komoly politikai nyomást gyakorol a Fehér Házra. Donald Trump elnök vasárnapra virradóra, a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott telefonos egyeztetését követően megerősítette: a Pentagon már felkészült a lehetséges légicsapásokra. Az amerikai elnök kijelentette, hogy van egy vagy két olyan nukleáris létesítmény Iránban, amelyeket meg kell semmisíteni, és erre az amerikai fegyveres erők akár tíz percen belül képesek lennének. Ugyanakkor Trump hozzátette, hogy a katari közvetítéssel folyó diplomáciai egyeztetések kedvezően haladnak, mivel meggyőződése szerint Teherán is a megegyezésben érdekelt.

Kétnapos határidő a választási győzelemért

A dohai tárgyalóasztalnál fekvő iráni javaslatcsomag középpontjában a tengeri hajózás szabadságának visszaállítása áll. Az eredeti tervezet alapján Teherán a megállapodás aláírását követő hét napon belül megszüntetné a Hormuzi-szoros blokádját, amennyiben Washington ezzel párhuzamosan feloldja az iráni kikötők elleni amerikai tengeri zárlatot, engedélyezi a perzsa állam kőolajexportját és hozzáférhetővé teszi a külföldi bankokban zárolt állami vagyont. Irán csak e lépések megtétele után lenne hajlandó érdemi tárgyalásokat kezdeni nukleáris fejlesztéseinek korlátozásáról, szemben a washingtoni követeléssel, amely azonnali atomalkut sürget.

A teheráni diplomácia azonban kész felgyorsítani a folyamatot. Amint arról az Al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak adott nyilatkozatában Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter beszámolt, Teherán pozitív lépésként értékeli Washington legutóbbi üzeneteit, és nyitott arra, hogy az eredetileg tervezett hétnapos határidőt mindössze két napra rövidítse le. Ez a kompromisszumos engedmény lehetővé tenné Donald Trump számára, hogy még a keddi szavazás napján kézzelfogható külpolitikai diadalt és az üzemanyagárak azonnali konszolidációját jelentse be az amerikai választóknak.

Moszkva és Peking védőernyője a megállapodás mögött

A diplomáciai áttörés tartósságát a két keleti nagyhatalom bevonása szavatolhatja. Amint arról a The New Arab pánarab hírportál beszámolt, az előkészületben lévő átmeneti paktum betartásáért Oroszország és Kína vállalna nemzetközi garanciát. Peking és Moszkva felügyelete azért nélkülözhetetlen az iráni vezetés számára, mert a teheráni vezérkar attól tart, hogy a Fehér Ház a tengeri zárlat feloldása után mégis katonai csapásokat rendelne el az ország ellen. Oroszország a napokban késznek mutatkozott arra is, hogy a 2015-ös nemzetközi megállapodáshoz hasonlóan átvegye és saját területén tárolja a dúsított iráni uránkészleteket, garantálva, hogy Teherán ne juthasson hasadóanyaghoz egy nukleáris fegyver előállításához.

A kompromisszumos készség mellett a perzsa állam a legfelsőbb szinten demonstrálja elszántságát. Modzstaba Hámenei legfőbb vallási és politikai vezető, aki márciusi hivatalba lépése óta az amerikai és izraeli merényletektől tartva rejtőzködve irányítja az országot, a fegyveres erők parancsnokainak meghagyta: egy esetleges amerikai támadás esetén földrajzi korlátozások nélkül hajtsanak végre megtorló csapásokat. Az állami média katonai bázisokat, nemzetközi repülőtereket, tenger alatti internetkábeleket, erőműveket és tengervíz-sótalanító üzemeket jelölt meg lehetséges célpontként, közvetlen veszélybe sodorva a közel-keleti amerikai infrastruktúrát.

Levélváltás a színfalak mögött és a térségi háború kockázata

A teheráni hatalmi elit mindazonáltal érzékeli a politikai hangnemváltást. Mohszen Rezái, az iráni nemzetbiztonsági tanács titkára az állami televízióban méltatta az amerikai kormányzat üzeneteit, hangsúlyozva, hogy a washingtoni adminisztráció hangvétele alapvetően megváltozott, amit kifejezetten jó előjelnek tekintenek. Rezái JD Vance amerikai alelnök levelére hivatkozott, amely a közvetlen párbeszéd felújítását javasolta a felek között. A biztonsági tanács vezetője a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében rögzítette: ha az Egyesült Államok teljesíti a gazdasági garanciákat, a diplomáciai megoldás kapuja nyitva áll.

A dohai közvetítés sikere mégsem vehető készpénznek, hiszen a júniusban kidolgozott korábbi egyezmény alig néhány hét alatt összeomlott. A Hormuzi-szorosban az olajszállító tankerek mozgása változatlanul veszélyeztetett az iráni dróntámadások miatt, miközben a jemeni húszi lázadók és a szaúdi fegyveres erők közötti összecsapások is újra fellángoltak. Benjámin Netanjahu kormánya mindeközben a katonai fellépés mellett lobbizik Washingtonban, azzal érvelve, hogy a teheráni rezsim csupán időt próbál nyerni nukleáris kapacitásainak megóvására.