Háromfrontos offenzívával néz szembe a meggyengült francia kormány a sorsdöntő héten

Kivételesen kockázatos, a kormányzat túlélését közvetlenül tesztelő napok elé néz a francia politikai vezetés, miután az őszi szociális válság egyszerre három fronton helyezi nyomás alá a kabinetet. A mindenszenteki kéthetes iskolai szünet után hétfőn újrakezdődő középiskolai és egyetemi blokádok, a 2027-es állami költségvetés keddi parlamenti szavazása, valamint a szakszervezeti szövetség által csütörtökre meghirdetett országos általános sztrájk olyan összehangolt kihívást jelent, amely megroppanthatja a parlamenti többség nélküli hatalmat. Sébastien Lecornu miniszterelnök és Emmanuel Macron köztársasági elnök számára az előttünk álló napok tétje már az államhatalmi kezdeményezőkészség megőrzése az elszabaduló utcai és törvényhozási indulatokkal szemben.

A válság mélységét és a politikai frontvonalak merevségét részletesen bemutató a Le Figaro francia konzervatív napilap elemzése szerint az október 17-i tömeges zavargások és fosztogatások óta az elnöki palota és a miniszterelnöki hivatal folyamatos vészhelyzeti üzemmódban működik. A megélhetési kiadások emelkedése, az üzemanyagok drágulása, a rendőri és tűzoltói állomány túlterheltsége, valamint a törvényhozási bizalmatlansági indítványok állandó fenyegetése mellett a kormánynak egyetlen percnyi lélegzetvétel sem jutott. A legközvetlenebb veszélyt az ifjúsági szervezetek akciói jelentik, amelyeket a Matignon kiemelt figyelemmel kísér.

Iskolazárlatok és a szakszervezeti konvergencia

A diákok hétfői iskolakezdése azonnal a feszültségek kiéleződésével indult. Az őszi szünetet megelőző hetekben négyszáz-ötszáz középiskola működését bénították meg a bejáratok elé emelt barikádok, és a diákszervezetek határozott szándéka, hogy a nyomást az utcai dolgozói demonstrációkkal kapcsolják össze. Pierre Sourzat, a Lycéens diákszövetség vezetője a rádiós nyilatkozatában nyíltan a blokádok folytatására szólított fel, míg az egyetemi hallgatókat tömörítő Unef és az Union Étudiante hétfőre és keddre hirdetett országos mozgósítást a felsőoktatási intézményekben.

Bár Emmanuel Macron a közelmúltban egy népszerű ifjúsági videós csatornának nyilatkozva a tanítás zavartalan folytatását kérte a fiataloktól, a kormányzat által bejelentett engedmények – köztük a sokat vitatott felvételi platform reformja, tizenötezer új egyetemi férőhely és ötszáz új középiskolai tanári álláshely létesítése – nem tudták lecsillapítani a kedélyeket. A francia közvélemény ugyanakkor megosztott: az Odoxa közvélemény-kutató intézet felmérése alapján a lakosság 51 százaléka elutasítja az intézményi blokádokat a törvénytelen jellegük miatt, miközben 70 százalék attól tart, hogy a tiltakozások az 1995-ös vagy a sárgamellényes megmozdulásokhoz hasonló országos megbénuláshoz vezetnek.

Káosz a nemzetgyűlésben: zátonyra futó költségvetés

A második súlyos frontvonal a törvényhozásban húzódik, ahol a képviselők kedden szavaznak az állami költségvetés bevételi oldaláról. A feszültséget növeli, hogy a társadalombiztosítási büdzsé tervezetét a Nemzetgyűlés már október 23-án elutasította. A plenáris viták az elmúlt napokban teljes zűrzavarba torkolltak: az ellenzéki pártok módosító indítványok sorozatával szedték ízekre a kormányzati javaslatot. A nagyvállalatok nyereségére kivetendő különadót például a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés és a kormánypárti képviselők egy része közösen szavazta le, miközben a baloldali frakciók sikeresen átnyomták a multinacionális cégek külföldi profitátcsoportosítását sújtó adótervezetet.

A stagnáló gazdasági növekedés árnyékában David Amiel költségvetési miniszter jelezte: a GDP öt százalékára tervezett hiánycél tartásához a korábban rögzített 43 milliárd eurós megszorításnál is szigorúbb intézkedésekre lehet szükség. Amennyiben a képviselőház kedden leszavazza a bevételi törvényt, a tervezet a viták mellőzésével, eredeti formájában kerül a Szenátus elé. Lecornu miniszterelnök elvileg élhet az alkotmány 49.3-as cikkelye biztosította rendeleti kormányzással is, ám egy ilyen lépés azonnali bizalmatlansági indítványt és a kabinet bukásának közvetlen veszélyét vonná maga után.

Csütörtöki sztrájk és a rendvédelem felkészülése

A legsúlyosabb próbatételt a november 5-i, csütörtöki országos sztrájknap jelenti, amelyre az öt legnagyobb munkavállalói érdekképviselet – a CFDT, a CGT, az FO, az Unsa és az FSU – közösen szólította fel a köz- és a magánszféra dolgozóit. Sophie Binet, a CGT főtitkára szerint a cél a tiltakozó mozgalom kiterjesztése az infláció által sújtott munkavállalók vásárlóerejének védelmében. A hatóságok ugyanakkor attól tartanak, hogy a szakszervezeti menetek végén ismét megjelennek az erőszakos szélsőbaloldali csoportok és az utcai rongálók.

Laurent Nuñez belügyminiszter rendkívüli készültséget rendelt el a biztonsági erőknél, miután az elmúlt hetekben a rendfenntartókat ért támadások miatt a rendőrség és a csendőrség tartalékai kimerülőben vannak. A helyzetet bonyolítja, hogy a sárgamellényes csoportok a sztrájk másnapján, pénteken és szombaton is folytatni kívánják az utcai blokádokat. A párizsi hatalom számára a hét eseményei közvetlenül megmutatják, hogy az elnöki intézményrendszer képes-e kezelni a felhalmozódott társadalmi elégedetlenséget, vagy Franciaország tartós kormányzati válságba sodródik a tél küszöbén.