Oroszország most hallgatott az amerikai figyelmeztetésre, sikerült megelőzni egy moszkvai terrortámadást

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megtette a szükséges lépéseket, miután figyelmeztetést kapott az Egyesült Államoktól egy potenciális terrortámadás tervéről. Maga az FSZB ismerte el nyilvánosan, „hogy partneri csatornákon keresztül” megkapták a figyelmeztetést egy  előkészületben lévő moszkvai támadásról, és megkezdték az ellenőrzést, illetve az intézkedések meghozatalát.

Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége tudatta, hogy valódi fenyegetésről szereztek tudomást, arról október 31-én tömeges áldozatokkal járó esemény történhet a moszkvai Caricino Múzeum parkjában. Felsorolták azokat az óvintézkedéseket, amelyeket az amerikai állampolgároknak ajánlottak, és jelezték, hogy a Trump-adminisztráció egyeztet az illetékes orosz hatóságokkal a szükséges válaszlépésekről. Részletesebb információt a fenyegetés hátteréről vagy a lehetséges elkövetőkről az amerikai fél nem hozott nyilvánosságra.

Nem sokkal ezután Németország moszkvai nagykövetsége is azt javasolta az állampolgárainak, hogy kerüljék a Caricino negyedet, általában a zsúfolt területeket és figyeljék a helyi híreket.

Szombaton délelőtt a múzeum egyik képviselője a Mash nevű Telegram-csatornának nyilatkozva azt mondta, hogy a személyzetnek nincs tudomása semmilyen fenyegetésről és a Caricino a megszokott rend szerint működik, de szombaton estére a múzeumi negyed teljes területét „műszaki okok miatt” lezárták, a látogatókat evakuálták.

November 1-jén, vasárnap a múzeum rendben nyitott ki újra.

Vaklárma vagy az együttműködés sikere?

Az orosz szolgálat ezúttal nem követte el ugyanazt a hibát, mint a 150 halálos áldozattal és 600 sérülttel járó 2024. március 22-i Crocus City Hall elleni terrortámadás esetében. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége akkor, 2024. március 7-én is kiadott egy hasonló figyelmeztetést. Az orosz biztonsági szervek kevesellve az információk részletességét, túl általánosnak nevezték azokat, és nem léptettek életbe tartós, kiemelt biztonsági intézkedéseket.

Az amerikai diplomáciai kirendeltség akkori nyilvános riasztása azt állította, hogy szélsőségesek nagy összejöveteleket, köztük koncerteket terveznek megtámadni Moszkvában. Washington, jelesül a CIA közvetlenül és zárt csatornákon is átadta az információkat az orosz hatóságoknak, konkrétan megnevezve a Crocus City Hall koncerthelyszínt és az Iszlám Állam Horaszán (ISIS-K) csoportját.

Noha a világ országainak biztonsági szolgálatai még akkor is együttműködnek, információkat cserélnek, adnak át a másik félnek, ha a két ország közötti viszony éppenséggel feszült, az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt fagypontra süllyedt amerikai-orosz viszony a biztonsági együttműködéshez szükséges bizalomra is rányomta bélyegét. Vlagyimir Putyin orosz elnök alig néhány nappal a Crocus City elleni támadás előtt nyilvánosan „nyers zsarolásnak” és a társadalom megfélemlítésére irányuló nyugati kísérletnek minősítette a figyelmeztetéseket.

Bár a merényletért az Iszlám Állam Horászán ( a Szíriában és Irakban létrejött, majd nemzetközi segítséggel legyőzött félelmetes terrorcsoport közép-ázsiai és afganisztáni szárnya) vállalta a felelősséget, a Kreml és az orosz propaganda ennek ellenére a tragédia után megpróbálta Ukrajnát és a nyugati titkosszolgálatokat beállítani a szálak mozgatójaként, így próbálva leplezni a saját hírszerzési és biztonsági mulasztásaikat és egyben tovább fokozni az ukrajnai háború lakossági támogatottságát.

A Putyin-rezsim ezúttal nem kockáztatott

Két független orosz ellenzéki portál, a The Moscow Times és a Meduza úgy tudja: az FSZB őrizetbe vett egy tizenévest az ügy miatt indított nyomozásban. A fiatalról egyelőre annyit tudni, hogy fel volt iratkozva egy neonáci Telegram-csatornára, az internetes keresési előzményei alapján pedig kifejezetten tömeges gyilkosságokkal kapcsolatos információk után kutatott. Az őrizetbe vett tinédzser a TikTokon osztott meg magáról olyan fényképeket, amelyeken taktikai ruházatban, arcot eltakaró balaklavában (símaszkban), sapkában, szemüvegben és fülvédőben látható, miközben egy gépfegyverre hasonlító tárgyat tart a kezében. A profiljára feltöltött képek között közvetlenül a Caricino Múzeumrezervátum területén készült fotók is szerepeltek, amelyekhez angolul azt a kísérőszöveget fűzte: „I found a place” („Találtam egy helyet”)

Az amerikai hírszerzés ezeket a nyomokat, a helyszínhez köthető közvetlen fenyegetést és a fegyveres fotókat azonosította kritikus kockázatként, majd a „Duty to Warn” elv alapján haladéktalanul továbbította az adatokat az orosz társszerveknek. Az oroszok aztán a kapott információk segítségével lokalizálták és még a tervezett cselekmény előtt sikeresen őrizetbe vették a fiatalt.

Jogi kötelezettség a figyelmeztetés

Az Egyesült Államok és Oroszország viszonya sosem volt baráti, hiszen arra kezdettől mélyen rányomta bélyegét a többévtizedes szovjet-amerikai szembenállás. A két nagyhatalom közötti titkosszolgálati együttműködés és a terrorfenyegetésekkel kapcsolatos információmegosztás azonban a mély geopolitikai bizalmatlanság és a korábbi tapasztalatok dacára, egy jogilag szabályozott mechanizmus mentén működik, a „figyelmeztetési kötelezettség” (Duty to Warn) elve mentén.

Az amerikai hírszerző közösséget egy, a Barack Obama második elnöki mandátuma idején, 2015-ben kodifikált elnöki direktíva (Intelligence Community Directive 191) kötelezi erre, ez írja elő a figyelmeztetési kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy ha az amerikai titkosszolgálatok hiteles és konkrét információt szereznek egy küszöbön álló terrortámadásról, amely civil életeket fenyeget, kötelesek figyelmeztetni a célpontot – még akkor is, ha az adott ország az Egyesült Államok geopolitikai ellenfele vagy ellensége. Az információ átadásakor szigorúan ügyelnek arra, hogy a hírszerzési forrásaik és módszereik (például a lehallgatások vagy beépített ügynökök kiléte) ne lepleződjenek le.  A figyelmeztetési kötelezettség alól kivételt csak az képez, „ha a tervezett áldozatok maguk is terroristák vagy bűnözők, vagy ha a figyelmeztetés kiadása veszélyeztetné az amerikai vagy szövetséges kormányszemélyzetet, hírszerzési vagy katonai műveleteket.

Ezt a szabályt alkalmazták 2024-ben Irán és Oroszország esetében is, mindkét ország figyelmen kívül hagyta a riasztást, amiért súlyos árat fizetett. Oroszországban a Crocus City Hall tragédia lett volna megelőzhető, Iránban a 100 áldozatot szedő terrortámadás Kermánban 2024. január 3-án.

Irán sem tudott túllépni az  előítéleteken

Washington ugyanis zárt csatornákon Teheránt is figyelmeztette egy készülő terrortámadásra, mielőtt az Iszlám Állam (ISIS) végrehajtotta a közel 100 halálos áldozatot követelő kettős öngyilkos merényletét a dél-iráni Kermán városában. A titkos amerikai riasztást napokkal a kermáni robbantások előtt juttatták el az iráni vezetésnek. A merényletet Kaszem Szolejmáni tábornok halálának évfordulós megemlékezésén követték el.

Az amerikai tisztségviselők szerint a megosztott információ elég konkrét volt ahhoz, hogy megelőzhető vagy korlátozható legyen a támadás. Irán azonban ennek ellenére sem tudta vagy nem akarta megakadályozni a merényletet. A bizalmatlanság mögött valószínűleg az is ott húzódott, hogy Kászem Szolejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda Kodsz Erők parancsnokával 2020. január 3-án éjjelén egy amerikai légicsapás végzett a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében. A támadást az akkor első mandátumát töltő Donald Trump amerikai elnök utasítására hajtották végre, válaszként az iráni támogatású milíciák amerikai érdekek elleni akcióira Irakban, és a bagdadi amerikai nagykövetség elleni egyre hevesebb tüntetésekre.

A kermáni tragédia után az iráni állami média tagadta az amerikai figyelmeztetés tényét, a keményvonalas vezetők pedig nyilvánosan az Egyesült Államokat és Izraelt vádolták meg az Iszlám Állam terroristáinak támogatásával .

A két jelzett eset minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy ezúttal az orosz szolgálatok másként reagáltak az amerikai figyelmeztetésre. A 2024-es súlyos Crocus City Hall-i kudarc után az orosz biztonsági szervek egyszerűen nem engedhették meg maguknak azt a kockázatot, hogy figyelmen kívül hagyjanak egy közvetlen amerikai jelzést.