Benjamin Netanjahu közeledik a bukáshoz, Gadi Eisenkotot ajánlják miniszterelnöknek Izraelben az arab pártok

Jelentős áttörést hozhat a jeruzsálemi kormányalakítási folyamatban az izraeli arab pártok döntése, amely alapjaiban rajzolhatja át az erőviszonyokat a kneszetben. A három formációt tömörítő Egyesült Lista félhivatalosan jelezte: a szerdán kezdődő államfői konzultációkon Gadi Eisenkot korábbi vezérkari főnököt, a Jasar párt vezetőjét fogja javasolni miniszterelnöknek Jichák Hertzog köztársasági elnöknek. A jeruzsálemi értesülések szerint a másik meghatározó kisebbségi erő, az iszlamista Raam szintén hasonló lépésre készül.

A két arab formáció együttesen tizenkilenc mandátummal bír az új, százhúsz fős parlamentben, miután a választók magas részvételével szinte megduplázták a korábbi képviselői helyeik számát. Ekkora frakcióméret mellett a kisebbségi képviselők támogatása döntő súllyal esik latba a köztársasági elnöki rezidencián. Jichák Hertzog államfő ugyanis szerdától élő közvetítés mellett hallgatja meg a bejutott pártokat, és a megbízást annak a politikusnak kell átadnia, aki mögött a legbiztosabb többség körvonalazódik.

Fordulat a felkérési versenyben

Bár a keddi voksoláson a huszonhét mandátumot szerző Likud élén Benjámin Netanjahu ügyvezető miniszterelnök végzett az élen, a jobboldali tömb nem rendelkezik a kormányzáshoz szükséges hatvanegy fős többséggel. Eisenkot formációja huszonegy képviselővel a második helyet szerezte meg, ám amennyiben az ellenzéki pártok mellett a tizenkilenc arab honatya ajánlását is megkapja, a volt vezérkari főnök több közvetlen ajánlással léphet az elnök elé, mint a hivatalban lévő miniszterelnök.

Ez a helyzet lépéskényszerbe hozza az államfőt, hiszen az izraeli hagyományok szerint az elnök a legnagyobb támogatottságot felmutató jelöltnek adja át az első, huszonnyolc napos kormányalakítási mandátumot. Az arab képviselők közvetlen ajánlása olyan fejlemény, amely megnyithatja az utat Netanjahu két évtizedes hatalmi korszakának lezárása előtt, még akkor is, ha a koalíció tényleges megalakítása továbbra is komoly akadályokba ütközik.

Biztonságpolitikai feltételek és a jobboldali héják ellenállása

Az arab pártok támogatása szigorú elvi korlátok közé szorul. Gadi Eisenkot négy feltételhez kötötte az együttműködést: megköveteli Izrael elismerését zsidó és demokratikus államként a polgári jogegyenlőség biztosítása mellett, továbbá a Hamász terrorszervezetként való elítélését, a fegyveres struktúrák felszámolását és a csoport kizárását a jövőbeli palesztin politikai vezetésből. Az Egyesült Lista számára e pontok elfogadása belső vitákat szül, ám a kormányváltás igénye felülírhatja a korábbi ellenérzéseket.

A blokk előtt álló másik akadály Avigdor Liberman és pártja, a hét mandátummal bíró Jiszráel Béténu. Liberman elutasítja a közös tárgyalóasztalt az arab pártokkal, terrorpártolónak minősítve őket. Szavazatai nélkül az ellenzék legfeljebb hatvan mandátumra támaszkodhat, ami nem éri el az abszolút többséget, ám a házelnöki szék november 10-i megszerzéséhez – ahol Jaír Lapid közös jelölését készítik elő – elegendő lehet a kisebbségi voksok ereje.

Kétségbeesett ellenakciók a Likud részéről

A pozíciók elvesztésétől tartó kormányfő környezete azonnal ellentámadásba kezdett. Netanjahu és a jobboldali média választási csalást emleget, a titkosszolgálatokat bevonva vizsgálja az arab szavazók állítólagos külföldi finanszírozását, és a Raam több helyi tisztségviselőjét is őrizetbe vették bizonyítatlan vádakkal. A miniszterelnöki hivatal kísérletei a mandátumok delegitimálására azonban nem érték el a kívánt hatást.

A szerdán kezdődő konzultációk előtt a döntés az ellenzéki vezetők kompromisszumkészségén múlik. Ha az arab pártok valóban hivatalosan Eisenkot mögé sorakoznak fel a nyilvánosság előtt, a jeruzsálemi politikai válság a Netanjahu utáni korszak nyitányát jelentheti.