Hercog elnök megkezdi a kormányalakítási tárgyalásokat a patthelyzetbe jutott Kneszettel

Megkezdi a hivatalos kormányalakítási konzultációkat Jichák Hercog izraeli államfő a kneszetbe bejutott parlamenti pártok vezetőivel. Amint arról a Haaretz izraeli napilap beszámolója szerint az elnöki hivatal tájékoztatást adott, a tárgyalássorozatot a transzparencia jegyében élő televíziós és internetes adásban kísérhetik figyelemmel az állampolgárok. A zsidó állam politikai hagyományai alapján az elnök nem feltétlenül a legnagyobb frakció vezetőjét kéri fel a kabinet megalakítására, hanem azt a politikust bízza meg a feladattal, akinek reálisan a legkedvezőbb esélye nyílik a stabil parlamenti többség megteremtésére.

A mandátumért folyó küzdelemben a legfőbb esélyes az ügyvezető miniszterelnök, Benjámin Netanjahu, akinek jobboldali-konzervatív formációja, a Likud huszonhét mandátumot szerzett a százhúsz fős törvényhozásban a keddi választásokon, ezzel a parlament legerősebb pártja maradt. Legfőbb kihívója, a korábbi vezérkari főnök Gadi Eisenkot újonnan alapított, Jasar nevű tömörülése huszonegy képviselői helyet mondhat magáénak. A szavazatok megoszlása azonban patthelyzetet teremtett Jeruzsálemben: sem a Netanjahu mögött álló korábbi kormánypárti tömb, sem a változást sürgető ellenzéki blokk nem éri el önmagában a kormányzáshoz elengedhetetlen hatvanegy fős abszolút többséget.

Kétpólusú patthelyzet és a mandátumszerzés lépcsőfokai

A kormányalakítási folyamat szigorú alkotmányos forgatókönyv szerint zajlik. Az elnök által felkért miniszterelnök-jelöltnek huszonnyolc nap áll rendelkezésére a koalíció tető alá hozására, amely indokolt esetben további tizennégy nappal meghosszabbítható. Amennyiben a kijelölt politikus kudarcot vall, az államfő egy másik parlamenti képviselőt bíz meg huszonnyolc napos határidővel. Ha ez a kísérlet sem vezet eredményre, legalább hatvanegy képviselő közös indítványban javasolhat egy harmadik jelöltet, akinek tizennégy napja van a kabinet felállítására.

Amennyiben valamennyi kísérlet zátonyra fut, a kneszet automatikusan feloszlik, és kilencven napon belül új parlamenti választásokat kell kiírni az országban. Jichák Hercog többször megerősítette: minden diplomáciai és elnöki eszközt megragad annak érdekében, hogy elkerülje a választási spirál megismétlődését, amely az elmúlt években évekre megbénította az izraeli belpolitikát és a gazdasági döntéshozatalt.

Történelmi áttörés és utcai megmozdulások Tel-Avivban

A jelenlegi helyzet legfőbb sajátossága az arab választók rendkívüli mozgósítása. A választásra jogosultak körében tapasztalt magas részvételnek köszönhetően a két arab lista – az Egyesült Lista és az iszlamista-konzervatív Raam – összesen tizenkilenc mandátumot szerzett a kneszetben, ezzel megduplázta a 2022-es voksoláson elért eredményét. Tel-Aviv belvárosában szombaton ezrek vonultak utcára, követelve, hogy az ellenzéki erők nyissanak a kisebbségi képviselet felé, és vonják be az arab pártokat a leendő kormányzati koalícióba a szélsőjobboldal hatalomból való kiszorítása érdekében.

Matematikai szempontból az arab frakciók támogatása jelenti az egyetlen reális alternatívát a Netanjahu-ellenes erők számára a hatvanegy fős többség megteremtéséhez. Manszúr Abbász pártja korábban, a Naftali Bennett és Jaír Lapid vezette koalíció idején már vállalt történelmi szerepet a törvényhozásban, ám a jelenlegi háborús helyzetben az együttműködés megújítása mindkét oldalon komoly politikai kockázatokkal jár.

Eisenkot négy feltétele és a megegyezés határai

A kormányfői posztra pályázó Gadi Eisenkot határozott elvi korlátokhoz kötötte a kisebbségi pártokkal való együttműködést. A volt vezérkari főnök négy alapvető követelést fogalmazott meg a lehetséges partnerek felé: a legfontosabb pontok között szerepel Izrael elismerése zsidó, demokratikus és liberális államként, amely minden polgára számára teljes jogegyenlőséget garantál. Emellett elengedhetetlen feltételként szabta meg a Hamász terrorszervezetként való kategorikus elítélését, a gázai katonai struktúrák felszámolásának támogatását, valamint a palesztin fegyveres csoport kizárását bármiféle jövőbeli politikai hatalomból.

Kérdéses marad, hogy az arab pártok vezetése és szavazóbázisa képes-e elfogadni ezeket a biztonságpolitikai peremfeltételeket a koalíciós partnerségért cserébe. Míg Manszúr Abbász a szociális és polgári jogok érvényesítését helyezi előtérbe, az Egyesült Lista baloldali és nacionalista tagjai élesen bírálják a kormány katonai fellépését. Hercog szerdai egyeztetései így nem csupán az új kormányfő személyéről döntenek, hanem arról is, hogy a mélyen megosztott izraeli társadalom képes-e új politikai konszenzust teremteni a háborús válság árnyékában.

Összefogna az izraeli ellenzék az arab képviselőkkel, Benjamin Netanjahu választási csalást kiált