Három hónap alatt jelentősen lassult a gazdaság növekedése, keményen sújtja Magyarországot az aszály

Az előző negyedévhez képest mindössze 0,1 százalékkal, a tavalyi harmadik negyedévhez képest 1,5 százalékkal nőtt Magyarország GDP-je a 2026 júliusa és szeptembere közötti háromhónapos időszakban – jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amely szerint az első és a második negyedév között 0,6 százalékos negyedéves és 1,7 százalékos éves összevetésű GDP-növekedésről van szó.

Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok, illetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit éppen úgy, mint az első két negyedévben és az első félévben. Ezek a számok kissé alulmúlják azokat a várakozásokat, amelyek a Tisza-kormány 2026-os pótköltségvetésében szerepelnek. Magyar Péter kabinetje 2 százalékos GDP-növekedéssel számolt az Orbán-kormány álmaiban szereplő 4,1 százalék helyett.

A szűkszavú első becslés a részletekből mindössze annyit tárt fel, hogy a GDP harmadik negyedévi növekedéséhez leginkább az ipar járult hozzá, a növekedést továbbra is támogatta a szolgáltatások teljesítménye, a mezőgazdaság jelentősen fékezte. Utóbbi oka nyilvánvalóan a Magyarországot sújtó kemény aszály, a hatására pedig jellemző, amiről a KSH nyomán írtunk még szeptember 1-én vagyis hogy a mezőgazdaság GDP-hez hozzáadott értéke az aszály következtében 12,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. 

A GDP következő negyedévi részletes adatait december 1-jén közli második becslésében a KSH.

Ez bizony kellemetlen

Kellemetlen, bár nem teljesen váratlan meglepetést okozott a harmadik negyedéves GDP-adat, a magyar gazdaság növekedése ugyanis elmaradt az elemzői várakozásoktól – értékelte a KSH pénteki jelentését Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A szakember szerint a gyenge teljesítményben a szolgáltatások korábbinál is szerényebb növekedése játszhatott szerepet, miközben az ipar bővülése sem tekinthető általánosnak.

Az ipari teljesítményt elsősorban néhány nagyberuházás, köztük a komáromi Foxconn, a kecskeméti Mercedes és a debreceni BMW termelésének felfutása húzhatta. Regős szerint ezek a következő időszakban is támogathatják a gazdasági növekedést, ugyanakkor komoly probléma, hogy hatásuk alig terjed tovább a magyar gazdaságban. A nagyüzemek kevés hazai beszállítóval működnek együtt, a kutatás-fejlesztési tevékenységük jelentős része pedig nem Magyarországon zajlik. A mezőgazdaság visszaesése eközben a vártnál is nagyobb lehetett, noha az ágazat mindössze a GDP mintegy három százalékát adja.

Még mindig a fogyasztás a pillér

A gazdaság felhasználási oldalán továbbra is a lakossági fogyasztás lehetett a növekedés legfontosabb hajtóereje, de ennek lendülete is mérséklődhetett. Bár a reálbérek emelkedtek, az év eleji költségvetési élénkítés hatása fokozatosan gyengül, az augusztusi kiskereskedelmi adatok pedig már visszafogott keresletet jeleztek. A beruházásoknál szintén kedvezőtlen meglepetés érkezhet, elsősorban egyes állami fejlesztések leállítása miatt. A külkereskedelem sem feltétlenül segítette a növekedést, az ipari termelés élénkülése ellenére a termékexport gyengén alakult, miközben a gépimport és a megnövekedett villamosenergia-igény az importot emelhette.

Regős Gábor a friss adatok alapján már valószínűbbnek tartja, hogy az idei GDP-növekedés közelebb lesz az 1,5 százalékhoz, mint a kormány által várt 2 százalékhoz. A negyedik negyedév ugyanakkor erősebb lehet, részben azért, mert a mezőgazdaság már nem jelenthet akkora visszahúzó erőt. A gyenge harmadik negyedév azonban a jövő évi kilátásokat is rontja. A közgazdász szerint korábbi, 2,5 százalék körüli növekedési várakozása túlzottan optimistának bizonyulhat, különösen akkor, ha a minimálbér és a garantált bérminimum emelése elmarad a korábbi években megszokott mértéktől. Az ipari nagyberuházások termelésének további felfutása és a mezőgazdaság idei gyenge teljesítményéből adódó alacsony összehasonlítási alap ugyanakkor segítheti a növekedést. A döntő kérdés az lesz, hogy sikerül-e újraindítani a beruházásokat, beleértve a vállalati fejlesztéseket, a lakáspiacot és a korábban leállított állami projekteket.