Trump vejének titkos számlái és az arab megbékélés

Négy éven át gyűjtött információkból rakta össze Matthew Cole újságíró Jared Kushner történetét. A sztori 2017-ben indult, amikor a holland katonai hírszerzés és biztonsági szolgálat, az MIVD (Militaire Inlichtingen- en Veiligheidsdienst) lecsapott egy orosz katonai hírszerzőre, aki a hadsereg vezérkarának hírszerző főcsoportfőnöksége, a GRU egyik ügynöke volt, s otthonosan mozgott a banki adatlopásokban. Az internet sötét részén, a dark weben tevékenykedő hacker orosz megbízással indult Nagy-Britanniába. A hollandok engedélyt kértek és kaptak a brit kormánytól, hogy  érkezésekor lekapcsolhassák. Londonban aztán két opciót vázoltak neki: együttműködik, vagy a britek letartóztatják. Utóbbi esetben hosszú börtönévek elé nézhet, figyelmeztették, mire az orosz úgy döntött, munkaadót vált.

Holland kenyéradójának hozzáférést biztosított a GRU egyik legérzékenyebb adatbankjához, a rosztovi orosz hackercsapat egy távoli szerveréhez. Itt a hollandok  a titkos fájlok között nem kis meglepetésükre képernyőképeket találtak Jared Kushner telefonjáról, aki akkoriban egy iPhone X modellt használt arcképes azonosítóval.

Hágában az MIVD hackercsapata megtalálta a telefon sérülékeny pontját, és ‘bebújtak a készülékbe”, a képernyő-felvételeket saját belső szervereiken kezdték el tárolni. Látták, amint Kushner a készülékről belépett egy, az Egyesült Arab Emírségekben vezetett bankszámlára, amelyre több százmillió dollár érkezett egy azerbajdzsáni bankból. Első értékelésük szerint a számla kapcsolatban állhatott az azerbajdzsáni kormánnyal. A hírszerzők kezdetben úgy vélték, hogy ez is a diplomácia útja, csak éppen a szokásosnál rövidebb – írja egyik forrására hivatkozva a Vanity Fairben Cole.

Arab pénzalap amerikai külpolitikai célokra

Az MIVD elemzői azonban úgy gondolták, hogy a vizsgált ügyek szinte mindegyikét valamiféle orosz összeesküvés gyanúja lengi körül. Ráadásul ebben az időben, Donald Trump első elnöki ciklusában már javában nyomozott Robert Mueller amerikai rendkívüli megbízott ügyész az elnök orosz kapcsolatai után, s milyen befolyást gyakorolhattak az oroszok a 2016-os választási kampányban.

A hollandok ekkor Kushner arab kapcsolataira feküdtek rá: Mohamed bin Szalmán (MBS) trónörökös akart lenni, az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Mohamed bin Zajed (MBZ) pedig meg akarta buktatni Obama iráni atomalkuját. Kushner mindkettőjük támogatását szerette volna megszerezni ahhoz, hogy a palesztinokat rákényszerítse egy Izrael számára is elfogadható megállapodásra.

Trump első elnöki ciklusának elején MBZ és MBS felajánlotta, hogy finanszíroznak egy elkülönített pénzalapot, amely ‘segíti’ az új amerikai kormány külpolitikai céljait. Az elképzelés része volt például Donald Trump Mexikó és az Egyesült Államok közötti határfalának finanszírozása, ami hozzájárulhatott volna az elnök újraválasztásához. Több mint 10 milliárd dollárt ígértek az alapnak Kushneren keresztül. MBZ azonban egyre határozottabban igyekezett rávenni a Trump-kormányt MBS királyi ambícióinak támogatására, és állítólag emiatt a pénzalap terve kifulladt. Ehelyett MBZ és MBS két milliárd dollárt utalt, legalább két bankszámlára, amelyekhez Kushner hozzáfért.

Álcázott jótékonykodás azeri kitérővel

Az Alfa jelű számlát az Egyesült Arab Emírségek legnagyobb bankjánál, a First Abu Dhabi Banknál vezették. A számlát MBZ a testvérére, Tahnoon bin Zajedra bízta, aki a bank elnöke volt. A pénz felhasználását Kushner és MBZ felügyelte, illetve részben maga is irányította. Mindketten úgy vélték, hogy az izraeli–palesztin konfliktus lezárásához átfogó megállapodásra, illetve a térség politikai térképének az átrajzolására van szükség.

„Jared megígérte MBZ-nek, hogy ha részt vesznek az alapban, akkor Trumpnál képviseli az ő programjukat. Azt akarta, hogy Izrael és az arab államok normalizálják a kapcsolataikat, mert így az üzleti lehetőségek is megnyílhatnak.” – mondta el egy névteles forrás Cole-nak.

Az Alfa elsőre kormányzati program finanszírozására fordított forrásnak tűnt, amelyből MBZ például állami iskolák működését fedezte. A pénz útja azonban arra utalt, hogy az átutalásokat titokban akarták tartani, legfőképp azért, merthogy a szálak az Egyesült Államok elnökének egyik vezető tanácsadójáig értek el. A hollandok felkutatták, hogy a teljes összeg egy azerbajdzsáni bankból amerikai dollárban érkezett.

Azerbajdzsánban pénzt mosni nem nagy kunszt – mondják. A tranzakcióért 6–7 százalékos díjat számolnak fel, de hajlandók több százmillió dollár értékű szaúdi riált vagy emírségekbeli dirhamot fogadni, majd átrakják az ügyfél által megadott bankszámlára, és már „átlátható is”. A hollandok azt látták, hogy a feltehetően az azerbajdzsáni kormányhoz köthető bank több százmillió dollárt utalt egy dubaji számlára.

Az Alfa számlának azonban volt egy másik, a hollandok számára láthatatlan vonatkozása is, merthogy azt névlegesen jótékonysági szervezet kezelte. S mint kiderítették, ezen keresztül a szervezet fedőtevékenységként szolgált az emírségek külföldön folytatott titkos katonai és hírszerzési műveleteinek finanszírozására, mi több, fegyvervásárlásokra. Cole szerint Kushner jelentős összegeket utalt néhány magánszemélynek, köztük egy hadúrnak, egy zsoldosnak és egy egykori bérgyilkosnak.

Vajon miről beszélt Trump veje a családi ebédeknél?

Matthew Cole jóhiszeműen azt írja, hogy Kushner tevékenységét úgy is elképzelhetjük, mintha a CIA igazgatójaként járt volna el. Akkor a számla fenntartása – elnöki jóváhagyással és a Kongresszus tájékoztatása mellett – a munkaköri feladatai közé tartozhatott volna. Csakhogy Kushnernek ilyen felhatalmazása nem volt. Munkáját kizárólag apósa, Donald Trump felügyelte. Négy magas rangú kormányzati tisztviselő – köztük két nemzetbiztonsági tanácsadó, a Fehér Ház egykori kabinetfőnöke és a CIA korábbi igazgatója – azt állította, nem tudott arról, hogy az elnök engedélyezte volna Kushnernek a külföldi kormány bankszámlájához való hozzáférést.

Kushner jogi képviselője szerint Trump jóváhagyása nélkül ügyfele semmit nem intézett és tagadta, hogy annak bármilyen kapcsolata lett volna azzal a bizonyos jótékonysági szervezettel és vezetőivel. Ha Kushner nem jelentette be a számlához való hozzáférését hivatalosan a kormánynak, és az adóbevallásában sem tüntette fel, akkor törvényt sértett.

Az Alfa számla mellett MBS legalább egy másik, Kushner számára létrehozott számlára is pénzt utalt, ezt az egyszerű megkülönböztetés kedvéért Béta számlának nevezte el Cole. 2018 tavaszán a trónörökös hozzávetőleg egymilliárd dollárt juttatott el Izraelbe Azerbajdzsánon keresztül Kushner számára. Erről Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is tudomást szerzett, de a hollandok nem tudták megfejteni, honnan. Viszont állítólag Netanjahu megkövetelte Kushnertől, hogy minden tranzakció előtt tájékoztassa őt.

Kushner David M. Friedman nagyköveten keresztül továbbította üzeneteit, aki gyakran találkozott Netanjahuval. A nagykövet tagadta, hogy tudott volna bármilyen, az Emírségektől Kushnernek küldött pénzről, vagy hogy ezzel kapcsolatos üzeneteket közvetített.

Külföldi ügynök vagy közel-keleti egységteremtő

Ám a történet még ezzel sem ér véget. Kushner egy harmadik, az előzőktől különálló számla létrehozásáról is tárgyalt MBZ-vel.

Izrael és az Egyesült Arab Emírségek akkoriban még titokban zajló közeledése részeként Kushner igyekezett tető alá hozni egy olyan megállapodást, amelynek értelmében Izrael segítséget nyújtott volna iráni katonai támadás esetén az Emírségeknek. Ehhez azonban fedezetre is szükség volt. A kormány ezért titokban újabb összeget utalt az izraeli központi bankhoz. Ez a konstrukció védelmi tartalékalapként szolgált volna váratlan helyzetekre.

A három számla együttesen egy olyan titkos kül- és katonapolitikai együttműködés részét alkotta, amelynek politikáját Kushner Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia vezetőivel egyeztetve alakította ki.

Bár Kushner elnöki vezető tanácsadói tisztsége nem járt fizetéssel, hivatalos kormányzati alkalmazottnak számított. Az amerikai jogszabályok előírják, hogy akik külföldi hatalom nevében lobbiznak, kötelesek bejelenteni az igazságügyi minisztériumnak.

Egy volt ügyész szerint, ha Kushner bármit megígért MBZ-nek és MBS-nek az általuk felajánlott pénzért cserébe – akár csak annyit, hogy beszél az apósával –, az sérthette az antikorrupciós törvényeket, valamint a külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályokat is.

A Vanity Fairben kivonatolt könyv (Princes and Thieves: Jared Kushner and Mohamed bin Zayed’s Secret Plot to Remake the Middle East) és a szerző által írt cikk visszavonását követeli Kushner, aki mindent tagad és perrel fenyegetőzik. Trump elnök hasonlóan reagált: minden állítás hamis. Fake.