Lesz-e kezdőrúgás? – A választás előtt törölték a Tiborcz-üzlettárs Paár Attila jelzálogjogát a Kecskeváros telkéről

A kecskeméti futballcsapat, a lila-fehér KTE régi futballpályája 30 éve elhagyatottan és gazzal felverve áll a kecskeméti vasútállomás mellett, a Cifrapalotától öt-tíz perc sétányira, szélén az ikonikus, régi víztoronnyal. A csendes és lassú enyészet metaforája lehetne ez a közel háromhektáros látkép, ha nem tudnánk, hogy a háttérben milliárdos pénzügyi érdekeltségek és ügyletek húzódnak. Az új városrészként aposztrofált Aegopolis (latinul kecskeváros) elnevezésű fejlesztésnek azonban most újra esélye nyílt a megvalósulásra. A helyszínen kihelyezett táblák szerint november 2-án munkagépek vonulnak fel, és megkezdődik a terület körbekerítése. A beruházás mögött álló társaság megerősítette, hogy az előkészítési munkákkal a West Hungária Bau Kft.-t (WHB) bízták meg.

A Népszabadság megkeresésére Lipovits Szilárd, az Aegopolis beruházója, a Green Mall Projekt Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a következő szakaszban is szívesen dolgoznának együtt a WHB-vel. Lipovits egyébként a Green Mall tulajdonosának, a Realand Capital Befektetési Zrt.-nek a vezérigazgatója is. – Bízunk abban, hogy az eddigi együttműködés a projekt következő szakaszában is folytatódhat, és a kivitelezési feladatok ellátásával is a West Hungária Bau Kft.-t bízhatjuk meg – fogalmazott Lipovits.

 

A választás nem számít?

 

Mivel a márciusi fakivágások óta nem volt látható mozgás az Aegopolis körül, a jövő hétfőre várható tereprendezés feltűnő esemény lesz. Megkérdeztük a beruházói oldaltól, hogy az áprilisi országgyűlési választások miatt vannak-e késlekedésben.

A WHB marketingvezetője válaszában azt írta, hogy a választások eredménye alapvetően nem befolyásolta a beruházással kapcsolatos terveiket. Szikszai Zsanett tájékoztatása szerint az építési engedélyt már megszerezték, a terveket az Országos Építészeti Tervtanács is megvizsgálta, és 2025-ben engedélyezésre javasolta.

– A végleges beruházási döntés meghozatalakor ugyanakkor figyelembe kell vennünk a mindenkori gazdasági és szabályozási környezetet, valamint a befektetői feltételek alakulását. Ezek közül jelenleg a kereskedelmi fejlesztéseket érintő szabályozás jövője is fontos szempont – válaszolta a WHB részéről Szikszai Zsanett. Hogy pontosan mely előírások változásával számolnak, azt nem részletezte.

 

A csapadékvízen úszhat el az építkezés?

 

Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester egy októberi, a Gong Rádióban elhangzott interjúban arról beszélt, hogy augusztusban egyeztettek utoljára az Aegopolis beruházójával. A találkozó központi témája a csapadékvíz kezelése volt. – A város azt szeretné, hogy a területre hulló esővizet lehetőség szerint helyben tartsák, és a zöldfelületek öntözésére használják – mondta akkor Szemereyné és hozzátette, a beruházó gondolkodási időt kért, és a polgármester beszámolója szerint azóta nem volt újabb egyeztetés.

Egy ilyen aszályos nyár után nehéz volna vitatni a víz helyben tartásának jelentőségét. Csakhogy a probléma korántsem új, egy 2025 novemberében nyilvánosságra került önkormányzati dokumentumban már részletesen foglalkoztak vele. A Bácsvíz akkor jelezte, hogy a környék már eleve túlterhelt csapadékcsatorna-hálózata nem képes befogadni a beruházásból származó többletvizet. A beruházó egy 1200 köbméteres tározóval oldotta volna meg a problémát, amelyből késleltetve engedték volna a csapadékot a csatornába. A Bácsvíz azonban ezt sem fogadta el, és olyan megoldást kért, amely nem igényel közcsatorna-csatlakozást.

A vízelvezetés kérdése tehát már legalább 2025 novemberében ismert volt, és azóta sem sikerült megnyugtatóan rendezni. Szikszai Zsanett a Népszabadság kérdésére megerősítette, hogy továbbra is keresik a megoldást. – Az önkormányzattal együttműködve olyan fenntartható megoldás kialakításán dolgozunk, amely lehetővé teszi a csapadékvíz helyben tartását, hasznosítását és a vízgazdálkodás optimalizálását – nyilatkozta a WHB marketingvezetője. Egyelőre azonban a lakások helyett csak a kerítés és a kamerarendszer megépítése tűnik biztosnak. A beruházó az ismétlődő illegális hulladéklerakásokkal és az illetéktelen területhasználattal indokolja a terület november 2-i lezárását.

 

Labda helyett forró krumplit passzolgatnak

 

A kecskeméti futballcsapat, a KTE 1995-ben új helyre költözött. Régi pályájuk ezután tíz évig üresen állt. Csak egy-egy vándorcirkusz vagy a városi majális idejére telt meg élettel. Az önkormányzat 2005-ben nettó 520 millió forintért adta el a telket az osztrák érdekeltségű – és több magyarországi plázát felépítő – Magnum Hungaria Centrum Kft.-nek.

Kecskemétre egy 62 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontot terveztek. Az engedélyezési akadályok, a lakossági ellenállás és később a plázastop azonban keresztülhúzták a számításaikat. Az építkezés elmaradt, a Magnum pedig eladósodott. Alig néhány hónappal a telek megvásárlása után, 2005 novemberében már 27,5 millió eurós keretbiztosítéki jelzálogjogot jegyeztek be az ingatlanra az osztrák Erste Bank javára. (Ez nem a tényleges hiteltartozás összege volt, hanem a banki követelést biztosító keret.) A társaság a 2017-es beszámolója szerint ekkor 2,34 milliárd forinttal tartozott az Erste Banknak, további 730 millióval pedig az osztrák Real 4 You Holdingnak. A bank felé fennálló tartozást beruházási hitelként tartották nyilván. Hogy a pénzt pontosan mire fordították, nem tudjuk. A bevásárlóközpont mindenesetre soha nem épült meg.

A telek tovább gazosodott. Esténként amatőr futók vették birtokba, és kutyafuttatóként épült be a város életébe. A háttérben azonban 2018 elején új tulajdonosi kör jelent meg.

A Realand Capital Zrt. 2018 elején megszerezte a telket birtokló Magnumot, amely Green Mall Projekt Kft. néven működött tovább. A vételárat nem ismerjük. Azt viszont igen, hogy a társaság a tulajdonosváltás idején már több mint hárommilliárd forintos adósságot görgetett maga előtt. A hitelező is megváltozott. 2018 márciusában az Erste Bank helyére a Kulcs Faktor Zrt. került az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog jogosultjaként. A történet itt válik igazán érdekessé.

 

Játékoscserék a pályán kívül

 

2021 novemberében a korábbi győri jegyző, Lipovits Szilárd lett a Green Mall Projekt Kft. ügyvezetője. Megbízatása 2024. november 4-én megszűnt, mindössze tizenhat nappal azelőtt, hogy újabb érdekes változás jelent meg a telek tulajdoni lapján. November 20-án ugyanis a Kulcs Faktor helyére személyesen Paár Attila, a West Hungária Bau építőipari cégcsoport meghatározó tulajdonosa került. A földhivatali nyilvántartás szerint engedményezés útján szerezte meg a korábbi, 27,5 millió eurós keretösszegű jelzálogjogot.

Lipovits távozása nem bizonyult hosszúnak: 2025. április 1-jétől ismét ő a Green Mall Projekt Kft. ügyvezetője. Emellett 2025 februárjától a társaság tulajdonosának, a Realand Capital Zrt.-nek a vezérigazgatói tisztségét is betölti.

Másfél évig ezután nem történt látványos változás a telken. 2026 márciusában azonban a WHB is megjelent a beruházás nyilvános kommunikációjában. A cég saját nevében jelentette be a fakivágásokat, és az önkormányzattal folytatott egyeztetésekre hivatkozott. A területen később régészeti kutatóárkokat is kialakítottak, amelyeket ideiglenesen körbekerítettek.

A következő fontos dátum 2026. április 2.: ezen a napon törölték az ingatlan-nyilvántartásból Paár Attila jelzálogjogát. Tíz nappal később zajlott Magyarországon az Orbán-kormány bukását jelentő 2026-os parlamenti választás.

Azóta a KTE régi pályája csak gazosodik: a helyiek inkább kerülik, már a kutyafuttatók és a sportolók sem használják. A leomlott téglakerítések mögött illegális hulladéklerakó alakult ki, itt gyakran tanyáznak hajléktalanok. A lelátóról azonban vannak még, akik figyelik, mi történik a projekttel, lesz-e kezdőrúgás:  ez eddig olyan meccs, amelyen már a kezdés előtt megvolt a játékoscsere, a klub- és szponzorváltás. S hogy végül pályára lépnek-e a szereplők, vagy a bíró még a kezdő sípszó előtt lefújja a mérkőzést, egyelőre nem tudni.

 

Kicsoda Paár Attila?

 

Paár Attila a magyar építőipar egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb vállalkozója. A 2026-os A 100 leggazdagabb magyar lista 140,4 milliárd forintra becsülte vagyonát, amivel a 22. helyen szerepelt.

1997-ben alapította a West Hungária Bau Kft.-t (WHB), amely jelentős cégcsoporttá nőtt.

• 2015-ben megvásárolta meg Tiborcz István 50 százalékos résztulajdonát a hírhedt Elios Zrt.-ben.
  
  
•  
• A WHB vezette a Magyar Állami Operaház felújításának kivitelezői konzorciumát is, amelynek eredetileg 14,2 milliárd forintos szerződéses értéke 2021-re 27,5 milliárdra emelkedett.
  
  
• Részt vettek a csengeri okosbörtön építésében, amelynek költsége 50 milliárdról 87,5 milliárd forintra nőtt – igaz, a háttérben a műszaki tartalom is változott.
  
  
• A WHB Mészáros Lőrinc egyik vállalkozásával közösen, egyedüli ajánlattevőként nyert el egy nettó 3,4 milliárd forintos építési megbízást Paks II-nél.
  
  
• A cégcsoport a debreceni CATL-gyárhoz, a szegedi BYD-beruházáshoz és a Mátrai Erőmű fejlesztéséhez kapcsolódó munkákban is részt vesz, járműveiket az M1-es autópálya szélesítésénél is rendszeresen látni.