Átszervezés: hatalmas munkaügyi pert vesztett a rendőrség, több ezer ember sorsáról van szó 

„A döntés nem csupán a személyzeti intézkedés jogszerűségét érinti, hanem meghatározza a rendvédelmi szervek munkáltatói joggyakorlatát minden olyan esetben, amikor működési okból, ideiglenes jelleggel a szervezeti működés megváltozik. Az ügy társadalmi jelentőségét az alapozza meg, hogy a rendőrség munkáltatói gyakorlata több ezer hivatásos állományú személy szolgálati jogviszonyát érintheti az esetlegesen felmerülő hasonló ügyekben.”

A Népszabadság birtokában lévő bírósági anyagok szerint egyebek közt erre hivatkozva szerette volna elérni a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság idén szeptemberben, hogy a Kúria megváltoztassa azokat a jogerős ítéleteket, amelyek hét egyenruhás munkaügyi perében elkaszálták a rendőrséget. A Kúriánál azonban a testület semmire sem jutott, mert a felülvizsgálati kérelmet befogadásra alkalmatlannak találták.

De mi miatt ment el a testület a jogerős ítéletek ellenére a végsőkig, hogy igazat kaphasson?

Másfél évvel ezelőtt, 2025. február 24-én a Szegedi Rendőrkapitányság Párizsi körúti épületét kiürítették, a rendőrségi fogdát bezárták. Az ott szolgálatot teljesítő állomány addig egy olyan épületben dolgozott, amelynek állapotát a belügyminiszter, Pintér Sándor már 2019-ben egy lakossági fórumon veszélyesnek minősítette.  A Népszabadság információi szerint például a fogda őrségének eredetileg vízszintes folyosója annyira lejtett, hogy az ételhordó kocsi elgurult a folyosó másik végére.

 

 

A bezárt rendőrségi épület állományának egy részét másik megyébe rendelték át, másoknak pedig a kinevezésük szerinti feladatkörtől eltérő teendőket és/vagy közterületi szolgálatot írtak elő. Így volt, akit fogdaőrből vagy fogdafelügyelőből kísérőőrré „minősítettek át”. Ezt többen sérelmezték. Közülük heten szolgálati panaszt nyújtottak be, amit a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetői elutasítottak, mondván, a helyzet csak ideiglenes.

 

Perelnek a hetek

 

A hetek ezt követően munkaügyi bírósághoz fordultak a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) segítségével. „A kialakult helyzet miatt nyílt levelet tettünk közzé a honlapunkon, majd hivatalos megkereséssel fordultunk a munkáltatóhoz annak érdekében, hogy az érintett állomány szolgálati helyzetét jogszerűen és rendezett módon kezeljék” – mondta a Népszabadságnak Pongó Géza, az FRSZ főtitkára. Hozzátette, hogy az FRSZ-t a belügyi és rendőri vezetés részéről válaszra sem méltatták.

– Azt szerettük volna elérni, hogy a fogda bezárásával előállt helyzetet a munkáltató a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szabályai szerint, tisztességesen és kiszámíthatóan rendezze. Vagyis minden érintettnek olyan szolgálati beosztást ajánljanak fel, amely figyelembe veszi az életkorát, több évtizedes szakmai múltját, képzettségét, végzettségét és képességeit. Éppen ezért azt kértük a bíróságtól, hogy kötelezze a rendőrséget az átszervezés esetére előírt személyzeti-munkaügyi eljárások lefolytatására – közölte a szakszervezeti vezető.

A bíróság idén tavasszal, az április 12-én megtartott országgyűlési választások után egy nappal jogerősen kimondta, hogy a szegedi rendőrségi fogda bezárása és az egyenruhások feladatainak megszüntetése ténylegesen átszervezésnek minősül. Ezt pedig az állománytábla módosításával jár. Az pedig, hogy a rendőrség ezt nem papírozta le, nem történhet meg a munkavállalók terhére.

A bíróság kijelentette: a rendőrség nem kényszerítheti arra a munkaügyi pert kezdeményező rendőröket, hogy bizonytalan ideig egy másik munkakör (kísérőőr) feladatait lássák el. Ezért a rendőrséget arra kötelezték, hogy folytassa le az átszervezés miatti hivatalos eljárást új beosztás felajánlásával, vagy annak elutasítása esetén, szüntesse meg a szolgálati jogviszonyt felmentéssel és végkielégítés biztosításával.

 

Több ezer emberről lehet szó 

 

A rendőrök bírósági ítéletei a következőket rótták fel a testületnek: „papíron” fenntartott alosztály, ténylegesen kicserélt munkakörök, a munkáltatói mulasztás következményeinek áthárítási tilalma, a munkaköri feladatok önkényes meghatározásának tilalma, jogellenes megfosztás a felmentés lehetőségétől, jogbizonytalanságban tartás és az uniós jog által védett kiszámíthatóság sérelme.

Ezt a teljes bírósági vereséget a rendőrség nem fogadta el, és felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriára. Ebben hangsúlyozta, hogy a rendőrség gyakorlata több ezer hivatásos állományú személy szolgálati jogviszonyát érintheti. Felhozták, a korábbi álláspontjukat fenntartva, hogy a fogda bezárása miatti intézkedések nem minősültek átszervezésnek, mivel a feladatellátás (a fogvatartottak őrzése) továbbra is szükséges és fennáll. Emellett ragaszkodtak ahhoz is, hogy a helyzet csak ideiglenes.

Próbálkoztak még azzal, hogy első fokon – a Szegedi Törvényszéken – két esetben is elutasították a rendőrök keresetét, öt esetben helyt adtak annak, ami – véleményük szerint – jogvita, így a Kúriának kell döntenie. Erre hivatkozva kérték a jogerős ítéletek megváltoztatását és a rendőrök keresetének elutasítását. Ám nem jártak sikerrel, mert a Kúria befogadásra is alkalmatlannak találta a felülvizsgálati kérelmet.

Mindenesetre az ügyet ismerő forrásunk úgy látja, hogy nem véletlenül ment el a rendőrség a végsőkig. Úgy vélekedett, hogy a pervesztesség ellenére azért fordulhatott a testület a Kúriához, hogy egy esetleges számára kedvező döntés esetén így keressen valamilyen jogi hivatkozást arra, hogy a szervezeti változtatásokat ne kelljen átszervezésnek nevezni, ami révén a hivatásosoknak lehetőségük van leszerelni a létszámgondokkal küzdő rendőrségtől.

A pert indító rendőrök többsége egyébként a helyzet végleges rendezését már nem várta meg: a kialakult, általuk méltánytalannak megélt helyzet miatt a távozás mellett döntött.

Az üggyel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Belügyminisztériumnak (BM). Többek között tisztázni szerettük volna, hogy a BM által kommunikált strukturális átalakítás átszervezésnek minősül-e, illetve tudni szerettük volna azt is, hogy a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság miért hivatkozott több ezer rendőrt érintő munkáltatói gyakorlatra. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, de ha megkapjuk azt, közzé tesszük.

 

Mi is az átszervezés?

 

Az átszervezés a rendvédelmi szervnél végrehajtott minden olyan, az állománytáblázat módosításával járó szervezési intézkedés, amelynek következtében a hivatásos állomány tagja által betöltött szolgálati beosztás megszűnik, vagy lényeges tartalma – így különösen a szolgálati beosztás besorolása vagy az ahhoz rendelt képesítési, képzettségi, végzettségi követelmények –, vagy a szolgálatteljesítés helye megváltozik.

Nem minősül átszervezésnek, ha a rendvédelmi szerv egészét vagy érintett szervezeti egységét más rendvédelmi szervvel összevonják, esetleg annak alárendelik, és ennek következtében a hivatásos állomány tagja más rendvédelmi szerv állományába kerül, feltéve, hogy a szolgálati beosztás lényeges tartalma nem változik, nem minősül továbbá átszervezésnek – a szolgálati beosztás lényeges tartalmának módosítása nélkül – a szolgálati beosztás megnevezésének módosítása