Lélegeztetőgép-botrány: eljutnak-e Orbán Viktorig?

Hárommilliárd forintot meghaladó hasznot mostak tisztára, majd 660 millió forint adó elkerülésével károsították meg az államkasszát azok a bűnszervezetben tevékenykedő elkövetők, akik az állami szervek részére lélegeztetőgépeket és egészségügyi maszkokat értékesítettek a Covid-19 járvány idején. A pénzügyi nyomozók összehangolt akciót hajtottak végre több helyszínen az országban és külföldi jogsegély alapján Ausztriában október 27-én hajnalban – közölte a NAV Bűnügyi Igazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya.

A közlemény szerint a bűnszervezet irányítói lélegeztetőgépek és egészségügyi maszkok beszerzésére irányuló szerződést kötöttek az akkor Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériummal, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal a koronavírus-pandémia idején 2020-ban, s ennek eredményeképp 800 lélegeztetőgép és 3 millió egészségügyi maszk érkezett Kínából. A védekezés céljából megrendelt eszközökért 15,6 milliárd forintot fizetett a magyar állam.

A beszámoló alapján az elkövetők az egészségügyi eszközök értékesítésével több milliárd forint összegű haszonra tettek szert úgy, hogy az adóterhek elkerülése érdekében tényleges tevékenységet nem folytató társaságokat összefogó céghálózatot hoztak létre. A szervezet csúcsán egy, a Budapesti Értéktőzsdén korábban jegyzett részvénytársaság helyezkedett el.

A NAV azt írta, a bűnös ügyletek alkalmával a számlagyártással megbízott társaságok, a megrendelő cég profiljába illő fiktív szolgáltatásokról olyan valótlan tartalmú számlákat bocsátottak ki, amelyekkel jogosulatlanul tudták csökkenteni a lélegeztetőgépek és maszkok értékesítését terhelő áfát. A bűnös tevékenységgel összefüggésben több, mint 660 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek. Az egészségügyi eszközökből eredő haszon egy részét az Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett társaság részére elutalták, másik felét pedig készpénzben felvették belföldön – tájékoztatott a hatóság.

Lélegeztetőgép-botrány: európai elfogató parancsot adott ki a NAV az ügy egyik kulcsfigurája ellen

A kényszerintézkedések során lefoglaltak és zár alá vettek mintegy másfél milliárd forintnyi vagyont. Egy férfit európai elfogatóparancs alapján Ausztriában lekapcsoltak, s még külföldön őrizetbe vették. Rajtuk kívül további 11 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, s két főt őrizetbe vettek közülük. A bűnszervezet szökésben lévő egyik irányítója jelenleg feltehetően Indonéziában tartózkodik, ellene nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Telex cikke szerint a 2020-as lélegeztetőgép-beszerzésekben érintett OTT-One egykori vezérigazgatója, Májer Bálint ellen adott ki körözést a rendőrség. A portál szerint Májer körözése utalhat arra, hogy az OTT-One lehet az érintett társaság, ami korábban a magyar tőzsdén is jelen volt. A cég valójában informatikai vállalkozás volt, és nem egészségügyi eszközök kereskedelmével foglalkozott.

A NAV nyomozását megkönnyítheti egy 2025-ben közzétett kormányzati videó, amelyben Orbán Viktor és a védekezésben közvetve vagy közvetlenül közreműködők vallanak az akkori időszakról. Ebben, utólag visszatekintve, számos olyan kijelentés hangzik el, amely akár meg is rengetheti néhány volt állami vezető pozícióját:  Orbán Viktor  például azt mondja: „Egy ismeretlen veszéllyel néztünk szembe, ezért a totális védekezés mellett döntöttünk. (…) Emberéletekről volt szó, ezért a legrosszabb forgatókönyvre való felkészülést kértem. Nem engedhettük meg azt, hogy akár egy ember is azért haljon meg, mert nincs lélegeztetőgép, nem állnak rendelkezésre a szükséges eszközök. Tehát a legrosszabbra kellett készülni, ennek megfelelő beszerzést rendeltem el. (…) Sok helyen fizikai közelharc volt, hogy melyik szállítmányt melyik repülőgépre rakják fel, ezért ki kellett küldeni a fürkészeket és portyázókat. (…) Ilyenkor az idő számít, minél hosszabb ideje vagy hivatalban, mondjuk külügyminiszterként, annál több kollégát ismersz, annál mélyebben vagy benne a rendszerben,  valaki, annál jobban ismered ki magad, jobban tudsz ügyeskedni, ravaszkodni, szervezkedni, valahogy összehozni a dolgokat, s Szijjártó miniszter úr hibátlan csapattal rendelkezett, és megszerzett mindent, amire szükség volt” – jelentette ki Orbán Viktor. 

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban megjegyezte, fel kellett deríteni, hol vannak Kínában olyan gyártási kapacitások, „amelyekről csak mi tudunk, olyan cégek, amelyeknek vannak légi szállító járművei. Izgalmas, de félelemmel és kételyekkel teli időszak volt, mert emberéleteket kellett megmenteni – fűzte hozzá. 

Orbán Viktor a videóban úgy fogalmazott, akkor azt gondolta, bizonyítani kell az embereknek, hogy a magyar állam hűséges hozzájuk. 

Emlékeztetőül: a Covid-járvány kitörése idején a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumban legalább 17 ezer lélegeztetőgépet szerzett be, de más csatornán is érkeztek ilyen eszközök, s csak a külügyre eső rész elérte a 300 milliárd forintot. Ugyanakkor szakemberek már akkor jelezték, hogy a gépek jelentős része felesleges, hiszen szakértő személyzet és infrastruktúra híján ezek töredékét tudták volna csak működtetni, s utóbb az is kiderült, hogy a szállítmányok egy része eleve nem is alkalmas a Covid-fertőzöttek életmentésére. A külügy 28 közvetítő cégen keresztül szerezte be a  készülékeket. Több szerződésben is felbukkan Menczer Tamás neve, aki ezen kontraktusok alapján összesen több mint 3000 lélegeztetőgép beszerzésében, mintegy 80 milliárd forint értékű ügyletben működhetett közre; ő ő vagy az általa felhatalmazott személy adhatott ki teljesítésigazolást.

Lélegeztetőgép-botrány: több mint hárommilliárd forintot mostak tisztára a Szijjártó-féle külüggyel üzletelő cégek

Az Orbán Anita által vezetett külügyi tárca utóbb átvilágíttatta az ügyleteket, s ennek során kiderült, hogy a dokumentáció hiányos volt, egyes adatokat töröltek, és több mint 12 ezer készülék nem volt használatban, miközben csak a tárolásuk több mint 2,3 milliárd forintba került. A tárca vezetése feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt.