Régóta várt változások jöhetnek a köznevelési törvényben 

Régóta várt változásokra lehet számítani a köznevelést érintő jogszabályokban, így a köznevelési törvényben és a pedagógusok új életpályáját szabályozó törvényben is – olvasható a Civil Közoktatási Platform (CKP) beszámolójában, amelyet egy múlt heti minisztériumi egyeztetést követően tettek közzé. Az egyeztetésen az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium köznevelési államtitkársága vázolta fel a köznevelést érintő törvények tervezett változásait fenntartói, érdekvédelmi és civil szakpolitikai szervezetek képviselőinek. 

Oktatási béremelés: nem akkor, nem annyi, a tanárokkal pedig nem is egyeztettek

A CKP beszámolója szerint az érintett témák között szerepelt a hatéves kortól kötelező iskolakezdés és az iskolaérettség megállapítására vonatkozó szabályok enyhítése. Az elhangzottak szerint már ebben a tanévben sem lesz szükség a szakszolgálatok bevonására azokban az esetekben, amikor a szülő és az óvodapedagógus is egyetért abban, hogy a hatéves gyermek még nem érett az iskolára és jobb, ha egy évig még óvodában marad. Az Orbán-kormány hat éve szigorított ezen, 2020. január 1-jétől pedig csak az Oktatási Hivatalnál (OH) lehetett kérvényezni az iskolahalasztást egy bürokratikus eljárás keretében, amelyhez minden szükséges dokumentumot, így a szakszolgálati vizsgálatok eredményeit is a szülőknek kellett beszerezniük. A végső döntést az OH hozta meg.

Az egyeztetésen szóba került a délután négyig tartó kötelező iskolai bent tartózkodás előírása is, amit a minisztérium megszüntetne, illetve átalakítana: a továbbiakban nem a hazaengedést, hanem a bennmaradást kellene kérni, ennek a lehetőségét az intézményeknek továbbra is biztosítaniuk kell majd. A CKP beszámolója szerint a heti öt testnevelésóra kötelezőségét is szeretnék eltörölni, amire különböző elképzelések vannak – például három tanóra és két választható sportfoglalkozás -, ám erről még kormányzati egyeztetés folyik. A CKP képviselője, Juhász Ágnes lapunknak azt mondta, a minisztérium az enyhítésen gondolkodik. Szerinte már az is enyhítés lehetne, ha visszahoznák azt a korábbi gyakorlatot, mely szerint az iskolai sportkörökben való aktív részvétel felmentést adna heti két testnevelésóra alól. 

2027-től Iskolafejlesztési programot indít a Tisza-kormány

Az érettségi követelményeivel kapcsolatban elhangzott, hogy azokat már a 2027/2028-as tanévben sorra kerülő érettséginél szeretnék enyhíteni, figyelembe véve a szakmai szervezetek jelzéseit, valamint az érettségi jellegének átalakításán is gondolkodnak. A tankönyvválasztás szabadságát is növelnék, enyhítések várhatóak mind a tankönyvek, mind a tankönyvpiac vonatkozásában. Az iskolai KRÉTA-rendszer felülvizsgálata is folyamatban van, különösen az Ovikréta esetén várhatóak változások. A szülők és a diákok jogai is törvényi szinten bővülhetnek, például az iskolai dokumentumok elfogadásánál és az igazgatói pályázatok véleményezésénél. Az iskolaigazgatók többletjogaival kapcsolatban a minisztérium képviselői azt közölték a CKP beszámolója szerint, hogy a tankerületek feladatait most tekintik át, addig nem várható változás. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében pedig szóba került egy új intézménytípus létrehozása is a halmozottan fogyatékkal élő gyermekek számára. A nevelés-oktatást közvetlenül segítők (NOKS), valamint a technikai dolgozók béremelésére a szakképzésben is biztosítanak forrást, a későbbiekben pedig új jogállási szabályokat hoznak létre a NOKS-dolgozók részére. 

A változtatásokról szóló törvénytervezetet november elején tervezi társadalmi egyeztetésre bocsátani a tárca, így még idén a parlament elé kerülhet. Juhász Ágnes lapunknak azt mondta, a CKP részéről azt is javasolták, hogy a kerettantervekhez, illetve a Nemzeti alaptanterv egyes részeihez (tanóraszámok, tantárgyak, tananyagelemek) ne legyen kötelező igazodni, ám erre a felvetésükre nem kaptak egyértelmű választ. 

Kövér László: Rosszabb állapotban van az oktatási rendszer, mint 16 éve volt