Lula történelmi győzelmet szerzett, Bolsonaro azonban kezdeményezi a brazil elnökválasztási eredmény megsemmisítését

Luiz Inácio Lula da Silva hivatalban lévő brazil államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás második fordulóját Brazíliában.A 80 éves politikus, a Munkáspárt jelöltje a szavazatok mintegy 51,8 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, a Liberális Párt élén álló Flávio Bolsonaro 48,2 százaléknyi voksot  kapott. Lulát ezzel negyedszerre választották meg Brazília elnökének, Bolsonaro azonban jelezte, hogy nem ismeri el a vereséget, kezdeményezni fogja, hogy az elnökválasztást megsemmisítsék. 

Lula győzelme történelminek számít, hiszen 1985 óta, vagyis azóta, hogy Brazília visszatért a demokráciához, még nem fordult elő, hogy első fordulóban vesztes elnökjelölt fordítani tudjon. A bravúrra jellemző, hogy a második legtöbb jogosult szavazóval rendelkező Minas Gerais államban 690 ezer szavazót állított maga mellé, az első fordulóban ugyanis 590 ezer szavazattal kapott ki, most viszont 99 ezer voksnyi többséggel nyert. Bár Bolsonaro São Paulo és Rio de Janeiro államban, a két névadó várost, Brazília két legnagyobb városát Lula vitte úgy, hogy Rióban fordítania kellett. Az egész a mobilizációról szólt. a Lula-kampány  fogta magát,. és szőnyegbombázni kezdett a hatalmon lévő elnök üzeneteivel mindenkit, akinek a mobiltelefonszámát megszerezhette. Ezzel azt sikerült elérni, hogy a második fordulóban hárommillióval több ember szavazzon az első fordulóhoz képest.

A Donald  Trump által favorizált Flávio Bolsonaro annak a volt elnöknek, Jair Bolsonarónak a fia, akit a demokratikus jogrend megdöntésére irányuló törekvés vádjával elítéltek, jelenleg házi őrizetben van. (023. január 8-án, nem sokkal Lula hivatalba lépése után Bolsonaro támogatói megrohamozták a kongresszust, a legfelsőbb bíróság és az elnöki palota épületét Brazíliavárosban.) Fia egyik kampányígérete volt, hogy „az igazságot” viszi majd győzelemre, amikor kiszabadítja az apját. A  hónap elején az első fordulóban több mint 2,2 millió szavazattal előzte meg Lulát, akinek  

A két jelölt politikai nézetei között jelentős különbségek vannak. Bolsonaro adócsökkentéssel és az infláció letörésévelvel kampányolt, míg Lula baloldaliként a szociális ellátórendszer megerősítésére és a klímaváltozás elleni küzdelemre tett ígéretet úgy, hogy utóbbival aligha szólítható meg a szavazótábor. (Igaz, az Amazonas pusztításának megállítását ígérni nem feltétlenül utolsó szempont a világ klímáját befolyásoló országban, különösen annak ismeretében, hogy elnöksége idején valóban jelentősen csökkent a trópusi esőerdő pusztításának mértéke.)

Trump hosszú árnyékot vet

A választás tétje egész Dél-Amerika sorsa szempontjából sem érdektelen, hisz az első fordulóban győzedelmeskedő Bolsonaro elnöksége  Trump pozícióját erősítette volna. Brazília a kontinens legnagyobb országa és legnagyobb gazdasága, azután pedig, hogy az amerikai elnök szövetségesei Chilében, Peruban és Kolumbiában is győztek, Bolsonaro sikere menthetetlenül jobbra tolta volna az egész térséget. Lula győzelmének Mexikó és az a Claudia Sheinbaum elnök örülhet, aki nem Trump kedvenc külföldi politikusa. 

A kampányban Bolsonaro mindvégig hangsúlyozta, hogy fontos számára a szívélyes viszony a Trump-adminisztrációval, , mert csak így lehet mérsékelni az egy éve meghirdetett, Brazíliát is sújtó büntetővámok mértékét. Ezzel szemben Lula az ellenállás politikájáról szónokolt, nemcsak a büntetővámok, hanem a Brazília jövőjét biztosító ritkaföldfémek kiárusítása miatt, merthogy Trump Brazília ásványkincseire is rá akarja tenni a kezét.

Szakértői becslések szerint az ország ritkaföldfém-készletei elérhetik a 21 millió tonnát, Kína után a világ második legnagyobb készletével rendelkezik.

Lula egyébként a két elnökválasztási forduló között szembefordult a saját elveivel, meghirdette ugyanis az ötnapos munkahét bevezetését, a kisvállalkozások adóterheinek csökkentését, és ingyenes hétvégi tömegközlekedést ígért. Újraválasztási esélyét javította, hogy a szenátus már jóvá is hagyta a hatnapos munkahetet. 

Puccs és korrupció

A kampányban egyébként Lula és Bolsonaro is jobb közbiztonságot ígért, de saját életútjuk aligha példa a bűnözés elleni harcban. Mindkettejüket elítélték már korrupció vádjával, de egyikőjük kormányváltásnak köszönhetően végül egyikük sem töltötte le a teljes büntetést. Bolsonaro ellen most is nyomozás folyik, mert beismerte, hogy kenőpénzt fogadott el egy ismert bankártól átszámítva mintegy 4 milliárd forint értékben az apja életét feldolgozó Sötét Ló című film készítése során.

Lula a kampány során gyakran ismételgette, hogy a Bolsonaro család veszélyt jelentene a demokráciára és az igazságszolgáltatás pártatlanságára, hiszen egykori választási ellenfelét, a jelenlegi vetélytársa apját az ő elnök hatalmának megdöntésére irányuló puccs kísérlete miatt ítélték el.