Brazília: Lula és Bolsonaro fej fej mellett, két órával meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitvatartását

Az eredmény még nem ismert, de történetének egyik leginkább kiszámíthatatlan megméretésén van túl  Brazília, ahol vasárnap tartották az elnökválasztás mindent eldöntő második fordulót. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a hivatalban lévő baloldali elnök, Luiz Inácio Lula da Silva és konzervatív kihívója, Flávio Bolsonaro fej fej mellett halad a célegyenesben. Bár a szavazóhelyiségeknek délután 5-kor (közép-európai idő szerint este 9-kor) zárniuk kellett volna, Cristiano Zanin, a legfelsőbb bíróság egyik tagja helyt adott a Lula-kampány kérésének, és két órával meghosszabbította a nyitvatartásukat. A kérés oka az a panasz volt, hogy tömegközlekedési fennakadások miatt az csaknem 159 millió jogosult választó közül sokan egyszerűen nem jutottak el a kijelölt szavazóhelyiségig. 

A tekintélyes közvéleménykutató intézetek számai drámai patthelyzetet vetítettek előre: a Datafolha legutóbbi felmérése mindkét politikusnak pontosan 50-50 százalékos támogatottságot jósolt. A Quaest kutatóintézet minimális, 45-44 arányú előnyt mért a kihívó javára, míg a Gerp intézet prognózisa már négy százalékpontos vezetést valószínűsít a jobboldali szenátornak. A szavazás végeredménye ennélfogva az utolsó pillanatig teljesen nyitott marad.

Az, hogy ilyen éles a verseny, sok megfigyelőt meglepett a dél-amerikai országban. A három héttel ezelőtti szereplése után Bolsonaro sikerrel állította maga mögé a kiesett jobbközép és centrista elnökjelölteket, miközben az új összetételű törvényhozás is határozottan jobbra tolódott. Bár a parlamenti erőviszonyok átalakulása komoly politikai hátszelet teremtett a konzervatív tábornak, a felmérések szerint ez a lendület mégsem fordult át behozhatatlan előnnyé. Ezzel párhuzamosan a szociológusok arra mutatnak rá, hogy a lakosság körében az elmúlt hetekben érezhetően javult Lula kormányzati teljesítményének megítélése: a felmérésekben hosszú idő után ismét többen minősítették pozitívnak az elnöki kabinet munkáját, mint amennyien elutasítják azt.

A kormányfői népszerűség visszanyerése szorosan összefügg azokkal a nagyszabású választási jóléti intézkedésekkel, amelyeket a hivatalban lévő elnök jelentett be az elmúlt három hét során. A baloldali kabinet egyebek mellett megígérte az ötnapos munkahethez igazodó, negyvenórás általános munkahét bevezetését, a mikrovállalkozók adómentességi határának számottevő megemelését, valamint az egyszerűsített adózásra jogosult kisvállalkozások árbevételi plafonjának kiszélesítését. A kormányzat emellett milliárdos nagyságrendű adósságelengedést helyezett kilátásba a kisvállalkozók bizonyos csoportjai számára, miközben a hétvégékre és az ünnepnapokra díjmentes közösségi közlekedést ígért a városlakóknak.

Hajsza a távolmaradók kegyeiért és a populista licitháború

A kormányzati osztogatás elsődleges célja annak a 33 millió választópolgárnak a mobilizálása, akik az első körben távol maradtak a szavazófülkéktől. Lula kampánycsapata emellett abban bízik, hogy a kézzelfogható szociális intézkedések révén vissza tudja csábítani azokat a bizonytalan szavazókat is, akik az utóbbi időszakban a jobboldal felé tájékozódtak. A választási licitből azonban Flávio Bolsonaro sem hajlandó kimaradni: a kihívó szintén grandiózus gazdasági ígéretekkel próbálja meggyőzni a pénzügyi gondokkal küzdő lakosságot és a magánszférát.

A konzervatív szenátor programjának központi eleme a magánháztartások adósságainak hat hónapos, valamint a vállalatok tartozásainak egyéves befagyasztása. A terv értelmében a határidők lejárta után az állami tulajdonú Caixa Econômica Federal hitelintézeten keresztül, kedvezményes kamatozású konstrukciókban strukturálnák át a kinnlevőségeket. Bolsonaro emellett meghirdette a „Vira Pix” elnevezésű visszatérítési programot, amely bizonyos kiadások, például az áramszámlák és a törlesztőrészletek egy részének közvetlen visszatérítését ígéri a polgároknak, kiegészülve a turisztikai és rendezvényszervezési szektor korábban felfüggesztett adókedvezményeinek visszaállításával.

A független gazdasági szakértők komoly aggodalommal figyelik a kihívó ígéreteit, rámutatva az azokban rejlő mély szakmai ellentmondásokra. A kampányában argentin mintára, Javier Milei stílusában, kerti sövénynyíró ollóval pózoló Bolsonaro több mint 200 milliárd reálos állami kiadáscsökkentést hirdetett, ám mindmáig adós maradt a válasszal arra, hogy pontosan mely költségvetési tételeket vágná meg drasztikusan. A tekintélyes gazdasági napilap, a Valor Econômico által megszólaltatott közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy az adósságok állami átvállalása és a cashback-rendszer fenntarthatatlan terheket róna a költségvetésre és a Caixa mérlegére, növelve az államadósságot.

Korrupciós vádak és az északi vörös hullám drámája

A gazdasági ígéretek mellett a kölcsönös korrupciós vádaskodások határozzák meg a kampány végjátékát Brazíliában. Bár mindkét jelölt elvben beleegyezett abba, hogy nyilvánosságra hozza bankszámlakivonatait, adóbevallásait és releváns telefonos híváslistáit, az utolsó napokig bizonytalan maradt, hogy a dokumentumok a vasárnapi szavazás előtt valóban hozzáférhetővé válnak-e a választók számára. Az elkeseredett adok-kapok élesen tükrözi, hogy a vetélytársak a politikai programok ütköztetése helyett a másik fél személyes hitelességének lerombolására összpontosították erőforrásaikat.

A szoros közvélemény-kutatási eredmények felidézik a 2022-es elnökválasztás rendkívül feszült fináléját, amikor Lula mindössze 1,8 százalékpontos előnnyel győzte le a leköszönő elnököt, Jair Bolsonarót. Az akkori szavazatszámlálás során a hivatalban lévő jobboldali elnök vezetett a voksok hetven százalékának feldolgozásáig, és a baloldali kihívó csak akkor tudta átvenni a vezetést, amikor megérkeztek a szavazatok Lula hagyományos hátországából, az ország északi és északkeleti államaiból.

Hasonló dramaturgia jellemezte az idei választás három héttel ezelőtti első fordulóját is, ahol Flávio Bolsonarónak sikerült ellenállnia az északi vörös hullámnak, és a feldolgozottság végén megőrzött közel két százalékpontos előnyt. A politikai elemzők szerint a vasárnapi voksoláson ismét a földrajzi megosztottság és a szavazatszámlálás üteme hozhat órákig tartó idegtépő izgalmakat. Az elnöki palota sorsa a legkisebb szavazatkülönbségeken dőlhet el a kontinensnyi országban, és alighanem a késő éjszakai órákig kell várni a végső győztes kihirdetésére.