Belerondíthat a dízelhiány a javuló magyar kilátásokba

Csökkentette idei növekedési prognózisát a Kopint-Tárki Zrt. a héten kiadott friss gazdasági előrejelzésben: idénre 1,8 százalékos GDP-bővülést várnak, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb az általuk nyáron közzétettnél. Az ok kettős. Egyrészt az aszályos nyár jelentősen csökkentette a mezőgazdaság teljesítményét, ami már 2024 óta folyamatosan zsugorodik, tehát az idei már a harmadik esztendő, amikor tovább mérséklődik az ágazat jövedelemtermelő képessége.

Az aszálykárok a felmérések szerint meghaladhatják a rekordnak számító 2022-es értéket, emiatt a mezőgazdaság teljesítménye 12 százalékot meghaladó mértékben esik vissza. A lassabb növekedés másik oka a kormányváltás, illetve az új kormány által leállított közberuházások. Így a Kopint-Tárki által idénre várt beruházási fordulat (még) elmarad, illetve 2027-re tolódik, aminek szintén ára lesz az idén. Ebben az évben  a beruházások a kutatócég szerint 2 százalékkal csökkennek a korábban várt 3,7 százalékos, meglehetősen optimista várakozásaikhoz képest.

2027-re viszont már 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak a kutatók – ez gyakorlatilag megegyezik a kormány által a 2027-es költségvetési tervben számolt 2,4 százalékos bővüléssel. 2027-ben immár biztosan beindulnak a beruházások – hiszen az uniós pénzek még 2026  végén megérkeznek, illetve azok egy részét már a költségvetés idén megelőlegezte. Így a beruházások 5,5 százalékos várható bővülése biztos támaszt ad a gazdasági növekedésnek. Másrészt az ideinél valamivel gyorsabb export- és visszafogottabb importnövekedés nyomán javulhat a külkereskedelmi pozíció. A visszafogottabb importot segíti az ideinél kisebb fogyasztásnövekedés – miután várhatóan a reálkeresetek dinamikája mérséklődik 2027-ben.

Tovább nő az ipar, hacsak….

Az ipari növekedés a várakozások szerint folytatódni fog, de ezzel kapcsolatban vannak bizonytalanságok: a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint a jövő év közepére a már egy ideje fennálló és mélyülő dízelársokk globális dízelhiánnyá alakul át. Ha ez bekövetkezik, akkor felülírhatja az ipari (és általános gazdasági) növekedéssel kapcsolatos forgatókönyveket, habár feltehető, hogy az EU-országok képesek lesznek hozzájutni dízelhez, csak nagyon kedvezőtlen árakon. Ez a prognózis ezért némileg zárójelbe teszi az ipari termeléssel kapcsolatos várakozásokat. Az alapforgatókönyv szerint az idei 4,5 százalék után további 4 százalékkal nőhet a hazai termelés.

A felfutó autóipari kapacitásokhoz jelenleg növekvő európai autókereslet párosul, ugyanakkor összességében az európai konjunktúra kilátásai legfeljebb kismértékben javultak. Ráadásul a közel-keleti háború okozta globális nyersanyagpiaci sokk súlyosbodni látszik – olvasható a jelentésben.

Fotó: Hasan Belal / Anadolu via AFP

Az idei áremelkedés messze elmarad a korábbi várakozásoktól: az első kilenc hónapban az üzemanyagárak 6,9 százalékkal drágultak, de az élelmiszerárak 5,1 százalékkal mérséklődtek – ez okozta a meglepetést. Az infláció radikális csökkenéséhez a forint választások utáni erősödése jelentős mértékben járult hozzá. A 2027. évi árindex előrejelzését egyrészt az árrésstop kivezetésének időpontja és annak hatása teszi bizonytalanná. A kivezetés ugyan nem okozna jelentős árlökést, az időzítésétől függően 0,2–0,4 százalékkal emelné az árindexet, további bizonytalanságot okoz a világpiaci olajárak alakulása.

Mindezekkel együtt az udei 1,8 százalék után 2,6–2,7 százalékos fogyasztói áremelkedést vár a kutatócég 2027-re – amely az MNB jelenlegi 3 százalékos inflációs céljától elmarad, ám a 2028-tól életbe lépő csökkentett 2,5 százalékot hajszálnyival meghaladja.

Normalizálódik a reálbérek növekedése

A kismértékben emelkedő infláció és a lassuló béremelkedési ütem megfelezi a reálbérek növekedését. Idén a bruttó keresetek – választási év volt – még 9,4 százalékkal emelkedtek, jövőre a Kopint-Tárki 6 százalékot vár. A nettó reálkeresetek így jövőre már csak 4 százalékkal emelkednek, ám ezt átírja a kormány 2027-re tervezett személyi jövedelemadó-csökkentése. A kutatócég prognózisának készítését e hét hétfőn zárta le, azon a napon, amikor Magyar Péter miniszterelnök megtette első bejelentéseit a 2027-es költségvetésről.

Mint ismert, a kormány januártól a minimálbér és a bruttó 680 ezer forintos jövedelmek között bevezeti az adójóváírást. A minimálbérek adója 15 százalékról 9 százalékra csökken, és a 15 százalékos adóteher csak a 680 ezer forint feletti jövedelmeknél lép be. Ez az adócsökkentés megemeli a nettó reálbérindexet, ám hogy mennyivel, azt még nem lehet tudni, hiszen az adójóváírással kapcsolatos részletszabályok nem ismertek. Az emelkedő reálbérek mellett a munkaerőpiac is jó irányba mozdul el: a foglalkoztatás emelkedésével számolnak, így a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékkal 4,6 százalékra csökkenhet.

A Kopint-Tárki az idő rövidsége miatt nem tudta értékelni még a kormány 2027-es költségvetési terveit. Mint közismert, a kormány az idei 7,5 százalékos hiány után jövő évre 4,9 százalékos deficitet vár. A deficit jövő évi csökkentése elsősorban az állami kiadások erőteljes visszafogására támaszkodik, amely az idei első négyhavi óriási költekezés elmaradásán és további megtakarításokon alapul – így az első információk alapján a költségvetési tervet teljesíthetőnek ítéli meg a cég.

A Kopint-Tárki kutatói szerint az idei kiindulópont is alacsonyabb lesz: a kormány 7,5 százalékos hiánycéljával szemben a deficit 2026-ban 6,8 százalékos lesz.