Hét ország álmodik a 2036-os olimpiáról, Budapestnek már a saját terve is kihívás

Hét ország érdeklődik a 2036-os nyári olimpia megrendezése iránt: Németország, Magyarország, India, Katar, Dél-Korea, Dél-Afrika és Törökország. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hogyan látja az esélyeket, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) munkatársai ellenben csütörtökön publikálták összeállításukat, amely szerint Magyarországot megelőzve Németország és Dél-Korea lehet a fő esélyes.

Mindkét ország jelentős infrastruktúrával és korábbi olimpiai tapasztalattal rendelkezik. Németországban München lenne a központi helyszín, a város 1972-ben már rendezett nyári olimpiát. A Bajorország fővárosában tartott 2025-ös népszavazáson a résztvevők 66,4 százaléka támogatta, hogy a város pályázzon az olimpia megrendezésére. A részvétel 42 százalékos volt, így az eredmény fontos társadalmi felhatalmazás, de nem azonos a teljes lakosság véleményével.

Dél-Korea előnye a fejlett közlekedési és technológiai háttér, valamint a korábbi nyári (Szöul – 1988) és téli (Phjongcshang – 2018) olimpiai tapasztalat. A tervezett Szöul-Csondzsu tengely fejlesztéseinek összehangolása ugyanakkor ott is feladatot jelenthet.

A további érdeklődők közül India először rendezne olimpiát, pályázatának központja Ahmedabad lehet, amely 2030-ban a Nemzetközösségi Játékoknak is otthont ad. Katar a 2022-es labdarúgó-világbajnokság tapasztalatára és létesítményeire építhet, a nyári hőség miatt azonban az olimpia hagyományos, július-augusztusi időpontja is kérdésessé válhat. Törökország Isztambullal már többször próbálkozott, Dél-Afrika pedig az első afrikai nyári olimpia megrendezésének lehetőségével jelentkezik. A pályázatok megítélésében nemcsak a sportlétesítmények, hanem a finanszírozás, a politikai és társadalmi támogatás, valamint a rendezés hosszú távú hasznosulása is fontos tényező lesz.

Budapest előnye a meglévő infrastruktúra, de ez önmagában nem elég

A budapesti rendezés mellett szól, hogy a főváros az elmúlt években több jelentős nemzetközi sporteseménynek adott otthont. A 2023-as atlétikai világbajnokság és a korábbi vizes vb-k is bizonyították, hogy Budapest képes nagy sportesemények lebonyolítására. A párizsi olimpia szervezésében részt vevő szakemberek szintén kedvezően nyilatkoztak a magyar főváros adottságairól, különösen a meglévő létesítményekről és a Duna mentén koncentrálódó helyszínekről.

A Duna Aréna helyett az MVM Dome-ban rendezik majd a 2027-es vb vízilabda és úszó eseményeit. Fotó: Ilyés Zalán

A Magyar Olimpiai Bizottság által képviselt „No Build Games” koncepció lényege, hogy a rendezés a lehető legnagyobb mértékben a már meglévő sportinfrastruktúrára támaszkodjon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség jelentős beruházásokra. A HVG által ismertetett budapesti olimpiai mesterterv a 31 magyarországi versenyhelyszín közül 16 esetében számolt jelentős fejlesztéssel, kettőnél pedig nem állt rendelkezésre elegendő információ az értékeléshez. A tervek tíz új helyszín kialakításával is számoltak, többek között kerékpáros pályák, két gyeplabdastadion és egy 17 pályás teniszkomplexum építésével. Több sportág ideiglenes létesítményekben kaphatna helyet, egyes eseményeket pedig részben vagy teljesen külföldön rendeznék. Bécs, Pozsony, Kassa, Brno, Ljubljana, Zágráb, Belgrád és Kolozsvár is felmerült, a korábbi előzetes tervekben pedig portugáliai szörfhelyszín is szerepelt.

A Dunában úsznának, Portugáliában szörföznének, a Balatonon vitorláznának a 2036-os budapesti olimpián

De nemcsak a versenyhelyszínek száma, hanem azok befogadóképessége is kérdéses lehet. A Nemzeti Atlétikai Központ állandó nézőtere mintegy 15 ezer férőhelyes, a 2026-os atlétikai világdöntő idejére ideiglenes lelátókkal körülbelül 21 ezerre növelték a kapacitását. Ez azonban jelentősen elmarad a korábbi ötkarikás játékok atlétikai stadionjának méretétől. Egy olimpia esetében ugyanis nem elég, ha egy létesítmény technikailag alkalmas a versenyek megrendezésére: a nézők, a sportolók, a média és a kiszolgáló személyzet elhelyezését is biztosítani kell.

A befogadóképesség jelentőségére a 2027-es budapesti vizes világbajnokság helyszínválasztása is rámutat. Az úszó- és vízilabdaversenyeket nem a Duna Arénában, hanem az MVM Dome-ban rendezik meg, mert utóbbi nagyobb közönséget tud fogadni. A Duna Aréna a műugrásnak és a műúszásnak ad otthont. A döntés jól példázza, hogy egy világszínvonalú sportlétesítmény sem feltétlenül alkalmas valamennyi versenyszám megrendezésére, különösen akkor, ha a nézőtéri kapacitás is meghatározó szempont.

Több ezer milliárd forintos kérdés

A rendezés pénzügyi háttere legalább ilyen fontos. A HVG által ismertetett, a PwC-hez kötődő számítás a teljes rendezési költséget 5,464 milliárd euróra becsülte, ebből 4,754 milliárd euró jutna Magyarországra. A becslés a sportesemények lebonyolítása mellett a létesítményfejlesztésekkel is számolt. A tervezet 1,1 milliárd euró jegybevétellel kalkulált, mintegy 8,3 millió értékesíthető belépővel.

Ezek előzetes számítások, nem végleges költségvetési tételek. A tényleges kiadások attól is függnének, hogy mely beruházásokat kellene kizárólag az olimpia miatt megvalósítani, és melyek szolgálnák a város hosszú távú fejlesztését. A rendezés támogatói azzal érvelnek, hogy a közlekedési és városfejlesztési beruházások az olimpia nélkül is szükségesek lennének. A kritikusok viszont arra figyelmeztetnek, hogy az esemény költségei túlléphetik az előzetes terveket, miközben a létesítmények későbbi fenntartása is jelentős terhet jelenthet.

Karácsony támogatná az előkészítést, a Momentum népszavazást sürget

Karácsony Gergely főpolgármester nyitott arra, hogy Budapest kidolgozza a saját adottságaira építő olimpiai elképzelést, amennyiben az pénzügyileg vállalható, és elsősorban olyan fejlesztésekre épül, amelyekre a városnak egyébként is szüksége van. A főpolgármester a népszavazást is támogatja, de álláspontja szerint annak a NOB előzetes kiválasztási folyamatának előrehaladottabb szakaszában lenne értelme.

A Momentum ezzel szemben már a jelentősebb előkészítési kiadások előtt kikérné a budapestiek véleményét. A párt októberben közzétett érvei között a költségtúllépés veszélye, az egészségügy és az oktatás finanszírozása, a korrupciós kockázatok, valamint az új sportlétesítmények szükségessége szerepel. A Momentum a 2017-es NOlimpia-kampányban 266 ezer aláírást gyűjtött össze a budapesti olimpia ellen; a 2024-es pályázatot végül visszavonták.

Fekete-Győr András: Ha nemzeti ügy az olimpia, a népnek is kell döntenie róla

A Magyar Olimpiai Bizottság megbízásából készített, szeptemberi Medián-felmérés szerint a válaszadók 64 százaléka támogatná Budapest és Magyarország olimpiai és paralimpiai rendezését. Ha azonban a kérdésben konkrét feltételeket is megneveztek – például az átlátható előkészítést, a közlekedés fejlesztését, az egészségügyi intézmények korszerűsítését és a Diákváros hasznosítását –, a támogatottság 86 százalékra emelkedett. Ez azonban feltételekhez kötött támogatást jelez, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ugyanennyien egy konkrét olimpiai tervet és annak költségeit is elfogadnák.

Hosszú út vezet a döntésig

A NOB új kiválasztási folyamatában a jelenleg érdeklődő országoknak először be kell mutatniuk elképzeléseiket, majd 2027 márciusában szűkíthetik a mezőnyt. A következő szakaszban részletesebben vizsgálják majd a helyszínterveket, a pénzügyi hátteret, a politikai és társadalmi támogatottságot, valamint a rendezés hosszú távú örökségét. A végső döntést a tervek szerint 2029-ben hozzák meg.

Budapest számára tehát a következő időszak nem pusztán arról szól, hogy sikerül-e elnyerni az olimpia rendezési jogát. Azt is bizonyítani kellene, hogy a szükséges fejlesztések reális költségvetésből megvalósíthatók, a város hosszú távon profitálhat belőlük, és a lakosság támogatása nem csupán általános lelkesedésen, hanem egy átlátható és vállalható terven alapul.