Sport

Fekete-Győr András: Ha nemzeti ügy az olimpia, a népnek is kell döntenie róla

Ha az olimpia valóban nemzeti ügy, akkor a döntés sem születhet egy szűk politikai vagy intézményi körben – reagált a Népszavának Fekete-Győr András arra a fejleményre, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bejelentette: Magyarország is ott van a 2036-os olimpia lehetséges házigazdái között.

Fekete-Győr András: Ha nemzeti ügy az olimpia, a népnek is kell döntenie róla
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava-archív

„Nekem 2036 kapcsán valahogy nem az jár a fejemben, hogy vajon Budapest fogja-e rendezni az olimpiát. Sokkal inkább az, hogy vajon lesz-e még elég víz a Balatonban vagy a Velencei-tóban” – írta közösségi oldalán Fekete-Győr András, a 2017-es Nolimpia kampány vezetője, amiért később Orbán Viktor után a teljes kormányoldal „álomgyilkosnak” nevezte a Momentumot. A politikus lapunk kérdésére megerősítette a leírtakat. Elmondta, a következő tíz évben dől el, hogy az ország képes lesz-e felnőni a történelmi feladathoz, és jobb állapotban adja majd tovább örökségét, vagy sem.

A politikus hosszasan sorolta a szerinte legégetőbb kérdéseket, például hogy sikerül-e megállítani az erdők haldoklását vagy a termőföldek elsivatagodását. A drámai népességfogyás miatt eközben egyre nagyobb kihívást jelent a nyugdíjrendszer fenntartása, de az egészségügy anomáliáinak felszámolása is ugyanakkora feladat, mint a teljes oktatási reform, hogy a gyerekek képesek legyenek önállóan gondolkodni, és alkalmazkodni a hihetetlenül gyorsan változó világhoz. Ahogy a mélyszegénységbe született gyerekek esélyegyenlőségének, kitörési lehetőségének megteremtése is halaszthatatlan feladat a politikus szerint.

Honnan lesz mindenre pénz?

„A NOlimpia mozgalom korábbi zászlóvívőjeként én lennék a legbüszkébb, ha Magyarország képes lenne egy olimpia megrendezésére. Egyelőre azonban nem látom, hogyan tudnánk ezt úgy bevállalni, hogy közben az ország előtt álló fenti feladatokat is megoldjuk” – közölte. Kijelentette, három évtizedet vesztegetett el az ország, eközben pedig a megoldatlan problémák egymásra rakódtak.

Elmondta, kíváncsi arra, hogy a kormány és a főváros miként gondolkodik a rendezési szándékról, illetve legfőképp arra: miként juthat egyszerre forrás az olimpiai felkészülésre és az általa felsorolt halaszthatatlan megoldást igénylő problémák kezelésére. Az olimpiáról nem lehet a magyar emberek megkérdezése nélkül dönteni. Ebben a véleménye 2017 óta jottányit sem változott, szögezte le.

Medián: Kétharmados támogatottsága van a budapesti olimpiának

„Ha az olimpia valóban nemzeti ügy, akkor a döntés sem születhet egy szűk politikai vagy intézményi körben” – fogalmazott Fekete-Győr, aki megjegyezte: az olimpia évekre meghatározná Budapest és az ország fejlesztési pályáját, átrendezné a beruházási prioritásokat, és jelentősen befolyásolná az erőforrások felhasználását. „Ezért országos népszavazásnak kell eldöntenie, hogy Magyarország akar-e olimpiát rendezni 2036-ban” – nyomatékosította.

Heten jelentkeztek házigazdának

A NOB kedden jelentette be, Magyarország mellett hat ország (India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország) jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára. Magyarország Budapestet jelölte meg központi helyszínként. A Magyar Olimpiai Bizottság közleményében hangsúlyozta, a helyszínválasztási folyamatot megelőző, úgynevezett tájékozódási fázisnál tart a projekt, ami „semmilyen kötelezettségvállalással nem jár, és nem minősül olimpiarendezésre való jelentkezésnek.”

Gyulay Zsolt MOB elnök egyúttal levélben kérte, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) ősszel vegye a napirendi pontok közé az olimpiarendezési koncepciójavaslatot.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás