A Dunában úsznának, Portugáliában szörföznének, a Balatonon vitorláznának a 2036-os budapesti olimpián

maximálisan kihasználnák a meglévő, világszínvonalú budapesti létesítményeket;

• ha nincs rendelkezésre álló létesítmény, vagy nem illeszthető be az olimpiai örökségbe – vagyis olyasmit kellene építeni, ami később nem válik a vendéglátó hasznára –, ideiglenes helyszínt alakítanának ki, vagy a régión belül meglévőket vonnák be;

  • a régiós helyszíneken olimpiai „központokat” hoznának létre, hogy a „faluélményt” az ott elhelyezett sportolók is átélhessék;

    • Budapest és a régió ikonikus történelmi helyszíneit is felhasználnák a rendezés során.

      Az anyag készítői 39 versenyhelyszínnel számoltak, amelyek közül 11 nem áll rendelkezésre Magyarországon. Nyolcnak külföldön kerestek megfelelőt:

      Bécsben, Pozsonyban és a portugáliai Ericeriában.

      A cikk szerint

      • az osztrák fővárosba a kosárlabdatorna csoportküzdelmeit, foci- és rögbimeccseket, valamint a golfversenyt,

        • Szlovákiába a lovas eseményeket, a szlalomkajakot és ugyancsak focimeccseket,

          • a Lisszabonhoz közeli óceánparti városba pedig a szörföt tervezték.

            A márciusi állás szerint a fennmaradó három helyszínt Budapesten tervezték megépíteni, hiszen szükség volna egy, a pályakerékpár- és BMX-versenyeket befogadni képes velodromra, két gyeplabdastadionra – egy öt- és egy tízezer fősre –, valamint egy teniszkomplexumra 17 pályával. Ideiglenes létesítményben rendeznék a BMX freestyle- és a gördeszka-versenyeket a 2023-ban átadott atlétikai stadion környékén felépítendő, a dokumentumban Danube Urban Sports Parknak nevezett helyszínen, és errefelé tartanák a triatlon- és nyíltvízi úszóversenyeket, ezek szerint a Dunában.

            A mountain bike-osok Óbudán tekernének. A Kossuth Lajos téren, a Parlament előtt az íjászok versengenének, a Városligetben – vélhetően valahol a Vajdahunyadvár előterében – felhúzott stadionban a strandröplabdázók, és a környéken kapna helyet a sportmászáshoz és a 3×3-as kosárlabdához szükséges infrastruktúra is. A Hősök terén a maratonfutók és a távgyaloglók, valamint az országúti kerékpárosok haladnának át.

            Érdekesség, hogy az úszóversenyek és a vízilabdatorna döntőinek helyszínéül a Duna Arénát jelölték meg, holott ezeket a jövő évi vizes világbajnokság alkalmával az MVM Dome-ban tartják majd. De nem csak Budapestre terveztek sporteseményeket:

            Tatabányára az ökölvívást, Székesfehérvárra a dzsúdót, a birkózást és focit, Szegedre a kézilabdát és a kajak-kenu-, illetve evezős versenyeket, Debrecenbe a kézilabdát és a focit, Miskolcra pedig szintén a focimeccseket szerveznék ki a tavaszi tervek szerint.

            A vitorlásversenyek számára – meglepő módon – nem külföldi helyszínt néztek ki, hanem a Balatont, pedig az olimpiák történetében eddig csupán háromszor fordult elő, hogy nem tengeren vagy óceánon zajlottak ezek az események.

            Lehetséges, hogy a terveket azóta frissítették, a főváros ugyanis a HVG keddi megkeresésére adott válaszában egyebek mellett azt írta: „Mivel Magyarországon az olimpiarendezéshez szükséges sportberuházások megépültek az elmúlt években, ezért olyan olimpiai pályázat támogatható és reális, amely semmiféle stadionépítést nem tartalmaz, érdemi sportberuházást nem tesz szükségessé”.

            A Telex cikke szerint a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) októberben az egész koncepciót nyilvánosságra hozná. Szerintük most jöhet el a társadalmi párbeszéd ideje, amin mindenki elmondhatja a gondolatait. A nyílt viták alapján kell majd döntést hozni, akár népszavazáson is. Ennek ideje 2027 második fele vagy 2028 lehet – ha a NOB egyáltalán meghívja Budapestet a párbeszéd folytatására 2027 márciusában.

            Még a témában

            budapesti olimpia Magyarország Szlovákia olimpiarendezés Portugália Ausztria