A lefoglalt villától a visszautalt milliárdokig: így szerezhetik vissza a külföldre vitt közpénzt

A törvénysértő módon a határokon túlra menekített vagyonok esetében a nyomozás rendszerint a pénz útjának visszafejtésével kezdődik. A hatóságok először beszerzik az érintett bankszámlák forgalmi adatait, a szerződéseket, a cégek tulajdonosi dokumentumait, majd megpróbálják rekonstruálni, milyen közvetítőkön keresztül jutott el a pénz a végső kedvezményezetthez. Különösen nehéz a dolguk, ha az összeget több országon, offshore társaságokon és egymásra épülő tranzakciókon keresztül mozgatták. Ilyenkor nemzetközi jogsegélykérelmekkel fordulnak a külföldi hatóságokhoz, amelyek banki adatokat, cégiratokat és ingatlan-nyilvántartási információkat szerezhetnek be. A nyomozók pénzügyi szakértők segítségével vizsgálják, hogy a feltárt vagyontárgyak megvásárlása összefüggésbe hozható-e a feltételezett bűncselekménnyel.

Ha fennáll a vagyon eltüntetésének veszélye, a hatóságok kezdeményezhetik a bankszámlák befagyasztását vagy az ingatlanok lefoglalását. Ez azonban még csak biztosítási intézkedés: az elkobzáshoz további bizonyítás és megfelelő jogi döntés szükséges. A véglegesen elkobzott vagyont adott esetben értékesítik, majd külön eljárásban rendezik, hogy a bevétel milyen feltételekkel kerülhet vissza a károsult államhoz. A folyamatot bonyolítja, hogy az érintettek és más jogosultak jogorvoslattal élhetnek, a külföldi bíróságok pedig saját országuk törvényei alapján döntenek. Ezért egyetlen nagy összegű átutalás felderítése is hónapokig, a teljes vagyon visszaszerzése pedig évekig tarthat.

Megtalálni, zárolni, elkobozni, hazautalni

Az egyik legtanulságosabb történet Malajziáé. Az 1MDB állami befektetési alapból az amerikai hatóságok szerint 2009 és 2015 között több mint 4,5 milliárd dollárt tulajdonítottak el. A pénz  számos bankon és társaságon haladt át, mielőtt fényűző ingatlanokban, műtárgyakban, jachtban vagy üzleti befektetésekben kötött ki. Az ügy felgöngyölítésében a világ egy sor hatósága vett részt: a pénz útját az Egyesült Államok, Svájc, Szingapúr és Luxemburg együttműködésével követték.

Az amerikai igazságügyi minisztérium 2016-tól polgári vagyonelkobzási pereket is indított. A keresetek meghatározott vagyontárgyakra irányultak. Az eljárás során a számlák és cégek láncolatát, az átutalások időpontját, a szerződéseket és a tényleges tulajdonosokat vizsgálták. 

Az amerikai igazságügyi minisztérium 2024. júniusi közlése szerint addig mintegy 1,4 milliárd dollárnyi vagyont juttatott vissza Malajziának, illetve segített annak visszaszerzésében. Akkorra az amerikai eljárásokban több mint 1,7 milliárd dollár értékű vagyont foglaltak le.

Az ügy felgöngyölítése 2025-ben újabb eredményeket hozott: az amerikai tárca 2025 januárjában további húszmillió dollár visszaszerzéséről szóló megállapodást jelentett be, és addig összesen 44 polgári vagyonelkobzási keresetről számolt be. Arról ugyanakkor nincs hír, hogy a pénz ténylegesen mikor került Malajziába. A Bernama malajziai hírügynökség 2026. júliusi tudósítása szerint Azalina Othman Said, a jogi és intézményi reformokért felelős miniszter parlamenti válaszban több mint 1,37 milliárd dollárnyi, az Egyesült Államokból visszakerült 1MDB-vagyonról beszélt. A miniszter azt is jelezte, hogy további összegek maradtak zárolva valamely külföldi országban a per alatt; ezek pontos értékét azonban nem hozták nyilvánosságra.

Az európai zárolás még nem kártérítés

A másik példa Libanon, ahol a volt jegybankelnök, Riad Salameh pénzügyei körül évek óta több országban folynak eljárások. Az Eurojust, az uniós igazságügyi együttműködési ügynökség 2022 márciusában arról számolt be, hogy francia, német és luxemburgi intézkedésekkel mintegy 120 millió euró értékű, a libanoni pénzmosási nyomozáshoz kapcsolt vagyont fagyasztottak be. Öt németországi és franciaországi ingatlant, valamint bankszámlákat érintettek a lépések. Az Eurojust közös nyomozócsoport létrehozásában és a hatóságok egyeztetésében működött közre.

A zárolás azt akadályozza meg, hogy az érintett pénzt vagy ingatlant eladják, átutalják, elrejtsék.  Ugyanakkor a zárolt vagyon visszautalása sem gyors folyamat, amint ezt Libanon példája is mutatja. Ehhez ugyanis komoly bizonyítási eljárásra, az elkobzásról szóló döntésre, valamint a visszaadás jogi feltételeinek tisztázására van szükség. Salameh több eljárásban vitatta a vele szemben megfogalmazott vádakat.

Az ügy nem zárult le a négy évvel ezelőtti európai akcióval. A bejrúti L’Orient Today idén  szeptemberben arról írt, hogy a libanoni jegybank különleges vizsgálóbizottsága elrendelte Salameh, testvére és további személyek, illetve cégek belföldi számláinak befagyasztását. 

A Világbank és az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala közös, StAR nevű kezdeményezése a vagyonvisszaszerzési folyamat ismertetésében elkülöníti a felkutatás, a befagyasztás, az elkobzás és a visszaadás szakaszait. A nemzetközi korrupcióellenes fellépés még nem teszi automatikussá a pénz hazakerülését. Az érintett ország hatóságainak együtt kell működniük, a külföldi bíróságnak pedig a saját jogrendje szerint kell döntenie.