Hagyják békén a vállalkozásokat, puha pénzekkel és Európa-rekorder rezsivel nem pörög fel a gazdaság

Az előző kormány által hirdetett, és az új kormány által is részben követni kívánt, a fogyasztásnövekedésre építő gazdaságpolitika zsákutca, hiszen ha erre tartós növekedési pályát lehetne építeni, a világon sehol sem lennének szegény országok és nyomor – szögezte le Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a VOSZ nagyobbrészt a versenyképességről szóló konferenciáján. Magyarország gazdasági fejlettsége ma az uniós átlag 76 százalékán stagnál, ráadásul ha nem az uniós átlagot nézzük, hanem a velünk együtt csatlakozott közép-európai országokat, a helyzet még riasztóbb. 2004-ben még a régióban a harmadik helyen voltunk, ma viszont már hátulról vagyunk a harmadikok.

Rosszul irányzott beruházások és iparszerű korrupció

A lemaradás legfőbb oka, hogy az elmúlt 16 évben a termelékenység évi 1 százalékkal sem nőtt.  Ahhoz, hogy a jövőben elérjük a tervezett 2,4, majd 2,8 százalékos termelékenység növekedést, alapvető szemléletváltásra, úgymond  termelékenységi fordulatra lenne szükség, miközben a munkaerő-kínálat folyamatosan apad. A feladat nem lehetetlen, de az eredmény nem is magától értetődő – mondta. Ami biztos, versenyképesség- és hatékonyságjavulás nélkül nincs felzárkózás, és Magyarország nem kerül közelebb az uniós átlaghoz.

A magyar gazdaság elmúlt négyéves, kiábrándító teljesítménye nem volt véletlen, súlyosan túlárazott beruházások, korrupcióval terhelt közbeszerzések és rossz irányú befektetések valósultak meg – sorolta Surányi. Ráadásul a versenyszektorban osztogatott “puha pénzek” sokszor olyan életképtelen cégeket tartanak mesterségesen életben, amelyek normális piaci viszonyok között rég lehúzták volna a rolót, miközben elszívták a munkaerőt a hatékonyabb vállalkozások elől.

Demográfiai ellenszélben van a gazdaság, hiszen évente 30 ezer ember hagyja el a munkaerőpiacot, így a növekedést már nem a foglalkoztatottak számának emelésével, hanem kizárólag a hatékonyság javításával lehet elérni – fogalmazott Banai Péter Benő, az MNB alelnöke. A hazai nagyvállalatok termelékenysége jelenleg az uniós átlag 80 százalékán áll, a kkv-szektor pedig  ennek alig több mint az felét, 56,2 százalékát  hozza..

Forint, rezsi és euró

Az MNB alelnöke egyértelművé tette, hogy a forint leértékelésével nem lehet tartós exportverseny előnyt szerezni. Hosszú távon csak a termelékenység számít, a vártnál gyorsabb béremelkedés pedig – különösen gazdasági növekedés nélkül – komoly terhet rótt a piacra. A kétszámjegyű béremeléseket Surányi szerint is el kell felejteni, ezt a gazdaság teljesítménye sem indokolja. Banai konkrétan arra kérte a vállalkozásokat, hogy vegyék figyelembe  a jegybanknak inflációs célját, ami szigorodik és 2028 januárjától már 2,5 százalékra csökken. Ez a kamatok csökkenését és az euróbevezetést is támogathatja – ehhez azonban a cégeknek is igazítaniuk kell az ár- és bérpolitikájukat.

A gazdaság stabilizálásához Surányi szerint kiszámítható környezetre és az iparszerű korrupció felszámolására van szükség, a vállalkozásokat pedig békén kellene hagyni. Élesen bírálta a napokban bemutatott 2027-es költségvetés tervezetének egyes elemeit, például a GDP 1,1 százalékára rúgó rezsitámogatást. Úgy véli, ez energiapazarlásra ösztönöz, nem célzott, ráadásul a keresztfinanszírozások miatt a magyar cégek fizetik Európában a harmadik legmagasabb energiaszámlát. A kamatsapkák, a víz- és csatornadíjak befagyasztása szerinte csak elfojtja az inflációt.

A kerekasztal beszélgetésen szóba került az euróövezethez csatlakozás is, ami Surányi szerint kétélű dolog, emiatt rendkívül erős nyomás van a forint árfolyamán, ami perspektívában nem jó a magyar gazdaságnak – figyelmeztetett.  Azok az országok, amelyek túlzottan felértékelt árfolyammal léptek be az euróövezetbe, mind nagyon drágán megfizettek ezért. Ahelyett, hogy a fenntartható növekedés feltételeit teremtenék meg, segédeszközt használ a kormány, ami nem veszélytelen. Ha a monetáris politika ilyen szigorú marad, a gazdaság ellenszélbe kerül, nem tud nekilendülni, hacsak a kamattámogatásokat nem nyomják orrba-szájba, ami ugyancsak nem veszélytelen. Nagyjából egy százalékot akar javítani a kormány a gazdaság teljesítményén, de a mozgástere időkorlátos. “Nem láttam még kormányt, amelyik egy-másfél évvel a választások előtt megszorításokat vezetne be” – jegyezte meg Surányi.