A szakdolgozók továbbra sem tudják, mennyivel emelkedik a bérük, a tárca szerint jó lesz

A szakdolgozói béremelésre 192 milliárd, a gyógyszerellátásra több mint 120 milliárd, a várólisták csökkentésére közel 19 milliárd forintot szán a kormány – ismertette közleményében az Egészségügyi Minisztérium a 2027-es terveket, de nem derült ki, hogy az elégedetlenséget kiváltó béremelésből mennyi jut az egyes dolgozóknak. A várólista-program indulásáról közölt dátum pedig már elmúlt, de program, mint arról Népszabadság is beszámolt legkorábban novemberben kezdődhet. Az induláshoz szükséges jogszabályok módosításával ugyanis még nem készült el a tárca.

A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy több mint 510 milliárd forint nettó többletforrást kapna az egészségügy a jövő évi költségvetésből. A tárca szerint ezzel a kormány túl is teljesítené a kampányban tett, 500 milliárd forintos ígéretét. A tervezett növekmény 12,5 százalékos forrásbővítést jelentene, ám egyelőre nem világos, mennyi jutna ebből tényleges fejlesztésekre, és mekkora összeget emésztene fel a rendszer tartós alulfinanszírozottságának kezelése, amelynek egyik következménye a kórházak újra és újra felhalmozódó adóssága. A probléma súlyát jelzi, hogy a kórházak lejárt tartozásállománya az egyetemi klinikákkal együtt augusztus végére már 66,7 milliárd volt, egyetlen hónap alatt 7,7 milliárddal nőtt. A minisztérium számos konkrét összeget közölt, de az egészségügyi költségvetésről nem tartott külön, újságírói kérdésekre is lehetőséget adó sajtótájékoztatót. A költségvetési törvényjavaslatot sem nyújtották még be az Országgyűlésnek, így a bejelentett összegek egyelőre kormányzati vállalások. A legnagyobb önálló tétel a szakdolgozói béremelés: erre közel 192 milliárd forintot különítenének el, mintegy 123 ezer, nem orvosi munkakörben dolgozó számára. A minisztérium átlagosan 15 százalékos béremelést ígér 2027 elejétől, amely az adócsökkentéssel együtt akár 17 százalékos nettó keresetnövekedést is jelenthet. Ez a bejelentés azonban máris csalódottságot és felháborodást váltott ki az egészségügyi dolgozók körében.

Mint arról a Népszabadság beszámolt, többen emlékeztettek arra, hogy a választási kampányban még 25 százalékos azonnali béremelésről és új szakdolgozói bértábláról volt szó. Sokan a 2024-es bérrendezés tapasztalatait is felidézték, amikor a bejelentett átlagos emelésnél jóval kevesebbet kaptak. A mostani közleményből sem derül ki, hogy az egyes munkakörökben mekkora emelés várható, és hogyan ismerik el a szakképzettséget, a munkában eltöltött éveket vagy a többletfelelősséget. Az is vitát váltott ki, hogy a kormány az adócsökkentés hatását is beleszámítja a keresetnövekedésbe, holott az nem azonos a munkáltatói béremeléssel. Magyar Péter a keddi költségvetési sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a bejelentett ágazati keresetnövekedés a bruttó béremelés és az adócsökkentés együttes hatását tartalmazza. A miniszterelnök elismerte a szakszervezeti kifogásokat, de azt mondta, a költségvetés jelenlegi helyzetében nincs lehetőség nagyobb emelésre. A vita tétje ugyanakkor túlmutat a fizetéseken. A súlyos szakdolgozóhiány már a betegellátás biztonságát veszélyeztető társadalmi probléma. Hiába jut több pénz műtétekre, diagnosztikai berendezésekre vagy mentőautókra, ha nincs elegendő ápoló és más szakdolgozó a betegek ellátásához.

A műtéti várólisták csökkentésére 18,9 milliárd forintot szánnak, elsősorban a térd- és csípőprotézis-műtétek számának növelésére. A minisztérium közleménye továbbra is október közepi indulásról beszél, noha ez az időpont már elmúlt. A Népszabadság értesülései szerint a szükséges finanszírozási szabályok késlekedése miatt a többletműtétek várhatóan csak novemberben kezdődhetnek meg. E program sikere is azon múlik, mennyi ápoló, műtősnő illetve egyéb szakdolgozó marad a kórházakban. A gyógyszerfinanszírozásra összesen 124,7 milliárd forint többlet jutna: 86,7 milliárd a nagy értékű gyógyszerekre, 38 milliárd pedig a gyógyszertámogatási keretre.

A hétfői kormányzati tájékoztatásban ugyanakkor még 95 milliárd forint szerepelt a nagy költségű kórházi gyógyszerekre, a két összeg közötti eltérést a minisztériumi közlemény nem magyarázza meg. Az sem világos, hogy a többletből mennyi fordítható új terápiák befogadására, és mekkora részt kötnek le a már folyamatban lévő kezelések. A háziorvosi ellátásra 35,4 milliárd forintot fordítanának. A praxisok betegenkénti díja 43 százalékkal emelkedne, a fiatal háziorvosok bértámogatása 50 százalékkal nőne, a tartósan betöltetlen körzetek betöltését pedig külön 500 millió forint segítené.

A krónikusbeteg-gondozás fejlesztésére további közel 12 milliárd forintot szánnak. Új CT- és MR-berendezések beszerzésére 19,7 milliárd, a diagnosztikai vizsgálatok hozzáférhetőségének javítására további négymilliárd forint jutna. A mentőszolgálat 14 milliárdos forrásbővítéséből 176 új mentőautó állhatna szolgálatba, a mentőállomások felújítására pedig több mint 5,3 milliárdot különítenének el. A tárca adatai szerint az ország mintegy 500 mentőállomásából 121 korlátozottan vagy egyáltalán nem alkalmas a feladatára. A kórházi étkeztetés javítására tízmilliárd, a gyógyászati segédeszközök és speciális ellátások támogatására 9,7 milliárd forintot terveznek. A közlemény egyik legkevésbé részletezett vállalása a kórházi adósságcsapda felszámolása. A minisztérium a finanszírozási rendszer átalakítását és biztonsági tartalék képzését ígéri, de nem közli, mekkora összeget különítenek el erre, és milyen szabályok változnának. A kormány korábbi ismertetésében 51 milliárd forintos többlet szerepelt a kórházak működésének javítására, ám ennek pontos felhasználása sem világos. A kormány ugyan jelentős többletforrást ígér az egészségügynek, de az a minisztériumi közleményből sem derül ki, hogyan oszlik meg az 510 milliárd forint az egyes területek között. A részletek hiánya különösen a szakdolgozói béremelésnél szembetűnő: miközben a tárca már a dolgozók megbecsüléséről és kiszámítható előmeneteléről beszél, az érintettek továbbra sem tudják, januártól mennyivel nő a fizetésük.