Zelenszkij szerint célzottan korlátozzák az ukrán hadsereg műholdas elérését
A Starlink sebességkorlátja miatt ukrán elfogó- és támadódrónok veszíthetik el az irányításukhoz szükséges kapcsolatot. Kijev európai próbákra hivatkozva szándékosságot gyanít, ám a szolgáltatás korlátozásának elrendelője és indoka továbbra sem tisztázott.
Nem állt helyre teljesen az ukrán hadsereg számára létfontosságú Starlink műholdas internetszolgáltatás: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati tájékoztatása szerint a nagy sebességgel mozgó terminálok kapcsolata továbbra is megszakad. A probléma elsősorban a drónokat érinti, mert a műholdas összeköttetés nem pusztán a képek továbbításához, hanem egyes eszközök irányításához is szükséges. Az államfő szerint a korlátozás nem általános műszaki hiba, hanem Ukrajnára szabott intézkedés lehet.
Az elnök az Európai Pravda beszámolója szerint arról beszélt, hogy a sebességhatár 161 kilométer óránként: e küszöb fölött az érintett rendszer elveszítheti a kapcsolatot. A leírt jelenség különösen az orosz, sugárhajtású drónokat elfogó ukrán eszközöknél veszélyes. Ezeknek gyorsan kell haladniuk ahhoz, hogy utolérhessék a célpontjukat, a kapcsolat megszakadása viszont ellehetetlenítheti a feladat végrehajtását.
Európai próbák, nyitott kérdések
Zelenszkij közölte: ukrán szakemberek Starlink-terminálokat szereltek személygépkocsikba, és az Európai Unió több országában – ahol a szabályok megengedték – 180 kilométer/órát meghaladó sebességgel tesztelték őket. Állítása szerint a kapcsolat ekkor is működött, miközben Ukrajnában a jóval alacsonyabb határ elérése után megszakadt. A próbákról felvételek és egyéb dokumentumok készültek, amelyeket az ukrán fél bizonyítéknak tekint.
A kísérlet eredményéből azonban önmagában nem állapítható meg, ki rendelte el a korlátozást, és milyen okból. A mozgó személyautó és a katonai drón műszaki környezete, terminálja, szolgáltatási beállítása és hálózati jogosultsága eltérhet. Függetlenül ellenőrzött, nyilvános technikai vizsgálat egyelőre nem tisztázta ezeket a különbségeket. Az elnök ezért politikailag súlyos következtetést fogalmazott meg, de az általa említett „tervezett művelet” részleteit nem sikerült bizonyítani.
A probléma nem most merült fel először. Az ukrán hadsereg előzetes figyelmeztetés nélkül szembesült a mozgás közbeni kapcsolat korlátozásával. Szerhij Beszkresztnov elnöki tanácsadó akkor arról számolt be, hogy emiatt több katonai küldetést meg kellett szakítani. A délkeleti fronton harcoló 7. gyorsreagálású hadtest szintén jelezte, hogy egyes bevetéseket törölni kényszerültek.
A kezdeti beszámolók szerint a sebességhatár fölött néhány másodpercre megszakadhatott az adatátvitel. Ez is elegendő lehet ahhoz, hogy a kezelő elveszítse az eszköz feletti ellenőrzést, vagy a drón ne tudja elvégezni a rábízott feladatot. A korlátozás az elfogóeszközök mellett azokat a közepes hatótávolságú támadódrónokat is érintheti, amelyeknél a katonák műholdas kommunikációt alkalmaznak.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Kyiv Independent október 15-én egy védelmi minisztériumi forrásra hivatkozva a szolgáltatás helyreállításáról számolt be. A szombati elnöki nyilatkozat arra utal, hogy a helyreállás legalábbis nem volt teljes: az érintett nagy sebességű katonai alkalmazásokat továbbra is akadályozta a korlát. Az általános szolgáltatás működése tehát nem jelenti szükségképpen a drónos felhasználás zavartalanságát.
A Pentagon szerepe sem világos
A Starlinket az Elon Musk érdekeltségébe tartozó SpaceX működteti. A katonai célú Starshield azonban elkülönül a lakossági internet-előfizetéstől, és a szolgáltatás feletti döntési jogkörök kérdése immár diplomáciai vitává vált. Musk szerint a Starshield katonai felhasználása az Egyesült Államok haderejének ellenőrzése alatt áll. Ettől még nem következik automatikusan, hogy a Pentagon rendelte el a mostani korlátozást: erre vonatkozó ellenőrzött bizonyíték nem került nyilvánosságra.
Donald Trump amerikai elnök és a Fehér Ház szintén tagadta, hogy felelősségük volna az ukrán kapcsolat szándékos lassításában. Az amerikai kormányzat közlései és az ukrán hadsereg tapasztalatai között így lényeges ellentmondás maradt. Az Axios október 17-i beszámolója szerint a Fehér Ház külön visszautasította azt a sajtóértesülést is, hogy Musk kezdeményezte volna az intézkedést.
Az ügy jelentőségét az adja, hogy az ukrán haderő a 2022-es orosz invázió óta nagy mértékben támaszkodik a műholdas kommunikációra. A földi távközlési infrastruktúra támadható, a frontvonal közelében a rádiós kapcsolatot pedig elektronikai zavarás fenyegeti. A Starlink ezért a harctéri egységek közötti összeköttetésben, az utánpótlás megszervezésében és a drónműveletekben is szerepet játszik. Zelenszkij arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszer bizonyos esetekben élelmiszer és víz eljuttatását segítő műveleteknél nélkülözhetetlen.
A korlátozás időzítése a lehető legrosszabbkor jött az ukránok számára. Oroszország fokozta az ukrán energetikai és polgári infrastruktúra elleni légitámadásokat, miközben Kijevnek egyszerre kell védekeznie a hagyományos, illetve a gyorsabb sugárhajtású támadóeszközökkel szemben. A Associated Press beszámolója szerint az ukrán fél a SpaceX-szel és az amerikai védelmi tárcával is egyeztetett a sebességkorlát eltörléséről.
Zelenszkij egyre ingerültebb Trumppal szemben
Ezt is ajánljuk
A lengyel külügyminiszter szerint pénzátutalásokkal és felvételekkel tudják bizonyítani, hogy az Orbán-kormány együttműködött Moszkvával
Mesterséges intelligenciával is befolyásolnák az izraeli voksolást
Ukrán légitámadás érte Szentpétervárt, találatot kapott a város olajterminálja és egy hídja is
Méretes lyukat fedeztek fel a lipcsei repülőtér biztonsági kerítésén
Bezuhant a Hamász támogatottsága











