Bezuhant a Hamász támogatottsága

Töretlenül csökkenő tendenciát mutat a Gázát 2005 óta irányító, az Izrael elleni 2023. október 7-i terrortámadást kitervelő és megvalósító Hamász népszerűsége. A ramallahi székhelyű Palesztin Politikai és Közvélemény-kutatási Központ, a PCPSR legfrissebb, október 7-11 között végzett, most közzétett felmérése szerint a terrorcsoport támogatottsága történelmi mélypontra, 20 százalék alá süllyedt. A felmérés felölelte a Hamász uralta Gázát és a Palesztin Hatóság által irányított Ciszjordániát is.

Összesítésben a Hamász támogatottsága 19 százalék- Gázában 27, Ciszjordániában 13. Ez azt jelenti, hogy a korábban széles körben szabadságharcosnak tekintett alakulat egyre inkább elveszíti ezt a hősi auráját, hónapról hónapra gyengül a bázisa. A szervezet össztámogatottsága fokozatosan zsugorodott – az Izrael elleni 2023. október 7-i terrortámadás után 43 százalékra emelkedett a népszerűsége az összlakosság körében, tavaly ősszel még 35 százalék volt, idén augusztusban pedig már 24 százalékra esett vissza.

Ebből azonban nem tudott hasznot húzni a nagy rivális, a Palesztin Hatóság mögött álló Fatah párt, amely ugyancsak komoly zuhanásban van, tavaly októberi 32 százalékos támogatottsága 13 százalékra csökkent.

A független listák és személyek népszerűsége, a szakértői kormányzás támogatottsága viszont erősödött. A palesztinok 42 százaléka technokrata közigazgatást szeretne, és ennek területi lebontása is a Hamászból és a fegyveres harcból való kiábrándultságot jelzi: Gázában 60, a Palesztin Hatóság területén 29 százalék voksolna a tárgyalásos rendezésre.

Ugyanakkor eléggé ellentmondásos a lehetséges elnökjelöltek népszerűségi sorrendje által sugárzott értékválasztás. A palesztin válaszadók továbbra is Marván Bargútit szeretnék következő elnöküknek, nála népszerűbb palesztin politikus csak Jasszer Arafat volt. A palesztinok Nelson Mandelájának is nevezett Bargúti 2002-ben került izraeli őrizetbe, 2004-ben ötrendbeli gyilkosságért ötszörös életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, és további 40 évre más gyilkosságok vádjával. Bargúti a legmagasabb rangú palesztin politikus, aki izraeli bírásg elé került. Izrael terroristának, a palesztinok a szabadságharc mártírjának tekintik. Súlyát jelzi, hogy Izrael a Hamásszal folytatott túsztárgyalások során következetesen elutasította Bargúti szabadon bocsátását akkor is, ha ezzel izraeli életeket veszélyeztetett. Ő vélhetően nem fog részt venni a jövő őszre halasztott elnökválasztáson, így azt sem tudni még pontosan kik szállnak majd versenybe, de a Hamász jelölt Halil al-Hajját a mérések szerint a legtöbb független és potenciális ellenzéki jelölt megelőzi.

Népszerű lett a tárgyalás gondolata

A mérések azt mutatják, hogy a palesztin közvélemény már nem részesíti előnyben a fegyveres harcot a tárgyalásos rendezéssel szemben, bár a többség továbbra is ellenzi a Hamasz korai leszerelését.

A 2023. okótber 7. utáni mérések szerint a palesztinok 72 százaléka (Ciszjordániában 82%, a Gázai övezetben 57%) tartotta helyes döntésnek az október 7-i terrortámadást. Három évvel később, most viszont már válaszadók 53 százaléka támogatja a kétállami-megoldást az 1967-es határok mentén, Kelet-Jeruzsálem fővárossal (a Palesztin Hatóság területén 56%, Gázában 48%).

A háború kimenetelének megítélése is sokat változott. Ma már a palesztin lakosság mindössze 16 százaléka gondolja úgy, hogy a Hamász került ki győztesen a háborúból, 17 százalék szerint Izrael győzött, míg 62 százalék szerint senki sem nyert. 2023 decemberében még a palesztinok 70 százaléka úgy vélekedett, hogy a Hamász megnyerte az Izraellel vívott háborút.

Nem véletlenül halasztották el újra a választást

A közvélemény-kutatási adatok egyben arra is választ adnak, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök miért halasztotta el az idén november végére meghirdetett palesztin parlamenti, illetve a jövő januárra ígért elnökválasztást. Az öt évre választott, de 21 éve hivatalban lévő Abbász elnök a háborús körülmények jelentette nehézségekre és biztonsági aggályokra hivatkozva halasztotta el újra a választásokat, miközben a Palesztin Hatóság fő donorai, az Európai Unió és az Egyesült Államok egyre nagyobb nyomást helyeznek Ramallahra, egy demokratikus választás nyomán létrejövő legitim vezetéshez kötik a finanszírozás folytatását. A Palesztin Hatóság összeomlana a nemzetközi segélyezés nélkül, de két évtizeden át bármely választást könnyedén megnyert volna a Hamász, a demokratikus országok és nemzetközi szervezetek pedig terrorszervezetnek tekintik a Hamászt. A mostani halasztás mögött vélhetően az áll, hogy tárgyalások indultak a Fatahval szemben álló palesztin frakciók között egy közös koalíciós szereplés érdekében. Ebben a választási szövetségbe a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezetek mellett a Fatah egykori biztonsági főnöke, Mohammed Dahlan által vezetett frakció, illetve az ugyancsak terrorcsoportnak tekinthető Népfront Palesztina Felszabadításáért (PFLP) szekuláris, szélsőbaloldali nacionalista politikai és katonai szervezet lépne be. Ha ez a koalíció összeáll, jelen erőviszonyok közepette képes megszerezni a győzelmet a nemzetközi közösség partnere, a Palesztin Hatóság fő ereje, a Fatah előtt.