Már tizenhét országot érint a gázkereskedelemre épülő adócsalási ügy, nőtt a gyanúsítottak száma

A korábban az ügyészség által közöltnél is több gyanúsítottja van már a gázkereskedelemre épülő óriási áfacsalásos ügynek – írja a 444.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal – aminek bűnügyi főigazgatósága különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt nyomoz az ügyben – a portál megkeresésére közölte, hogy „az eljárás során eddig összesen 46 főt hallgattak ki gyanúsítottként, illetve a jövőben további gyanúsítotti kihallgatások várhatóak”.

A portál csütörtökön számolt be a két éve, 2024 őszén a gázkereskedelemmel összefüggő óriási áfacsalás miatt indult nyomozás állásáról. A gázimportőrök, valamint strómanok nevén minimális jegyzett tőkével alapított, „dobható” kft.-k ugyanis hatalmas mennyiségben importáltak – áfa nélkül –, majd értékesítettek a hazai piacon, már áfával gázt. A 444 birtokába került adatok szerint az így keletkezett 67 milliárd forintnyi áfát aztán nem fizették meg az államnak, hanem elektronikai termékvásárlásról szóló fiktív számlákkal eltüntették. A dobható cégekhez rövid idő, akár néhány nap alatt befolyt hatalmas összeget, mindent összeadva mintegy 300 milliárd forintot – tehát nemcsak az áfát, hanem az árbevétel jelentős részét is – azonnal kiutalták az országból szlovákiai bankszámlákra, ahonnan az brit számlákra került tovább.

Két év után sem világos, mi lett a gázkereskedelmi csalással külföldre utalt 300 milliárd forint sorsa

A pénz egy jelentős részének sorsa ismeretlen, bár a NAV-tól kapott tájékoztatás szerint „az eljárás során több mint 41 milliárd forint biztosítására, zár alá vételére, lefoglalására került sor belföldi és külföldi pénzintézeteknél vezetett számlákhoz köthetően”.

Újabb érintetteket keresnek

Az ügyben kezdetben mintegy harminc gyanúsított volt, de az ügyészség április végén már 41 gyanúsítottról kommunikált. A NAV mostani közleménye értelmében tehát a terheltek száma azóta öttel nőtt. Eddigi információk szerint két embert tartóztattak le az ügyben.

Az adóhivatal a 444 kérdésére azt is közölte, hogy nyomozóhatóságként „17 ország felé 47 előterjesztést tett nemzetközi jogsegélykérelem iránt a vagyon visszaszerzése érdekében” a büntetőeljárásban. A NAV az írásos válasza szerint „külföldi társszervektől jelentős számban kérte nyomozati cselekmények végrehajtását az eddig ismert haszonhúzókon túl, további elkövetők azonosítása és büntetőjogi felelősségre vonása céljából”.

A portál megjegyzi: árulkodó, hogy a közel ötven terhelt többségét csak okirat-hamisítással vádolják. Az ügylet valódi haszonhúzói, akik százmillió eurós nagyságrendű pénzből felépítették a hálózatot, valószínűleg még nem kerültek képbe.