Párizsban milliárdok mentek el az olimpiára, Budapest 1700 milliárdos hasznot remél

A párizsi olimpia szervezőbizottsága 75,7 millió eurós többlettel zárta a játékokat, a francia állam és az önkormányzatok kiadásai azonban egészen más képet mutatnak. A francia számvevőszék tavaly szeptemberi jelentése szerint a rendezésre és a kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésekre összesen 6,65 milliárd euró közpénzt fordítottak. A szervezőbizottság nyeresége tehát nem jelentette a közkiadások megtérülését.

A gazdasági fellendülés is elmaradt a látványos várakozásoktól: a becslés szerint az olimpia mindössze 0,07 százalékponttal járult hozzá Franciaország 2024-es GDP-növekedési üteméhez (vagyis: nem ennyi százalékponttal emelte a GDP-t, hanem annak növekedési ütemét gyorsította). A turizmus mérlege sem volt egyértelmű. Bár a párizsi régióban nőtt a vendégéjszakák száma, a hagyományos szálláshelyek forgalma csökkent, miközben a rövid távú lakáskiadás jelentősen bővült. Jelentkezett a kiszorítási hatás: az olimpiára látogató drukkerek sok esetben a turisták helyét vették el. A rendezvény hosszú távú gazdasági öröksége egyelőre további vizsgálatot igényel, állt a jelentésben.

Budapesten már 1700 milliárdos haszonnal számoltak

A HVG ősszel ismertetett egy áprilisában készített pénzügyi stratégiát, amelyben a PwC a 2036-os budapesti olimpia lehetséges költségeit és bevételeit vázolja fel. A dokumentum még az előző kormány alatt készült, ezért az akkori rendezési koncepciót tükrözheti. A terv a teljes szervezési költséget 5,464 milliárd euróra, mintegy 2000 milliárd forintra becsüli. Ebből 4,754 milliárd euró jutna Magyarországra, a fennmaradó részt Ausztria és Szlovákia vállalná. A legnagyobb kiadási tétel a sportszervezés és -működtetés lenne 1,638 milliárd euróval, míg a sporthelyszínek infrastruktúrájára 957 millió eurót különítenének el. És van még egy nem részletezett 3 milliárd eurós állami szolgáltatási tétel is.

A bevételi oldalon a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól, a jegyértékesítésből, a társasági adóból származó bevétellel számoltak. A terv szerint a nettó gazdasági haszon elérheti a 4,7 milliárd eurót, vagyis az 1700 milliárd forintot. Arról egyelőre nincs releváns információ, hogy mi történne akkor, ha a vártnál kevesebb bevétel érkezik, vagy a kalkuláció alábecsülte a kiadásokat.

Nem a szervezőbizottság nyeresége a döntő

A párizsi olimpia szervezőbizottsága 75,7 millió eurós nyereséggel zárt, ugyanakkor a francia állam és az önkormányzatok összesen 6,65 milliárd eurót költöttek a rendezvényre és a kapcsolódó beruházásokra. Az egyik oldalon a szervezőbizottság nyeresége áll, míg a másikon a nagyságrendekkel nagyobb állami szerepvállalás. Párizsban a szervezőbizottság nyereséges működése nem járt a közpénzek megtérülésével, a rövid távú gazdasági hatás pedig jóval szerényebb volt annál, mint amit egy olimpia mérete alapján várható volna.

A párizsi és egy esetleges budapesti olimpia pénzügyi mérlegét nem lehet közvetlenül egymás mellé tenni: Párizs esetében már ismert közkiadások és utólagos gazdasági hatások szerepelnek, míg Budapestnél csak egy előzetes terv várakozásai. A Budapesten remélt 1700 milliárd forintos haszon egyelőre számítási eredmény, nem megvalósult gazdasági teljesítmény.

Egy olimpia pénzügyi sikerét nem az dönti el, hogy a rendezőbizottság nyereséges-e, hanem az, hogy a teljes közpénzügyi ráfordításért cserébe mekkora, tartósan kimutatható gazdasági és társadalmi érték keletkezik. Ugyanakkor az is tény, hogy egy olimpia például Barcelona vagy akár London és Párizs esetében is grandiózus beruházásokat indított el vagy gyorsított fel. Az is nyilvánvaló, hogy a játékok társadalmi, kulturális hatása pénzben nehezen mérhető. Mindazonáltal Párizsban az ellenzék és a kormánypárt olimpia-ügyben együttműködött, széles politikai támogatás övezte a játékokat. Magyarországon efféle forgatókönyvet jelenleg nehéz elképzelni. Márpedig legelőször és legfőképp abban kellene konszenzusra jutni, hogy valóban nincs másik előbbre való ügy a mai Magyarországon?