Északi Áramlat: egy ukrán vádlott pere próbára teszi Berlin és Kijev kapcsolatát

Négy évvel az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása után először kerül vádlott egy német bíróság elé a balti-tengeri szabotázsakció ügyében. A hamburgi tartományi felsőbíróság október 14-ére tűzte ki az eljárást egy ötvenéves ukrán férfi, Szerhij K. ellen, akit a német szövetségi ügyészség a robbantócsoport feltételezett vezetőjének tart. A per jelentőségét az adja, hogy a nyomozók szerint a merényletet ukrán állami szervek megbízásából és irányításával hajthatták végre. Ezt az állítást a bíróságnak kell megvizsgálnia, és az eljárás megindítása önmagában még nem bizonyítja sem a vádlott bűnösségét, sem a kijevi politikai vezetés felelősségét.

A gázvezetékek közelében 2022. szeptember 26-án, a dán Bornholm szigete térségében több víz alatti robbanás történt. A négy vezetékcső közül három súlyosan megrongálódott. Az Északi Áramlat 1 korábban az orosz földgáz egyik fő közvetlen szállítási útvonala volt Németország felé, az Északi Áramlat 2 pedig elkészült ugyan, ám kereskedelmi üzembe már nem állt. Oroszország ukrajnai inváziója és az európai energiaválság közepette a robbantás a kontinens biztonsági helyzetének egyik jelképévé vált. A sérült csövekből jelentős mennyiségű metán jutott a tengerbe és a légkörbe.

A vádirat alapján a csoport egy Andromeda nevű vitorlást bérelt a németországi Rostock-Warnemündében, és arról indította a búvárok merüléseit. A nyomozók szerint hat időzített robbanószerkezetet helyeztek el a csöveken, majd távoztak a helyszínről. A hajót mintegy három hétre, közel tizenkétezer euróért vették bérbe. Az ügyészek úgy vélik, hogy Szerhij K. a művelet megszervezésében és irányításában vett részt, nem feltétlenül személyesen hajtotta végre a víz alatti robbantást. A feltételezett résztvevők között műszaki szakembereket, hajóvezetőt és búvárokat is azonosítottak.

Fotók és digitális nyomok

A tengerparti kikötőkben készült turistafotók, egy Rügen szigetén működő éjszakai sebességmérő kamera felvételei és a járművek útvonala segítették a csoport mozgásának rekonstruálását. A lengyel határellenőrzéseknél rögzített adatok szintén a nyomozás részei lettek. A gyanúsítottak a feltételezések szerint hamis úti okmányokat használtak, ám az egyik dokumentum beszkennelt fényképéből a nyomozók azonosítani tudták Szerhij K.-t. A vádirat állítása szerint az arcazonosítás eredménye egyértelmű volt.

Az ügyészség az ötvenéves férfi telefonján olyan keresések nyomait is megtalálta, amelyek a Balti-tenger mélységére, az Északi Áramlat csöveinek pontos elhelyezkedésére, valamint műszaki jellemzőire irányultak. Egy Garmin sportóra adathiánya ugyancsak felkeltette a figyelmet: a készülék a gyanú szerinti művelet heteiben nem rögzített tevékenységet, jóllehet tulajdonosa máskor rendszeresen használta. Ezek az elemek azonban külön-külön nem bizonyítják, hogy a férfi részt vett a robbantásban. A per egyik feladata éppen az lesz, hogy a bíróság értékelje a bizonyítékok megbízhatóságát és egymáshoz való viszonyát.

Különösen súlyosnak ítélt bizonyíték az olaszországi kiadatási fogság idején lehallgatott családi telefonbeszélgetés. A német sajtó által ismertetett vádirat szerint Szerhij K. arról beszélt a feleségével, hogy nyilvánosságra kellene hozni: az akció hivatalos katonai művelet volt, és azt nem két önállóan cselekvő tiszt hajtotta végre. Egy másik beszélgetésből arra következtettek az ügyészek, hogy a férfi sérelmezte az ukrán felettesek távolságtartását. A védelem vitatja, hogy ezek a részletek közvetlenül bizonyítanák ügyfele személyes részvételét; a lehallgatások értelmezése várhatóan a tárgyalás egyik központi vitája lesz.

A háborús jog vitás kérdései

Szerhij K.-t 2025 augusztusában egy olaszországi családi nyaralás során fogták el, miután a német szövetségi ügyészség európai elfogatóparancsot adott ki ellene. A kiadatási eljárást követően Németországba szállították. A hamburgi bíróság szeptember 2-án befogadta a vádat, és megállapította, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megfelelően megalapozott a gyanú a tárgyalás megtartásához. Ez a döntés a német büntetőeljárásban külön jogi küszöböt jelent: nem azonos egy elmarasztaló ítélettel.

A vádak között szerepel a polgári objektum elleni támadással elkövetett háborús bűncselekmény, robbanás előidézése, építmények megsemmisítése és közüzem működésének megzavarása. Az ügyészség érvelése szerint a vezetékek civil energetikai infrastruktúrának számítottak, ezért ellenük fegyveres konfliktus idején sem lehetett korlátlanul támadást végrehajtani. A védelem ezzel szemben azt szeretné elérni, hogy a bíróság mérlegelje az orosz agresszió körülményeit, a földgázexport katonai és gazdasági jelentőségét, valamint a művelet esetleges katonai jellegét.

A jogi vita egyik legnehezebb pontja annak tisztázása, hogy egy Oroszországból Németországba vezető, a Balti-tengeren áthaladó csővezeték milyen feltételek mellett válhatott volna jogszerű katonai célponttá.

További gyanúsítottak ellen is folyik az eljárás. A német szövetségi ügyészség augusztusban közölte, hogy a horvátországi Pulában őrizetbe vettek egy Vlagyimir Z. néven megjelölt ukrán búvárt, akit a robbanószerkezetek elhelyezésével gyanúsítanak. A horvát kiadatási eljárás újabb szakaszba jutott, de a férfi jogi képviselője jogorvoslatot helyezett kilátásba. A hamburgi ügy így feltehetően nem lesz az egyetlen büntetőeljárás, amelynek során a német igazságszolgáltatás az akció részleteit vizsgálja.