Lemondott a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke

Benyújtotta lemondását Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnöke szerdán.

Nagy László közleményében felidézte: az SZTFH-t az Országgyűlés azért hozta létre 2021-ben, hogy a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű, szabályozott ágazatok számára stabil, kiszámítható és hatékony felügyeleti, valamint szabályozási környezetet biztosítson. Hozzátette: a hatóság létrehozatalától kezdődően, annak elnökhelyetteseként részt vehetett a szervezet alapjainak letételében, valamint alapvető működési kereteinek – az államigazgatás rendszerébe illeszkedő – kialakításában, megszilárdításában. 2024. május 4-i hatállyal pedig a hatóság elnökévé nevezték ki.

„Ezzel a megbízatással a több mint 13 éves közszolgálati pályafutásom legmegtisztelőbb és egyben legfelelősségteljesebb állomásához értem, amelyet igyekeztem mindig a legjobb tudásom szerint ellátni, és amely időszak a köz szolgálatáról vallott felfogásomat alapjaiban formálta” – írta. Hozzátette: az elmúlt 5 évben – elnökhelyettesként, majd elnökként – azzal a célkitűzéssel végezte a munkáját, hogy „az SZTFH egy, a felügyelt ágazatok tradícióit tiszteletben tartó, ugyanakkor modern szemléletű hatóságként funkcionáljon – a közigazgatási rendszer gyors reagálású egységeként”.

Hozzátette: az elmúlt öt évben több mint 80 ezer ellenőrzést és vizsgálatot végeztek, 4000 engedélyt adtak ki, több mint 4200 esetben szabtak ki bírságot és 122 rendeletet alkottak. A hatóság által felügyelt piacok évente több mint 1000 milliárd forintnyi adó- és járulékbevételt generálnak – jegyezte meg. Több mint 10 ezer dohánybolti ellenőrzést végeztek, amelynek nyomán a fiatalkorúak jogellenes kiszolgálásával kapcsolatban feltárt jogsértések aránya a felére csökkent, és a jelenlegi 9 százalékos érték európai összevetésben is példátlanul alacsony aránynak számít. A geotermikus energia területén új szabályozási kereteket, kutatási programot és tudásbázist építettek, és 2023 óta 95 kutatási engedélyt adtak ki. Elindították a Nemzeti Feltárási Programot, és új szolnoki terepi geofizikai bázissal, valamint fúrómagarchívummal erősítették a magyarországi ásványvagyon-kutatást.

A hatóság eredményeit ismertetve arról is írt, a végrehajtói és felszámolói rendszer felügyeletében átláthatóbb ellenőrzési rendszert vezettek be, zéró toleranciát alkalmaznak a szabályszegőkkel szemben, racionalizálták a végrehajtói álláshelyek számát, és három évre rövidítették az átfogó vizsgálatok közötti időtartamot. A kiberbiztonság területén Magyarországon egyedülálló auditrendszert hoztak létre.

Felidézte: az új kormány megalakulását követően kapcsolatot keresett azokkal a tárcavezetőkkel, akiknek feladatköre szervesen kapcsolódik az SZTFH tevékenységéhez, de nem járt sikerrel, ugyanakkor a Magyar Közlönyből értesült a kormányhatározatról, amelyben a kormány – kifejezésre juttatva, hogy szükséges a hatóság működésének átvilágítása, a kapcsolódó törvényi szabályozás felülvizsgálata – felhívta az igazságügyi minisztert, hogy szeptember 30-ig készítsen jelentést arról, hogy a hatóság megszüntetése és az általa ellátott feladatoknak a kormány által irányított szervek általi ellátása milyen szabályozási megoldásokkal hajtható végre.

Nagy László hozzátette: az átvilágítás keretében a szervezeti egységek a hozzájuk érkező adatkéréseknek maradéktalanul eleget tettek, ennek ellenére a jelentés tartalmáról a sajtóból értesült. Mint írta, a jelentésben foglaltak értelmében 2027. január elsejétől megszűnne az SZTFH önálló szabályozó szervi jogállása, megfosztanák a rendeletalkotási jogától és a továbbiakban a kormány irányítása és felügyelete alá rendelt központi hivatalként működne, számos strukturális átalakítást eredményezve a szervezeti felépítés tekintetében, áttételesen a felügyelt ágazatokra is kiható módon.

„A jelentésben foglaltak jogrendbe történő átültetése esetén az SZTFH vonatkozásában egy merőben más szervezeti keretrendszer és felügyeleti környezet állna elő, mint amelyre a megbízatásom szólt” – írta. Hozzátette: az elnöki tisztségről azért mondott le, mert meggyőződése szerint a hatóság vezetésével járó feladatokat az új szervezeti keretek között már nem tudná megfelelően és hatékonyan ellátni.