Döntött a strasbourgi bíróság, jogsértően korlátozta a tanárok sztrájkjogát az Orbán-kormány

Két ügyet egyesítve kimondta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), hogy a magyar állam 2022-ben jogsértő módon korlátozta a tanárok sztrájkjogát – hívja fel a figyelmet a hvg. Az ítéletet azzal indokolta a testület, hogy az Orbán-kormány eljárása aránytalan korlátozást jelentett a tanárokra és a pedagógus-szakszervezetekre nézve is.

Az ügyben a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével fordult Strasbourghoz a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még 2022 szeptemberében, amiért az Orbán-kormány úgy vélte kezelni a röhejesen alacsony fizetések és az oktatás alulfinanszírozottsága miatti elégedetlenséget, hogy kiüresítette (gyakorlatilag megvonta) a tanári sztrájkjogot. Két érintett tanár magánszemélyként is az EJEB-hez fordult.

A jobb munkakörülményekért, magasabb bérekért és az oktatási rendszer problémáinak rendezéséért demonstráló tanárok jogait az akkor éppen szokásos módon, a Covidra hivatkozva kormányrendelettel tiporta el az Orbán-kormány még 2022 februárjában. A sztrájkjog elvétele polgári engedetlenséghez vezetett, amit a kabinet találomra végrehajtott kirúgásokkal torolt meg, egyebekben meg az Európai Unióra mutogatott, mondván, azért nem tudnak béreket emelni, mert az EU visszatartja a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Mint ismert, Brüsszel elsősorban az Orbán-kormány rendszerszintű korrupciója miatt döntött a források befagyasztása mellett, amit a kabinet a politikai nézetkülönbségekből fakadó megtorlásként igyekezett keretezni, így a fizetések rendezése helyett a tanárok hosszú ideig inkább Brüsszel elleni szabadságharcot kaptak.

A szakszervezetek azt követően fordultak Strasbourghoz, hogy az Alkotmánybíróság elutasította a panaszukat. Frank Evelyn, a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda vezetője, aki az egyik tanárt, Kiss Rékát képviselte a perben, a HVG-nek nyilatkozva azt mondta, a bíróság elsősorban azt vizsgálta, hogy a tanárok sztrájkjának 2022-ben bevezetett korlátozása szükséges volt-e egy demokratikus társadalomban. Az EJEB azt az érvet elfogadta, hogy a korlátozás célja a hatékony oktatási rendszer fenntartása és a tanulók oktatáshoz való jogának biztosítása volt, ugyanakkor a testület arra jutott, hogy a 2022. évi törvény túl széles körben határozta meg azokat a szolgáltatásokat, amelyeket fenn kellett tartani a sztrájk alatt. Emellett az Orbán-kormány nem tudta bizonyítani, hogy a korábbi szabályozás nem lett volna elegendő az oktatás biztosításához, ahogy azt sem, hogy a szabályozást miért kellett a koronavírus-járvány után is fenntartani – hiszen ugyebár arra hivatkozva hozták meg a jogtipró rendelkezést.

Mindezek alapján az EJEB megállapította, hogy az azóta leváltott Orbán-kormány túllépte a mozgásterét, az efféle szabályozás egy demokratikus társadalomban nem volt szükséges.

A Magyar-kormány január 6-ig élhet újratárgyalási kérelemmel az ügyben, ha nem tart erre igényt, akkor a bírósági döntés három hónap múlva jogerőssé válik.