Megrendítő erejű ütést kaptak a fideszes sportvezetők, fognak még fejek hullani

Hat hónap sem telt el az április 12-i parlamenti választás óta, de ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy jelentősen átrendeződjék a sportszövetségek vezetése. Fél év alatt kilenc szövetség, illetve sporttal némiképp összefüggésbe hozható szervet elnöke (a vadászoké és a horgászoké) is távozott. Többségük erős kormányzati szerepet vállalt az előző kormányzatban, néhányuk viszont szakmai és emberi konfliktusba keveredett saját közegével.

Lázár János távozott a teniszszövetség éléről, Németh Szilárd a birkózóknál mondott le, Schneller Domonkos a kerékpárosoknál nem indult újra, Kósa Lajos pedig 15 év után nem vállalta a következő ciklust a korcsolyázóknál. A változások okai nem azonosak, de az időzítés nyilvánvaló, ha a választások eredménye más, akkor sokuk maradt volna a posztján. Ezt támasztja alá, hogy a távozó politikusok azelőtt mondtak le és fel, hogy a Tisza kormány olyan összeférhetetlenségi szabályokat kezdeményezett, amelyek korlátoznák a politikai tisztséget betöltők, illetve bizonyos esetekben korábbi politikai vezetők szerepvállalását a tekintélyesebb sportszervezetek élén.

Lázár, Németh, Schneller, Kósa

Lázár János május végén mondott le a Magyar Tenisz Szövetség elnöki posztjáról. A 2020 óta hivatalban lévő miniszter korábban arról beszélt, hogy csak a válságkezelési időszakra vállalta a feladatot, és a következő időszakban már inkább sportszakmai tudásra van szükség. A szövetséget a magyar sport valaha volt legnagyobb hiányával, 3,8 milliárd (!) forintos hátralékkal vette át párttársától, Szűcs Lajostól, aki ezek után simán átült a horgászok elnöki székébe… Lázár büszkén hirdette, levezényelte a szövetség konszolidációját, ami praktikusan annyit jelentett, hogy újabb 4,9 milliárd közpénzt tett a rendszerbe, amiben benne volt az állam felé fennálló tartozás és a NAV-nak befizetett elmaradás is. De nem ennyibe került a tényleges konszolidáció, a 24.hu korabeli számításait idézve az elmaradt Billie Jean King Kupa körüli kötelezettségek, és az ügyvédi díjak végül 12,3 milliárdos állami szerepvállalással végződtek. Utódja Szőcs Árpád László ügyvéd és vállalkozó, aki saját bevallása szerint versenyszerűen nem teniszezett, a sportágat amatőrként űzi.

Németh Szilárd ugyancsak májusban távozott a Magyar Birkózók Szövetségének éléről, noha mandátumából még három év hátra volt. Utódja az olimpiai bajnok Lőrincz Tamás lett. A Magyar Kerékpáros Szövetségnél Schneller Domonkos előbb jelezte, hogy nem indul újra, majd a tisztújítás előtt lemondott. Helyét Ésik Róbert vette át. Kósa Lajos 15 év után nem indult újra a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnöki posztjáért. A tisztújításon a korább szövetségi kapitányt, Telegdi Attilát választották meg.

Nem feltétlenül sportszövetség, de azért mégis: az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki posztjáról az Orbán-kormány miniszterelnök-helyettese, Semjén Zsolt mondott le, de a legnagyobb civil szervezet, a horgászoké (MOHOSZ) is új vezető után nézhet Szűcs Lajos után.

Korábbi sportolók is távoztak

A 2026-os sportvezetői átrendeződés egyik fontos szereplője Gyulai Miklós, aki 2009-től vezette a Magyar Atlétikai Szövetséget, vagyis 17 éven át állt a szervezet élén. Korábban válogatott atléta volt, azon kevesek közé tartozik, aki nyári és téli olimpián is indult (az atlétika mellett bobban). Júniusban még szeptember 1-jei távozást jelentett be, majd július közepén azonnali hatállyal lemondott. Távozását belső konfliktusok és a vezetést ért támadások előzték meg. Az új elnök az olimpiai bronzérmes Tajti-Márton Anita lett.

A cselgáncsozók is váltottak, Tóth László 28 év (!) után döntött úgy, nem indul, utódja a korábbi olimpiai bronzérmes judós, Tóth Krisztián. A 32 éves sportvezető megválasztása látványos generációváltást jelent: a sportág élére egy aktív versenyzői és edzői múlttal rendelkező, elődjénél jóval fiatalabb vezető került.

Ezután az autósportban folytatódott az átrendeződés: Szujó Zoltán a napokban jelentette be, hogy nem indul újra a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség decemberi tisztújításán. A 2022 óta hivatalban lévő elnök a szövetségen belüli konfliktusokkal és azzal indokolta távozását, hogy társadalmi munkában már nem tud annyi energiát fordítani a szervezet professzionális irányítására, amennyit az megkövetel.

A politikusok még nem tűntek el

A változások ellenére nem beszélhetünk teljes politikai kivonulásról. Több politikai háttérrel rendelkező sportvezető továbbra is a helyén van, és néhány klubnál továbbra is erős maradt a politikai jelenlét (FTC, MTK, Honvéd). Ami változott, az inkább az arány és a dinamika. De a sor ezzel nem ér véget: a kormány szeptemberben olyan jogszabálytervezetet tett közzé, amely az 500-nál több igazolt sportolóval rendelkező sportszervezetek és sportszövetségek vezetésében korlátozná bizonyos politikai tisztségek betöltőinek szerepvállalását. A tervezet többek között miniszterekre, államtitkárokra, országgyűlési és európai parlamenti képviselőkre, pártelnökökre és kormánybiztosokra vonatkozna. Mindebből egyértelműen látni, hogy a Tisza-kormány végletekig eltökélt abban, hogy a politikai és sportvezetői szerepek összefonódásának szabályait teljesen újragondolja.