Vizsgálatot indított az amerikai igazságügyi tárca a nagy televíziócsatornák ellen

Az egész szeptember 18-án kezdődött, miután fake news-nak nevezte és  kitiltotta Donald Trump a Fehér Házból a CNN-t, a Politicot és a MS Now szerkesztőségeket. Dühödten vágta a fejükhöz, hogy őt mindig negatív színben tüntetik fel, a pozitív híreket pedig – szerinte – elhallgatják. A három hírszervezet pert indított, arra hivatkozva, hogy az elnök döntése sérti az amerikai alkotmány első kiegészítésében biztosított jogaikat, a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát. Erre is volt válasza a Trump-adminisztrációnak: a Fehér Házhoz való hozzáférés „kiváltság”, nem pedig alanyi jog.

A szinte azonnali szövetségi bírói döntés a médiának adott igazat és átmenetileg megakadályozta a kitiltás végrehajtását: kötelezte a Fehér Házat, hogy beengedje az érintett sajtóorgánumokat. A CNN újságírói így ismét beléphettek a Fehér Ház területére. A Trump-kormányzat azonban továbbra is azon dolgozott, miként tudja megakadályozni a stáb munkáját. A történtekre válaszul kitalálta, hogy a CNN alkalmazottai nem tehetik be lábukat az Air Force One fedélzetére.

A ‘pool-gyakorlat’ miatt vált leginkább feszültté Trump és a tévés társaságok közötti helyzet, mert a legnagyobbak rotációban dolgozva tudósítanak az elnök eseményeiről, kamerát, embert és nem kevés pénzt spórolva, és megosztják egymás közt a felvételeket. Így szolidaritást vállalva a három sajtóorgánummal szeptember 25-ig közösen függesztették fel azokat a tudósításokat, amikor a CNN volt a soros; senki más nem ment be helyettük élőzni, így nem készültek aznap felvételek a Fehér Házból.

Az öt televíziós társaság összehangolt fellépése felbosszantotta Trumpot. Legfőképp akkor, amikor a csatornák mellőzték a Hszi Csin-pinggel közös események tudósítását. Az elnök a közösségi médiában adta ki dühét: „bizonyos hírcsatornák megtagadták a közvetítést az elmúlt évek egyik legnagyobb és legcsodálatosabb eseményéről”.

Mindezek után állt elő a kormányzat az újabb ötletével: az amerikai igazságügyi minisztérium ki akarja deríteni, hogy az ABC, a CBS, a CNN, az NBC és a Fox News megsértette-e  a szövetségi trösztellenes jogszabályokat, amikor a csatornák rövid időre közösen felfüggesztették az elnöki eseményekről szóló tudósításokat.

Az igazságügyi minisztérium tisztviselői pénteken megkeresték a televíziós csatornákat, és bekérték a Fehér Ház televíziós sajtóstábjával kapcsolatos levelezéseiket és dokumentumaikat. (A sajtóstábok működésének rotációja régóta bevett gyakorlat,  nemcsak Amerikában.)

Az igazságügyi minisztérium szóvivője, Emily Covington szombati nyilatkozatában azt írta, hogy az öt televíziós társaság „büszkén bojkottálta a Fehér Ház eseményeiről szóló tudósításokat”. A tárca aktuális értelmezése szerint a piaci versenytársak csoportos bojkottja sértheti a Sherman-törvényt, amely a versenyszabályok egyik alapvetését rögzíti.  

A sajtó a nép ellensége – hajtogatja Trump

Már az első Trump-periódusban is megtapasztalta a média, hogy az elnök fegyverként veti be az igazságszolgáltatás intézményét a sajtó térdre kényszerítéséhez. Nem véletlenül hangoztatja Trump egyre gyakrabban, hogy a sajtó a nép ellensége, miközben valójában csak az ő hiúságáról és munkájának a megítéléséről van szó.

Az igazságügyi minisztérium más médiát is vegzál: idézéseket küldött a The New York Times újságíróinak, és lefoglalta a The Washington Post egyik munkatársának laptopját is. Értesülések szerint már egy hete puhatolózott a minisztérium az érintetteknél, és pénteken döntött a vizsgálat beindításáról. A még korai szakaszban lévő eljárást a minisztérium polgári jogi ügyekkel foglalkozó részlege felügyeli, amelyet Stanley Woodward vezet. Ő a főügyészhelyettesi posztot tölti be, korábban pedig a Fehér Ház jogászaként dolgozott.

A szervezett bojkott versenyellenes magatartásnak minősülhet, ha kereskedelmi célok elérésére irányul, politikai véleménynyilvánítás esetén azonban más lehet a jogi megítélése – mondta William E. Kovacic, a szövetségi kereskedelmi bizottság (FTC) korábbi elnöke. A sikeres trösztellenes eljárások kulcsa annak egyértelmű bizonyítása, hogy a fellépés mögött kereskedelmi indíték állt, és ez az indíték meghatározó szerepet játszott. Kovacic szerint ezt aligha tudják jelen esetben bizonyítani.

A helyzet abszurditását jelzi, hogy a Fehér Ház épp ugyanarra hivatkozik, mint a sajtó. E szerint az elnöki eseményekről való tudósítás lehetősége és a Fehér Házhoz való hozzáférés az alkotmány első kiegészítésében biztosított sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság kérdése.